Délmagyarország, 2009. április (99. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-06 / 81. szám

Hétfő, 2009. április 6. Aktuális 15 A SZEGVÁRI CÉGNÉL 90 ÁLLÁS FOROG VESZÉLYBEN Nem bír az importtal a Puskin Tej Kft. Romokban a hazai tejágazat: a megye második legnagyobb fejőstelepén, a szegvári Puskin Tej Kft.-nél 90 ember megélhetése került veszélybe az ala­csony felvásárlási árak és a ki nem fizetett támogatás miatt. Jelenleg minden liter tejen 20-25 forint vesztesége van a szövetkezetnek. BÍRÓ DÁNIEL Tejben-bajban fürdik a hazai tejága­zat. A szarvasmarhatartók soha ilyen szorult helyzetben még nem voltak: 2008-hoz képest közel 40 százalékkal, 95-ről 60 forintra csök­kent a tej literenkénti felvásárlási ára, ráadásul az elmúlt évben jelen­tős fejlesztésekre kényszerültek a telepek, melyek közül sok még most is a beruházásához elnyert tá­mogatásokra vár. A szegvári Puskin Tej Kft.-nél például tavaly 180 millió forintot költöttek egy környezetvé­delmi fejlesztésre. A 75 százalékban támogatott trágyakezelési moderni­zációt szeptemberben készre jelen­tették, de azóta sem utalták át ne­kik a pályázaton elnyert összeget. -130 milliós hitelt vettünk föl eh­hez a fejlesztéshez, a visszafizetés ilyen környezetben romba döntheti A vállalt létszámstop miatt dolgozó­kat sem küldhetnek el, és az állatál­lományt sem csökkenthetik addig, különben vissza kell fizetniük a tá­mogatást. Jelenleg minden liter tejen 20-25 fo­rint vesztesége van a társaságnak. Hónapról hónapra működnek, csu­pán annyi szerencséjük van, hogy nem függnek a takarmányáraktól, mert saját termésük kerül a jószágok elé. A nyomott árakért az importtej a felelős, amely szinte korlátlanul érke­zik az országba, s így az áruházak polcain található tartós tej 80 száza­léka külföldről, főleg Német- és Len­gyelországból származik. A magyar agrárium most azon fáradozik, hogy a szakminisztérium olyan etikai kó­dexet fogadtasson el a kereskedők­kel, hogy hazai áruk arányát növel­jék az áruházláncok. Tejipar - számokban 1997-ben még 842, idéri már csak 552 ellenőrzött telep működött az országban, számuk csak az elmúlt egy évben 32-vel csökkent. Az állatállomány 12 év alatt 269 ezerről 190 ezerre csökkent. 2009 első két hónapjában összesen 253 millió liter tejet termeltek hazánkban - ez az elmúlt 11 év legkisebb tejtermelése. A Tej Terméktanács felmérése szerint ha a tej ára tartósan 60 forint/kilogramm körül marad, akkor 44 százalékos termeléscsökkenés és közel 50 százalékos létszámleépítés várható az ágazatban. gazdaságunkat - mondta lapunknak Vigh János telepvezető. Szegváron, a megye második legnagyobb tejter­melő gazdaságában közel 90 főt fog­lalkoztatnak. A dolgozók egy része a növénytermesztésben, másik ré­szük pedig az állattenyésztésben vesz részt, de mivel a kettő össze­függ, ha hosszabb távon is gazda­ságtalanná válik a tejtermelés, föld­művelőkre sem lesz szükség a szö­vetkezetnél. Ha ki is húzzák vala­hogy ezt a válságos időszakot, ak­kor sem nyugodhatnak meg, hiszen a megítélt támogatásokért cserébe felvállalták az ötéves létszámstopot. - Mindent megmozgatunk, mert a kormánynak - politikai hovatartozástól függetlenül - kutya kötelessége megvé­deni a magyar termelöket - mondta Elek Sándor. A Puskin Tej Kft. ügyvezetője nem érti, miért nem lehet a francia pél­dát átvenni, ahol csak egy határátkelő­nél lehet beszállítani tejet az országba. Szerinte ezzel a gyakorlattal jóval köny­nyebben lehetne az importszállítmányo­kat ellenőrizni. - Ha mi, szarvasmar­ha-tenyésztők bedobjuk a törölközőt, mi lesz a termőfölddel, a hússal, a tejjel? Ha nem eszi meg a jószág, mi lesz a ga­bonával, mikor így sem kell a takar­mány? - tette föl a kérdést az ügyvezető. MAJOR ANNÁTÓL KŐ VIRÁGIG. Országszerte élnek kisebb-na­gyobb számban hasonló nevűek. Bugyikból a telefonkönyv 50-nél is többet mutat, Buzikból Csong­rád, Békés megye mellett a Nyír­ségben is élnek nagy számban. Fehér Rózsából országszerte 8, May Károlyból a szegediek mellett 1-1 él Mohácson és a Tatabánya közelében lévő Száron. Mikulás­ból 128-at, Vízhányóból 120-at, míg Zsidóból 120-at leltünk a te­lefonkönyvben. De nagyszámban él hazánkban Major Anna, s a fő­városban egy Kő Virágot is talál­tunk. házban fekvő Mikulás Gyuláné is. Me­nye úgy tudja, apósa családja nem vá­sárhelyi származású. Elmesélte: anyó­sa úgy mutatta be előző házasságából származó fiának későbbi férjét, hogy azt mondta: bemutatom a bácsit, de ne kérj tőle ajándékot. A vásárhelyi Vízhányó István már meg sem lepődik, amikor megkérdik tőle, honnan ered a neve. Sajnos nem tudja. - Az iskolában gyakran ugrat­tak, ezért inkább a Vizi, Vizó becene­vet használtam - árulta el a 23 eszten­dős bolti eladó. BAJNOKSÁGRA KÉSZÜL SZEGED ELSŐ NŐI RÖGBICSAPATA Csajok a pályán: tolonganak, ütköznek, cseleznek Szeged első női rögbicsapatának edzésén jártunk. A lányok hetente kétszer találkoznak, és a nyári strandrögbibajnokságra készülnek. Az országban még négy női csapat van: ősztől, a magyar bajnokságban ellenük küzdenek a szegediek. KOVÁCS KRISZTA Két kisebb húzódásnál nem történt több baleset az első szegedi női rögbi­csapat pénteki edzésén. Az Etelka sori sportpályán 16 lelkes hölgy passzolt és ütközött - a test-test elleni küzde­lem itt szinte kötelező. A lányok he­tente kétszer találkoznak. A bemelegí­tő futás után az úgynevezett tolongást gyakorolták: egy szivaccsal kitömött zsáknak ütköztek a vállukkal. A tá­madónak el kell löknie azt, aki a zsá­kot tartja. - Eléggé durva ez a sport, de nem kell nagydarabnak lenni ahhoz, hogy egy lány ezt csinálja. A szabályok be­határolják, hogy a pályán mit szabad és mit nem. Inkább a technikán van a hangsúly - magyarázta a 16 éves Arany Rebeka, aki most márciusban döntött úgy, hogy kipróbálja ezt az itt­hon félig-meddig még ismeretlen játé­kot. - Mindig meglepődnek az ismerőse­im, amikor elárulom, hogy rögbizek. A pályán nincs hiszti vagy sértődés, ha valakit megütnek. Kemény sport, a fogaimat én is féltem - mosolygott a vörös hajú, kék szemű gimnazista lány. Csuklója többször megsínylette a meccseket, de komolyabb balesete még nem volt a Székesfehérvárról Sze­gedre költözött Gyolcsos Máriának. A magyar-filozófia szakos egyetemista már öt éve rögbizik, tagja a válogatott­nak is. - Az agresszívabb férfi rögbivel el­lentétben a női inkább észjáték. Több csel és taktika kell ehhez, mint a fiúk játékához. A lányok most még az ala­pokat tanulják, én pedig szívesen se­gítek nekik, hiszen én vagyok a legta­pasztaltabb - mondta a szőke, 22 éves irányító, aki szerint a szegedi csapat tagjai nagyon lelkesek és ügyesek. A háttérben már a mélyfogást gya­korolják a lányok: a támadót a térdé­nél kell átkarolni és földre vinni. Ez az egyetlen szabályos szerelés a rögbi­ben. Később egy szivaccsal bélelt, úgynevezett mélyfogó zsákon is gya­korolják a technikát. Az ütközés tetszik a legjobban az edzéseken a 20 éves Flórián Zsuzsi­nak, akinek „fő profilja" a karatézás, de úgy döntött, kipróbálja magát a labdajátékban is. A főiskolás lány már 13 éve karatézik. Állítólag a küzdő­sport keményebb, mert ott van full kontakt, ütés, rúgás, és a fej sincs biz­tonságban. - Remélem, hogy jó hatással lesz egymásra a két sport. Az állóképessé­gemet javítja a rögbi. Arról nem be­szélve, hogy még sosem játszottam csapatjátékot - árulta el Zsuzsi, aki délelőttönként banki szakügyintéző­nek tanul, esténként pedig pultos. • • Több csel és taktika # # kell ehhez, mint a fiúk játékához. Gyolcsos Mária Az edzést játék zárta, amit láthatóan nagyon élveztek a lányok. Maradnia is kell a lelkesedésnek, hiszen edzőjükkel már azt tervezik, hogy a nyáron elin­dulnak a strandrögbibajnokságon, szeptemberben pedig megkezdődik a magyar női bajnokság, ahol szintén ki­próbálják magukat a szegediek. fi további FOTÓK j lémáföt mz inumatm! www.di'InMgyar.hu I A TEST-TEST ELLENI KÜZDELEM A NŐI RÖGBIBEN IS KÖTELEZŐ ELSŐK. Már öt éve rögbizik a Fit World Rugby Clubban Prágai András. A lányok 25 éves edzője szerint játékosai fegyelmezettek és szorgalmasak, ezért úgy látja, hogy van jövője a szegedi csapatnak. - Március 18-án volt az első edzésünk, 25 lány ne­ve gyűlt azóta össze a noteszemben - árulta el a fiatal edző. Egy női csapat 7 főből áll, a férfi 15-ből. Ezért technikásabb a hölgyek játéka. Magyarországon Budapes­ten, Székesfehérváron, Százhalombattán és Agárdon van még női csapat. A szege­diek ősztől velük veszik fel a versenyt. Fotó: Segesvári Csaba May Károly nem író, Fehér Rózsa nem virág Folytatás az 1. oldalról - A fiam is az én keresztnevemet kap­ta, s a Trabantom és az Audim rend­száma is a nevemet viselte - mondja May Károly. - Ezt a két kocsit már el­adtam, de a MAY-001 és a MAY-002 rendszám megmaradt - mondta. El­mesélte: egyszer a fővárosban megpil­lantotta a MAY-007-es rendszámot, de a kocsi tulajdonosával nem tudott be­szélni. Egy másik alkalommal pedig a szegedi SZTK-ban mondták neki, hogy névrokona éppen előtte ment haza. - Egy alkalommal telefonon ke­resték nálam May Károly műgyűjtőt, akkor derült ki, hogy létezik ilyen, csakhogy az sem én vagyok - árulta el a 64 esztendős számitógépes operátor. Szokatlan nevet visel a jelenleg kór­• FEHÉR RÓZSA, ARANYESŐVEL. AZONNAL MEGJEGYZIK A NEVÉT Fotó: Tésik Attila A második világháború idején ko- esi vezetéknevén azóta csak ritkán moly veszélyt jelentett pusztán a neve akadtak fel. Arról már gondozójától ér­a Mindszenten élő Zsidó Tivadarnak. A tesültünk, Tivadar bácsi nem tud arról, 94 esztendős, egyébként nem zsidó bá- hogy élnének hasonló nevű rokonai.

Next

/
Thumbnails
Contents