Délmagyarország, 2009. július (99. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-23 / 171. szám

5 Dédelgetett galambok Súlyos fertőzésveszélyt koc­káztat, aki az erkélyén galam­bokat etet. A szegedi belváros­ban és a tarjáni lakótelepen is van, aki félreértelmezi az állat­barátságot. Szomszédságuk te­hetetlenül tűr. SZEGED DOMBAI TÜNDE - Két saját galambunk van. Azok nem repdesnek, mert kalitkában tartjuk őket az er­kélyen. Születtek fiókáik is. Csak őket etetem. És ez kü­lönben is magánlakás - vé­dekezett a szegedi Budapesti körúton, egy téglablokkos ház harmadik emeletén Kom­játiné Vejbe Katalin. A rés­nyire nyitott ajtót hamar be­csukta, hogy ne halljuk, mit kiabál a lakás ura a szobá­ból. A csukott ajtón át is leír­hatatlan szag áradt. A lép­csőházban centis por. Az ar­cukat sálba tekerő szomszé­dokkal együtt arra következ­Tilos galambot tartani. A tar­jáni galambtartóval szemben eljárhat az önkormányzat, mert - Ácsné dr. Gunda Judit, a sze­gedi polgármesteri hivatal álta­lános igazgatási irodavezetője elmondta -, tilos galambot tar­tani az erkélyen. A városi ga­lambok a súlyos bélpanaszok­kal, hányással, hasmenéssel és magas lázzal kísért szalmonel­lafertőzésen kívül az úgyneve­zett papagájkórt is terjeszthe­tik. Ez a fertőzött és megszá­radt galambürülék és a tollak­ból származó por belélegzésé­vel alakulhat ki; lázzal, kime­rültséggel, étvágytalansággal, szemgyulladással kezdődik, és tüdőgyulladással folytatódik ­tudtuk meg dr. Kókai Károly ál­latorvostól. tettünk, hogy az állatbarát lakóval függ össze a bejárat­nál érzett gyomorforgató bűz. Az asszony azután ürít­hette ki a vastagon ürülékes pléhtepsit a kukába, amikor bennünket meglátott. Lát­hatta fentről, hogy figyeljük, milyen rengeteg galamb lepi el az erkélyét. Azt hihette, valamelyik hatóságtól va­gyunk. A mellettük lévő lépcső­házban Hegedűs Tiborék nem élvezhették sokáig negyedik emeleti felújított lakásuk nyu­galmát. A házaspár úgy em­lékszik, idén tavasszal kezdő­dött a kálváriájuk, amikor az alattuk lévő emeleten a virág­ládák helyére betelepítették a két házi galambot. Azóta nem takarították ki őket. Megfi­gyelték: naponta kétszer eteti a szomszéd a saját kedvenceit és a környékből odasereglő ötven-hatvan galambot. Szól­tak neki többen, többször, kérték szép szóval, de hiába. Nem lehet teregetni, nem tud­nak kiülni, nap közben lehúz­zák a redőnyt, úgy védik a sa­ját erkélyüket. A napokban bejelentést tettek az önkor­mányzatnál. Évek óta potyog a galamb­ürülék és száll a toll a belvá­rosban a Centrummal szem­közti korzón, mégsem jutottak semmire a Tisza Lajos körúti boltosok. Azt mondták, pró­bálták kideríteni, melyik lakó eteti a levegő patkányait, de nem jártak sikerrel. Mi is fi­gyeltük a házat. A szálló ven­dégek a harmadik emeleti fe­hér redőnyös erkélyre érkez­tek. Ügy látszik, az ott lakó ál­latbarátot is zavarja a koszto­sai verdesése és a rengeteg szutyok, mert lehúzta a rolót. Csöngettünk, de a harmadik emeleti lakások egyikéből sem válaszolt senki. Hazug villamos Az Anna-kút következik - mondja a szép, komoly női hang a 4-es villamoson hétfőn reggel fél nyolc után nem sokkal. Ám nem az Anna-kút következik, hanem a Centrum Áruház, az An­na-kutat már elhagytuk. A rendszer - amely nyilván a turistákat és a látássérülteket segítené - lemaradt egy megállóval. Látom, mindenki észrevette, de senki se szól, ez már nem téma. Beszél­jen csak összevissza az a nő nyugodtan. Az idegen pedig téved­jen el, ha még nem tanulta meg, hogy mifelénk nem szabad rög­tön elhinni, amit hall az ember. BAKOS ANDRÁS NEM KAPHATÓ SZEGEDI ÁSVÁNYVÍZ A BOLTOKBAN, ETTERMEKBEN Anna nem fér a palackjába Egy évtizede még háromféle ásványvizet palackoztak Sze­geden - ma már egyet sem. Az Anna-víz akkor a négy magyar márka egyik legpatinásabbja volt, országosan ismert - most csak a fürdővendégek és az Anna-kúti közkifolyó használói kortyolhatnak belőle. SZEGED R. TÓTH GÁBOR - Mintha egyenesen a gyógy­vizes medencéből innék. Lú­gosít, átmossa a szervezete­met - részletezte egy nő az Anna-víz előnyös tulajdonsá­gait a szegedi Anna-kútnál. Felvetettük: mi lenne, ha pa­lackoznák a szegedikumot és boltok polcaira, éttermek kí­nálatába kerülhetne? - Ki fi­zetne érte, ha itt ingyen hoz­zájuthat? - jött a riposzt. A Pávai-Vajna Ferenc geo­lógus szakvéleménye alapján fúrt, 944 méter mély kútból 82 éve buzog az 52 Celsius-fokos hőmérsékletű lúgos, jódos gyógyvíz, amely reumatikus és ízületi betegségek gyógyí­tására, gyomorbántalmak enyhítésére, a Basedow-kór, valamint bél-, vese- és hólyag­betegségek megelőzésére al­kalmas. Az értékes nedűt 1938-ban Patzauer Dezső - a leányáról - Anna-víznek ne­vezte el, és szénsavval telítve forgalmazni kezdte. A siker­történet azonban az ezredfor­Magad, uram...: az Anna-kúti közkifolyónál bárki palackozhat az értékes vízből. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA dulón véget ért: megszűnt az Anna Ásványvíz Palackozó Kft. Mohos Gábor 1998-tól másfél éven keresztül keres­kedett palackozott Anna-viz­zel. A másfél literes, tisztított víz 60-70 forintba került, és az egyik nagy kereskedőlánc is árulta. A telített piacon azonban nem tudtak érvénye­sülni. Lapunknak elmondta: nem is kezdené újra a palac­kozást. Balftól Szentkirályig. A hazai áruk felett a Magyar Ásványvíz Szövet­ség és Terméktanács őrködik. Tagjai összesen 34-féle természetes ás­ványvizet és forrásvizet palackoznak és forgalmaznak hazánkban -, fo­nyóditól a balfiig, szentkirályitól a lillafürediig. A boltok polcain leg­alább ennyiféle külföldi terméket is találunk. - A gyógyászati felhaszná­láson és a közkifolyón túl ke­vés marad a kitermelhető An­na-vízből. Nagy teljesítmé­nyű palackozóüzem létesíté­sét tehát nincs mire alapoz­ni. Szintén gond: gyógyvizet a lelőhelytől legfeljebb 300 méter távolságba szabad el­juttatni a palackozóig, az előírás szerint. Nincs megfe­lelő létesítmény sem ehhez: a régi palackozóüzem helyén működik manapság az új gyógyászati részleg, nincs a forrás környékén megfelelő terület - sorolta a vállalko­zás nehézségeit Gömöri Csil­la, a Szegedi Fürdők Kft. mi­nőség- és környezetirányítási vezetője, megemlítve a nyo­mott árakat, a nehéz piaci versenyt is. Megszűnt a 2000-es évek elején az ugyancsak szegedi, az Anna-vízhez hasonlóan egészséges Szent László-víz kitermelése, palackozása is. Dorn Istvánt is kereskedelmi problémák akadályozták. - A piacra való betöréshez hatal­mas reklámkampány kellett volna. Erre nem volt pén­zünk. Nem győztük a ver­senyt a 40 forintos ásványvi­zekkel - indokolt lapunknak a mérnök. Egy évtizede még háromfé­le ásványvizet palackoztak Szegeden. Ma már egyet sem: a Pick sem forgalmazza már a Santé ásványvizet. JÁRÓKELŐK EMPÁTIÁJÁT TESZTELTÜK A KÁRÁSZON Segítőkészség: 5-ös A rekkenő hőségben előfordul­nak rosszullétek, amikor csak embertársaink jóindulatában bízhatunk. Ájulásos tesztünk­ben tegnap a szegedi járóke­lőkre bíztuk magunkat. SZEGED HORVÁTH ATTILA, jUSTYÁK PÉTER Vérszegények, epilepsziá­sok, szív- és cukorbetegek. Hosszú lenne összeállítani azoknak a listáját, akik foko­zott veszélynek vannak kité­ve a nyári hónapokban. A helyzet még rosszabb, ha egyedül vagyunk kénytele­nek útnak indulni a tűző na­pon. Amikor bekövetkezik a rosszullét, mások segítségé­re vagyunk utalva: a legna­gyobb hőségben teszteltük a szegediek empátiáját. A helyszín a Kárász utca, délben. Spontán módon rosz­szul lettünk egy napsütötte padon, és vártuk a megváltó segítséget. Mivel a város tere­in gyakran látni magukra ha­gyott, öntudatlan hajléktala­nokat és részegeket, túl sok jót még úgy sem reméltünk, hogy mi szemmel láthatóan egyik kategóriába sem tartoz­tunk. A rosszullét bekövetkezte után pár perccel segítő kezek nyúltak felénk. Szinte mind­egyik „tesztalanyunk" tisztá­ban volt a legelső teendővel: árnyékos helyre vinni az ájultat. Kérés nélkül is azon­nal vizet hoztak a sétálóutcai üzletekből, volt olyan járóke­lő, aki hideg borogatással próbált meg segíteni, és be­tegségeinkről faggatott. A se­gítségünkre sietők még men­tőt is hívtak volna kérésünk­re. - Állampolgári kötelessé­günk segíteni annak, aki rá­szorul, máskor is megtör­tént már - mondja Sipos Sz. Tünde, az egyik szegedi mentőangyalunk. Sajnos voltak, akik undorral kerül­tek ki magatehetetlen álla­potunkban, szerencsére azonban ők alkották a ki­sebbséget. A nagy számok törvénye alapján könnyen előfordulhat, hogy egy elha­gyatottabb utcán sokkal to­vább kell várni a segítségre. Kárász utcai tesztünk után azonban megállapíthatjuk: a szegediek többsége egyál­talán nem közönyös, ha egy „hétköznapi" ájulásról van szó. Néhány perces színészke­dés után természetesen fel­fedtük kilétünket a segítő­kész járókelőknek, akik egy­általán nem nehezteltek ránk a sajátságos kísérlet miatt. Extrém helyzetekben radikális megoldások kelle­nek, hívták fel a figyelmün­ket. Márpedig a hőség miatti rosszullét a beteg emberek esetében egyáltalán nem gyerekjáték. A tarjáni erkélyen két galamb saját, házi; a többi vendégségbe jár. Bosz szantja a szomszédokat ez a vendégjárás. FOTÓ: KARNOK CSABA Gyorsan előkerült a hűs kendő és a víz. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA

Next

/
Thumbnails
Contents