Délmagyarország, 2009. augusztus (99. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-24 / 197. szám

436 2009. AUGUSZTUS 24., HÉTFŐ Fekete-fehér. A folyó fekete és fehér elnevezése is a színére utal, mint lejjebb a szőke. Sötétre homokkő és pala festi, fehérre a világos kőzetek. Mindkét Tisza 35-40 kilométert tesz meg, mire belefut a szőke Tiszába. Honnan tudják, melyik forrás tekinthető a folyó nullapontjának? Ez a földtan tudománya: a vízhozamból következtetik, GPS-szel mérik, és mobillaborral elemzik. Végül 5-6 eret összeterelnek, hogy a sziklakifolyásnál foglalattal megjelölhessék a hivatalos forrást. Milyen hosszú a Tisza? Hivatalosan 592 kilométer, de pontosan még senki nem mérte le végig, így - rengeteg kanyarulata miatt - ezt a számot nem erősíti meg a szegedi kutató. Feltérképezték a folyó forrásvidékét Szegedi geológus vezette expedíció emberfeletti teljesítménnyel írja át a térképeket. Felfedezték, hogy Kárpátalján a Tisza két forrásból ered. Nem csak az eddig ismert Fekete-Tisza, hanem a Fehér-Tisza is belefut. SZEGED, KÁRPÁTALJA OOMBAI TÜNDE Akinek nagy tervei vannak, de nincs hatalmas vagyona, hogy valóra váltsa őket, annak legyen mérhetetlen ereje, kitartása és sok barátja, tanítványa, mint a szegedi Tóth Imrének. A nyugdíjas egyetemi földtanoktató ugyanis a maga 74 esztendejével és 153 centiméterével már huszadik éve motorja a Geo-Environ Környezetvédő Egyesületnek. Azt vette a fejébe, hogy folyók, patakok, erek forrását térképezi fel. Eddig 1800-at sikerült. Tizenegy éve járnak ki Ukrajnába, hogy a Kárpátaljai Nemzeti Parkban megtalálják és tisztázzák a Tisza forrásvidékeit. Vidékeit, merthogy előttük csak egyetlen egyet ismertek. A Fekete-Tiszát a magyar tudósok 120 éve térképre tették a Rahói járásban, Körösmező falu határában, de az is romjába dőlt, elfelejtették. Ahhoz, hogy a magyar kutatók megint rábukkanjanak, nem volt elég a környezetvédelmi minisztérium támogatása és a tagok saját pénze, még az elemekkel is meg kellett küzdeniük. Ez ugyanis a Keleti-Kárpátok legcsapadékosabb területe 1250 méter magasan. Tóth Imréék a falutól 23 kilométerre verekedték át magukat a rengetegen ott, ahol a 2001-es árvíz nyolc hidat elsöpört, és abból csak kettőt építettek újjá. Geológusok, földrajztanárok, erdészek és műkedvelő természetjárók bérelt teherautóval hatoltak át a járhatatlan erdőségen, de az utolsó két kilométeren gyalog kapaszkodtak fel esőben, sárban és - mialatt itthon dühöngött a kánikula - 8-10 fokban. Őrházban laktak, és pallót vágtak, követ hordtak, hogy helyrehozzák az utat, a forráshoz útjelzéseket festettek, szeméttárolót és illemhelyet alakítottak ki. Pár hete készültek el a kitisztított forrás sziklafoglalatával, ami korábban 3 liter vizet adott percenként, most 12 liter folyik belőle. A héten avatnák és átadnák Ukrajnának, csakTóth Imre patakok, folyók forrását térképezi fel. fotó: miskolczi róbert hogy nem kaptak még rá hivatalos engedélyt. Tóth Imréék felfedezték, hogy létezik 1400 méter magasan egy másik forrása is a Tiszának, a Fehér-Tisza. Azt is bebizonyították a magyar földtanászok, hogy bár ilyen néven emlegettek korábban egy másik, Bélij nevű patakot, annak semmi köze a Tisza eredetéhez. Az igazi Fehér-Tiszát és forrását Láposmező falutól 17 kilométerre találták meg. Addig a patakot Sztohovec néven ismerték. A kikutatása még a Fekete-Tiszáénál is vadregényesebbre sikerült, mert a kezdetéhez se híd, se út nem vezet. Két és fél óra „dzsungelbeli" hegymászás árán érték el. - Sajnos az a forrás jó ideig nem lesz látogatható, mivel 100 méterre van a román határtól, ráadásul nemsokára a még szigorúbban ellenőrzött schengeni határ lesz a romániai. Engem a határzónában háromszor tartóztattak le fegyveres határőrök a tanítványaimmal - idézte fel Tóth Imre. A Fehér- és a Fekete-Tisza Szeged testvérvárosánál, az ukrajnai Rahónál folyik össze. fotó: dm/dv Nyeregbe pattanhattak a vendégek Ópusztaszeren Az augusztus 20-i „nagyüzem" után - amikor mintegy tízezer vendéget fogadtak a hosszú hétvége hátralevő részén is sokan látogattak ki az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark látogatóinak kedvezett az időjárás a hosszú hétvégén - szombaton is verőfényes napsütésben járhatták körbe a területet. Akadt, aki esernyővel a vállán sétált a skanzenben, a kényelmesebbek pedig kiskocsit béreltek, s úgy kerülték körbe a területet. Egy férfi várandós feleségével „kergette" a racka juhokat. Mikor a közelükbe ért, gyorsan leugrott a kocsiról, a nyáj elé állt és bégetett. Nehogy napszúrást kapjaSzobori búcsú Idén sem marad el a szobori búcsú az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. Szeptember 12-én 10 órakor szentmisével kezdődik a program. A nap díszvendége az Aranycsapat két tagja, Grosics Gyula és Buzánszky Jenő lesz. Az ünnephez kapcsolódva adják át a Szer Üzenete díjat is. A parkban fellelt íjas pecsétgyűrű másolatát többek között azoknak ajánlják, akik a magyarság egységén munkálkodnak. nak, a park előtt, az árnyékba csücsültek le a kézdivásárhelyi református templom kórusának tagjai, akik az ópusztaszeri kirándulást ajándékba kapták. Mezőtúron vendégeskedtek, egy napra ruccantak át Feszty-körkép-nézőbe. - Bár már sokat hallottam Aki akarta, ki is próbálhatta a lovaglást a bemutató után az emlékparkban. fotó: karnok csaba róla, eddig el sem tudtam képzelni, milyen lehet - vallotta be Kótér Hajnalka. Mielőtt visszaindultak Mezőtúrra, a barátságos székelyföldiek bennünket is megkínáltak egy kis erdélyi szalonnával és paradicsommal. A park egyik büféjénél egy fiatal nő kérlelte párját: - Én nem kapok semmit? - Miért, mit szeretnél? - kérdezte a férfi. - Mindegy mit, csak valamit - jött a válasz. Ezt az elvet vallották a kézműveseknél nézelődő gyerekek is. Apró, bőrszíjra fűzött csupor, fajáték lett a zsákmányuk, melylyel fejvesztve rohantak, hogy még lássák a lovas bemutatót. A homokos pályán négy honfoglaláskori magyar ruhába öltözött lovast figyeltek az árnyékból az érdeklődők, akik között szép számmal akadtak külföldiek is. „Ha tetszett a bemutató, pattanjanak nyeregbe, és ragadjanak íjat" - szállt a férfihang az éterből. Néhányan ki is próbálták az íjászatot. Míg lőttek, a Honfoglalás zenéje sercegett a hangszóróból. A nagyatádi Hajdú család nem vállalt a lovagláshoz hasonló veszélyes mutatványt. Virág lányuk ugyanis éppen augusztus 20-án esett le Szegeden egy játszótéri hintáról, és eltört a karja. A négytagú família így az ünnepet a traumatológián töltötte, ezért csak a hétvégén látogathattak el Ópusztaszerre. JbW FOTGK a témáról az intarnatan!