Délmagyarország, 2009. július (99. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-23 / 171. szám

MEGYEI TÜKÖR 2009. JÚLIUS 23., CSÜTÖRTÖK KASSÁK LAJOS MŰVÉT VITTE A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÓ INTÉZETBE - „ITT EGYETLEN DOLOG NEM RAB: A KÉPZELET" A ló meghalt a Csillag börtönben Harsányi Attila őszi hangulatot teremtett a kánikulában. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA Kassák Lajos önéletrajzi mű­vét, A ló meghal, a madarak ki­repülnek című költeményét vit­te a MASZK tegnap a Csillagba. Harsányi Attila után egy fogva­tartott is mondott verset. szeged gonda zsuzsanna - Gyönyörű volt. Ilyen színé­szek kellenének nekünk is ide, a Csillagba - lelkesedett egy fogvatartott tegnap Har­sányi Attiláért. A szegedi szín­ház korábbi művésze, a Sze­gedi Hetek Csoportjának egyik alapítója Kassák Lajos önéletrajzi művét, A ló meg­hal, a madarak kirepülnek cí­mű szabad versét adta elő a Az elítéltek ajándéka Földi István ezredes, parancs­nokhelyettes az elítéltek aján­dékával kedveskedett a MASZK-osoknak, a Thealtert szervező egyesületnek. Egy fadobozt adott át, amelynek belsejébe egy színpadot ábrá­zoló képet festettek, a színpa­don maszkot viselő rabruhás alakok játszanak. Az ezredes azt mondta: „A fogvatartottak számára fénypont, hónapokig téma az előadás." Thealter programjaként a Sze­gedi Fegyház és Börtönben. A csillagos programok minden évben a fesztivál legkereset­tebbjei közé tartoznak - bár idén egyébként is telt házas előadásokkal fut a Thealter. Ilyenkor az elítéltek és a civi­lek közösen néznek meg egy-egy darabot. Tavaly pél­dául Pogány Juditot látták a Pedig én jó anya voltam című dokumentum-monodrámá­ban. A különleges programra annak ellenére rendszeresen nagy az érdeklődés, hogy fém­detektoron és számtalan rög­tön záródó kapun át vezet az út a színházterembe, ahol a nézők nagyjából nyolcvan százalékát adják a bentlakók. Őszi hangulatot teremtett a kánikulában Harsányi Attila, aki egy könyvhalmon, utcai lámpa alatt ülve, nagykabát­ban, mezítláb változott Kas­sákká. A nézőkre nézett, de nem őket látta, 100 évvel ko­rábbra nézett, és gyalogolt Pá­rizs felé. A közönség tapsa változtatta újra Harsányi Atti­lává, amikor harmadjára, ne­gyedjére kérték vissza a szín­padra, eltűnt a nikkelszamo­vár árnyéka és a színész mo­solyogni is tudott. - Nyomorult élte volt en­nek a Kassáknak - jegyezte meg az egyik elítélt. Egy má­sik arra volt kíváncsi, Harsá­nyi Attila mennyi ideig tanul­ta a szöveget. A kérdésre Melkvi Bea, a Szegedi Hetek Csoportjának másik tagja vá­laszolt: két hónapig. Erről egy elítéltnek eszébe jutott Fehér Anna A kiscsikó című verse, amelyet gyerekként tanult, és amelyre azóta is emlékszik. Balog József, a fesztivál művé­szeti vezetője biztatására elő is adta. - Kíváncsi voltam, ez a Kassák-szöveg működik-e, meg tud-e szólalni - indokol­ta az avantgárd választást Balog József. - Attilában bíz­tam, úgy gondoltam, megbir­kózik vele. Ez a szöveg a kép­zeletre játszik. Itt pedig egyetlen dolog nem rab: a képzelet. ILLATOZÓ RÓZSASZÍNEK KÉKESZÖLD ESERNYŐBEN Katonai akció mentette meg a lótuszt MELKVI BEA JATSSZA COCTEAU MONODRAMAJAT Emberi hang ­a kisszínházban Virágzik a újszegedi füvész­kertben az indiai lótusz - az ál­lomány azonban nem volt min­dig ilyen gyönyörű. A hetvenes években szinte teljesen kipusz­tult - a honvédség műszaki alakulatának segítségével hoz­ták rendbe. szeged bobkó anna Nem volt mindig olyan gyö­nyörű az újszegedi füvészkert lótuszállománya, mint most. Harmincnégy évvel ezelőtt teljesen eltűntek a kis tavacs­kából a rózsaszínű virágok, amelyeket a füvészkert meg­alapítója, Győrffy István pro­fesszor honosított meg 1932-ben. - A professzor egy növény­gyűjtő út során, az óföldeáki Návay-kastély tavából hozta Újszegedre munkatársaival az első töveket - tudtuk meg Pulics Juliannától. A kertveze­tő elmesélte: az ötvenes évek végére az indiaiak szent nö­vénye annyira benőtte a ta­vat, hogy szinte ki sem lát­szott a víz, ezért elkezdték kaszálni és ritkítani. Ennek következtében azonban a hetvenes évekre csak néhány levél és virág maradt, majd azok is teljesen eltűntek. Több próbálkozás után végül 1981-ben a honvédség műsza­ki alakulatától kértek segítsé­get. Megvárták, míg nyáron kiszárad a tó, majd a katonák speciális gépükkel kitolták az iszapot a mederből, és tiszai fövénnyel terítették be. ősz­szel beleesett az eső, télen a hó, tavasszal pedig - láss csodát - a még csiraképes ló­tuszmagvak kikeltek. Egy másik tóban közben további töveket neveltek, ezeket is át­ültették a „túlélők" mellé. Az újszegedi kertben ezer négyzetméteren jelenleg több száz gyönyörű, illatos rózsa­szín virág látható, amelyeket esernyő formájú, kékeszöld, viaszos leveleik még különle­gesebbé tesznek. Melkvi Bea Jean Cocteau neve­zetes monodrámáját, az Emberi hangot játssza ma a kisszín­házban. szeged hollósi zsolt A Szegedi Hetek Csoportja produkciójaként, Harsányi At­tila rendezésében adja elő Melkvi Bea az Emberi hangot a Thealter fesztivál program­jában ma 18 órától a kisszín­házban. - Jean Cocteau monodrá­mája egy elhagyott nő törté­nete. Elhagyta egy férfi, akit nagyon szeretett, és ebbe há­rom nap alatt belehal. Minden embernek van hasonló pilla­nat az életében, amikor felis­meri, hogyan zajlanak ezek a dolgok. Magamról tudom: az első ilyen megrázkódtatás Szabadúszóként folytatja Szegedi évei alatt változatos szerepekben láthatta, és meg­kedvelte Melkvi Beát a közön­ség. A következő szezonban már nem kötődik szerződéssel társulathoz, szabadúszóként folytatja. Tele van tervekkel, amelyekről babonából előre nem szívesen beszél. annyira meglepi az embert, hogy nem is érti, mi történik vele; teljesen elveszti a talajt a lába alól. Cocteau tökéletesen érthetővé teszi, milyen folya­maton megyünk keresztül ad­dig, amíg egy kapcsolat végén el tudunk engedni valakit. Jó esetben az elhagyott fél talpra áll valahogy - ebben a törté­netben azonban nem: a nő vé­gül meghal. A haldoklásnak a stációit igyekszem megmutat­ni: a dühtől, az értetlenségtől eljut az ember a megengedé­sen és elfogadáson át a vilá­got átlátó, higgadt megérté­sig. Számomra az a legna­gyobb élmény, hogy minden­ki számára érthetővé válik ez a folyamat - mondja Melkvi Bea, aki szerint a színház az­zal is gyógyít, hogy a saját fáj­dalmainkat és örömeinket lát­hatjuk másban megtestesülni, s így kivül kerül rajtunk. - Na­gyon érdekes volt, amikor egy férfi néző azt mondta az egyik előadás után: fogalma nem volt, hogy ez történik a nővel, ha ő így bánik vele. Valami fontosat megértett. A produkciót a KÉP-SZÍN-HÁZ Alapítvány és a Salvador Cabaret közremű­ködésével hozták létre, Melk­vi Bea korábban más rende­zésben is játszotta már a da­rabot. Enyveskezű látogatók. Nem ritka, hogy a látogatók letépnek egy-egy lótuszvirágot, vagy egyszerűen tövestül szedik ki a tóból a nö­vényt, és kisétálnak vele. Előfordult, hogy a zuhanyrózsához hasonló termését szakították le. ezt ugyanis szárazon díszként alkalmazzák a virágkötészetben. Ezennel felhívjuk a kedves látogatók figyelmét: az ősszel leszedett, kiszárított termést a kertben potom pénzért megvá­sárolhatják. • • áÉ mé SZEG EDI SZABADTÉRI, hu Puccini TURANDOT TURANDOT: Rálik Szilvia nr>f>rn július 24 * 25fi MÉM LIU: Rost Andrea m A szegedi m ta Jegyértékesítés: REÖK. íttt: fSf. 51 HÜ ' :T!5S2®4MRS

Next

/
Thumbnails
Contents