Délmagyarország, 2009. augusztus (99. évfolyam, 179-203. szám)
2009-08-10 / 186. szám
2009. AUGUSZTUS 11., KEDD AKTUÁLIS 11 A HÉT TÉMÁJA SZERKESZTI: NYEMCSOK ÉVA „Nem érhetjük el a bölcs öregkort - egy másik ember útját járva.' (Mark Twain) Meddig élhet az ember? Százhúsz évig is élhet az, aki „jó" géneket örököl, és az egészséges életmódra szavaz. Azok élnek legtovább, akik a fejlettebb egészségi kultúrájú országokba születnek, iskolázottabbak, és magasabb életszínvonal adatik meg nekik. NÉPESSÉGTUDOMÁNY MUNKATÁRSUNKTÓL A népességtudomány az élet hosszát a születéskor várható élettartammal fejezi ki. Európában és a fejlett világban az emberek életkorának hosszabbodása a XVIII. században kezdődött. A XX. században a várható élettartam meg is duplázódott. Az életkilátások világszerte mások és mások, a fejlett térségekben egyre inkább javultak, míg a fejlődő országokban a fejlődés lényegesen lassult. Ezeken a területeken él egyébként a Föld népességének nyolcvan százaléka. Hogy miért élünk tovább, mint néhány évszázada? Mert javultak az ember életkörülményei, az orvoslás fejlődésével legyőzhetők, illetve megelőzhetők a járványok, számos országban visszaszorult az éhínség. Fontos rámutatni arra is: amellett, hogy csökkent a csecsemő- és gyermekhalálozások száma, a felnőttek életkörülményei is folyamatosan javultak. Elmondható: a XXI. században a kedvezőbb körülmények közé születő, iskolázottabb, magasabb életszínvonalú, fejlettebb egészségi kultúrájú országokban világra jövő újszülöttek életkilátásai összehasonlíthatatlanul jobbak, mint a fejlődő országokban. Az öregedés folyamatát és okait vizsgáló tudósok úgy vélik: jelenleg az ember biológiai órája 120 év körülire programozható, a genetika az élet hosszáért kismértékben, mintegy 15-30 százalékban felelős. Az életkor hosszát ezenkívül jelentősen befolyásolja az életmód, a rizikófaktorok csökkentése. A brit veterán 113 éves volt NAGY-BRITANNIA MUNKATÁRSUNKTÓL A világ legidősebb férfija, Henry Allingham (képünkön) július 24-én halt meg. Allingham részt vett több legendás tengeri és szárazföldi ütközetben, ott volt Jütlandnál és Ypres-nél is. A háborús borzalmak annyira megviselték, hogy évtizedekig senkinek nem volt hajlandó beszélni azt átélt szörnyűségekről, még a családtagjainak sem. Tavaly novemberben azonban részt vett az I. világháborút lezáró tűzszünet 90. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezéseken. Ekkor jelent meg önéletrajzi kötete is, amelyhez Károly brit trónörökös írt előszót, „a nemzet egyik élő törCsupán néhány hétig viselte a világ legidősebb férfija címet egy első világháborús veterán. Henry Allingham, a brit királyi légierő egyik alapítója 113 évesen hunyt el. ténelmi ereklyéjének" nevezve az agg veteránt. Az I. világháborús veterán, a brit királyi légierő egyik alapító tagja a világ legidősebb embere titulust - amelyet egy hónappal korábban „érdemelt ki" Tomoji Tanabe halálát követően - csak pár hétig viselhette. Mindketten 113 évesek voltak - a Guinness-rekordok könyve szerint. Halálának bejelentésekor meleg szavakkal emlékezett meg róla Gordon Brown brit kormányfő is. Brown nyilatkozata szerint Henry Allingham - akivel ő számos alkalommal találkozott - „óriási karakter volt", annak a nemzedéknek a tagja, amely a most elhunythoz hasonló hatalmas egyéniségekből állt. Cl) nCD tDJD CD "O DJD CT3 ÉLETSZAKASZOK Az WHO szerint az 50-60 év: az áthajlás kora, 60-75 év: az idősödés kora, 75-90 év: időskor, 90 év fölött aggkor, 100 év felett matuzsálemi kor. A HOSSZÚ ÉLET TITKA Henry Allingham szerint „cigi, whisky és nagyon vad nők" kellenek a hoszszú élethez. Bálint Mihályné úgy gondolja: az, hogy megérte a száz évet, a szüleinek köszönhető, hiszen ők, de a testvérei is meghaladták a kilencvenedik esztendőt. PARISEK KALMANNE AUGUSZTUS 8-AN LETT 100 EVES Erzsi néni titka: a gyógyító tokaji aszú és a humor Alig két hét alatt négy százesztendős embert is köszöntöttek Csongrád megyében. Összeállításunkban - amellett, hogy megyénk szülinapos matuzsálemeit is bemutatjuk - arra is keressük a választ, hány évig élhet az ember, illetve hogy mi a hosszú élet titka. A szegedi Parisek Kálmánné tortáján szombaton gyújtották meg a száz gyertyát, ő csodagyógyszerként kortyolgatja a tokaji aszút. SZEGED ÚJSZÁSZI ILONA Jó egészséget és 100 napos ünneplést kívánva adta át Szeged város üdvözletét és virágcsokrát a 100. születésnapját augusztus 8-án ülő Parisek Kálmánnénak Solymos László alpolgármester. Mi lehet a titkuk azoknak, akik 1909 nyolcadik hónapjában jöttek a világra? A munka, a humor, meg a sör borra váltása - válaszolhatjuk Parisekné Erzsike néni történeteit összegezve. - Rendes megélhetőséget mindenkinek, főként azoknak, akik dolgoznak is érte! Ezt tartottam mindig is a legfontosabbnak - nyilatkozta szomszédba - tette hozzá Pálfi Ágnes, a Budapestről ünnepelni érkezett unokája. Mostanában rádiót hallgat, bekapcsoljuk neki a tévét. De amikor még jól látott, újságot olvasott: a megyei hírlapot járatta itt, Szegeden is, mert kíváncsi volt, mi történik Vásárhelyen egészítette ki a másik unoka, a szegedi egyetem tanszékvezető docense, Pálfi György. Hevesvezekényben született Erzsike, onnan került Vásárhelyre, ahol férje, „Parisek Kálmán magánkisiparos adófizető" szabóműhelyében segédkezett. Mindig dolgozott. Míg egészsége engedte: tett-vett a házban és a Sör helyett bor. - Hat esztendeje, nagyika 94. születésnapján a nótázásból ő is kivette részét. Ehhez bizonyára hozzásegítette - az általa főzött, kitűnő halászlé sikermámora mellett - az ünnepi alkalomra elfogyasztott likőr, pezsgő és sör is - emlékezett Pálfi György. - Akkori szülinapja után nagyika súlyos tüdőgyulladást kapott. Antibiotikumok sorával, injekciókúrákkal sem tudták meggyógyítani az orvosok. Ám az egyik októberi reggelen fáradt, halk hangon bort kért - életében először. De nem akármilyet: édeset. És abból is: tokaji aszút. És az aszú hatott! Erzsébet-napon már visszatért egészségének is együtt örülhettünk. Hat éve nálunk a tokaji aszú neve: „folyékony gyógyszer". A100 éves Parisek Kálmánné hat évvel ezelőtt ivott először bort. FOTÓ: FRANK YVETTE Parisekné két hónapja lapunknak, miután mozgóurnát kérve élt szavazati jogával: európai parlamenti képviselőkről voksolt. - Politizált a nagyi mindig is! Véleményért sose ment a kertben, s persze főzött és főzött. - Kedvencem: a dédi sajtos nudlija - kapcsolódott a beszélgetésbe a legkisebb dédunoka, a 15 éves Pálfi Zsombor. A szűk család - Parisek néni Erzsébet lánya, meg a „legkedvesebb veje", két unokája és két dédunokája - a petőfitelepi ház szőlőlugasában üldögélt és anekdotázott. - Nagyit sose hagyja el a humora - jelentette ki Ági, amikor Erzsike néni legutóbbi mondását idézte: „Ahogy vénülök, úgy szépülök!" - Adja csak ide nekem azt a flaskát! A tokaji aszútól gyógyulok! - kacagott föl Erzsike néni, ahogy átvette Tokaj város legkiválóbb borásza, Áts Károly írásos jókívánságaival a Royal borház ajándékcsomagját. „Ezekért az aszúkért Bush elnök páncélautót küldetett Tokajba magyarországi látogatása alkalmával" - hallottuk a család borszakíró barátjától származó történetet. A tokajihoz kötődő családi sztorit is fölelevenítették Pálfiék a szőlőlugasban, mikor tokaji aszúval köszöntötték századik születésnapján Parisek Kálmánnét, és poharukat emelték az unokák: „Örök életű nagyanyánkra"! Legidősebbjeink köszöntése A megye további évszázados idős lakói: a szegedi Szörényi József, az apátfalvi Bálint Mihályné és a deszki Patkov Emil. Isten éltesse mindnyájukat! CSONGRÁD MEGYE MUNKATÁRSAINKTÓL Szegeden ünnepelték augusztus 5-én Szörényi József, a szegedi tanárképző főiskola neveléstudományi tanszékének nyugalmazott tanára 100. születésnapját. 1928-ban kezdte főiskolai tanulmányait, ösztöndíjas volt Münchenben, Lipcsében. Szívesen emlékszik Sík Sándor klasszikus irodalmi kurzusaira. Horger Antalnál nyelvészetet tanult. Szent-Györgyi Albert jelenlétében avatták a pedagógia, a pszichológia és a filozófia doktorává. Családja - 88 esztendős felesége oldalán, két unokája és dédunokája - Keszthelyen köszöntötte a hétvégén. Apátfalván népes rokonsága - fia és lánya, 2 unokája és 3 dédunokája - köszöntötte július 27-én Bálint Mihálynét, aki derűsen emlékezett vissza az eddig' megélt száz esztendőre. Bár az egész életét munkával töltötte - hagymát, gyökeret termeltek férjével együtt, akit 10 évvel ezelőtt veszített el azt mondja, nagyon jó élete volt. Julianna néni mostanában a legszívesebben tévézik, vagy kiül az utcára beszélgetni a szomszédokkal. Hosszabb sétákra nem vállalkozik, de az udvarba még kijár, és a tojásokat behozza a tyúkoktól. Petkov Emilt századik születésnapja alkalmából Deszken köszöntötték. Emil bácsi 1909. augusztus 3-án született. Édesanyja egyedül nevelte fel, miután édesapja, akivel sosem találkozott, az első világháborúban meghalt. Hentesként saját üzlete volt, amit a második világháború és az infláció miatt be kellett zárnia. 1943-ban bevonult katonának, a román fogságból 1946-ban szabadult. 1969-es nyugdíjba vonulásáig a mezőhegyesi cukorgyár alkalmazottja volt. 1997-ben megözvegyült, és Deszkre költözött, ahol lányával és unokájával jelenleg is lakik.