Délmagyarország, 2009. április (99. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-11 / 86. szám

61 Megyei tükör Szombat, 2009. április 11. ELREJTIK VAGY MEGTARTJÁK A RITKA KÖNYVEKET Ifjúsági irodalom a listavezető a Somogyiban • dobosné brezovszky anikó a leggyakrabban olvasott művekkel Fotó: Segesvári Csaba A könyvesboltok polcairól a legjob­ban a külföldön már befutott, Nyu­gaton jelentős sikereket elért köte­tek fogynak, de elmondható-e ugyanez a könyvtárakról? Mikor a Somogyi-könyvtár olvasottsági sta­tisztikáit böngésztük, kiderült: bár népszerűek az új sikerkönyvek, a toplista elejére kerülni egyeló're nincs esélyük a sokéves listavezetők­kel szemben. BÁLINT CSABA A Somogyi-könyvtár 8 éve rögzíti elektronikusan a kölcsönzéseket. A rendszerben kutakodva hiteles toplis­tákat kaphatunk arról, hogy az elmúlt közel egy évtizedben mit olvastak a legtöbbször a szegediek. A kötelező olvasmányokat ezúttal doppingvétség miatt kizártuk a versenyből. Hiszen azokat kötelező elolvasni. A toplista élén egy ifjúsági regény és egy gyerekkönyv áll. Meg Cabot A ne­veletlen hercegnő naplója című köny­ve az abszolút listavezető. Mia Ther­mopolis, az átlagos tinédzser lány vi­szontagságaira több mint 1100-an vol­tak kíváncsiak az elmúlt 8 évben. Tho­mas Brezina Hét tappancs gazdája cí­mű regénysorozata a második helyen áll. A legaktívabb olvasók ezek szerint a gyerekek és a tinédzserek. - Ez a korosztály jár a leggyakrabban könyvtárba, nekik kötelező is, és szere­tik is a könyveket - mondja Dobosné Brezovszky Anikó, a könyvtár olvasó­szolgálati osztályvezetője. - Népes cso­port még a nyugdíjasoké, nekik renge­teg idejűit van olvasni. A legnehezebb az aktív, dolgozó felnőtteket becsalo­gatni a könyvtárba, ők ehhez talán túl­ságosan elfoglaltak - teszi hozzá. A kölcsönzési statisztikák harmadik helyét Wass Albert A funtineli boszor­kány című könyve foglalja el. A dobo­gósokat Szabó Magda Az ajtó és Ottlik Géza Iskola a határon című kötete kö­veti. A külföldi írók között legnépsze­rűbbek Nora Roberts történetei, és Harry Potter már-már klasszikus ka­landjai is jól tartják magukat. A könyvtárba járók tudják, milyen érzés, amikor a kiválasztott kötet nem, csak egy papírfecni érkezik visz­sza hozzájuk, amelyen a „nincs a he­lyén" felirat áll. A Somogyiban a leg­többször azok kapják vissza ezt az ér­tesítést, akik Atkinson és Hilgard Pszi­chológia című örökzöld tankönyvét keresik. Az újonnan több mint 5000 forintba kerülő, vaskos kötet minden szempontból nagyon kelendő. Az egyetemisták néha már azzal vicce­lödnek: ez a könyv valójában nem is létezik. - Ha egy könyv nincs a helyén, an­nak számos oka lehet - mondja Do­bosné Brezovszky Anikó. - Kifejezet­ten lopni nem szoktak az olvasók, vagy legalábbis nem jellemző. In­kább náluk marad egy könyv, nem hozzák vissza. Ha nincs a helyén, akkor az is lehet, hogy valaki elrej­tette a polcokon. Eldugta egy biztos helyre, egy félreeső polcra, hogy ha legközelebb jön, ő megtalálja a szük­séges kötetet. Ugyanez lesz a sorsa Dohár Péter Kis angol nyelvtanának is - teszi hozzá. ­STAGNÁL AZ OLVASÓK SZÁMA. A Somogyi-könyvtár 2008-ban 36 ezer aktív olvasó­val büszkélkedhetett, ennyi érvényes olvasójegy volt forgalomban. Ez mártöbbéves átlag-tudjuk meg Dobosné Brezovszky Anikótól, aki hozzáteszi: bár volt egyjelen­tős kiugrás ebben a tekintetben, amikor az egyetemi könyvtár egy időre bezárt, sok új olvasó jött, de aztán az olvasószám a 36 ezer körül állapodott meg. - Érdekes, hogy miközben az olvasójeggyel rendelkező olvasók száma stagnál, a látogatók száma, akik mondjuk egy író-olvasó találkozóra vagy más programra jönnek, fo­lyamatosan nő. 2008-ban 258 ezren látogatták a rendezvényeket. - Az Ön által vezetett Telek­Árkádia csoport nevéhez kötődik számos sikeres ingatlanfejlesztés Budapesten és vidéki városaink­ban. Hogy jött az ötlet, hogy az öthalmi városrészen kívánnak mintegy 250 lakásos lakóparkot építeni? - Úgy, ahogy az üzleti világban gyakran előfordul, egy véletlen kapcsán értesültünk arról, hogy a béketelepi városrészben több külterületi ingatlant évek óta pró­bálnak értékesíteni, mindaddig eredménytelenül. A tárgyalások során sikerült megállapodni az eladókkal, Szeged város önkor­mányzatával városfejlesztési szerződést kötni, majd a köz­művesítési tervek elkészítését és jóváhagyását követően jogerős építési engedély birtokában a beruházást elindítani. - Manapság Magyarországon számos lakópark épül, és a lakó­parki életforma mind nagyobb teret nyer. Mennyiben lesz ez a lakópark más, mint a többi, miben fog különbözni a Szegeden folyamatban lévő többi lakás­fejlesztési projekttől? - Az öthalmi lakópark több jel­lemző tekintetében egyedülálló. Kiemelném, hogy a Régi posta és a Csallóközi utcában éktelen­kedő magas- és kisfeszültségű vezetékek, belógó kábelek nem fogják elcsúfítani az összképet, minden elektromos vezetéket a föld alatt helyeztünk el, így csak az éjszakai megvilágítást biztosí­tó esztétikus kandelábereket lát­ják az odaköltözők. Az infrastruktúra korszerű műszaki megoldásain túl, illetve épp ebből következően nyílik lehetőség hat helyen zöldterüle­ti játszóterek és közösségi prog­ramok szervezésére alkalmas parkok, zöldfelületek kialakításá­ra. További különlegesség, hogy megépítjük a lakókert kemencé­jét, ami egyrészt a közösségi összefogást kívánja elősegíteni, másrészt jelezni azt, hoev itt nem egymástól elszigetelt és elidege­nedett lakók élik mindennapjai­kat, hanem egy igazi közösség, melynek tagjai összetartóak és lakóhelyükre, „szegediségükre" egyaránt büszkék. A kemence és a közösségi épü­let megtervezésére ötletpályáza­tot hirdettünk. Hozzáteszem, nem lesz egyszerű egy ilyen ősi építménykülönlegességet, mint a „falu kemencéje", a helyenként igencsak elavult építési szabály­zat, az OTÉK előírás-gyűjtemé­nyéhez illeszteni, de ezzel is meg fogunk birkózni. Új lakópark épül az öthalmi városrészben Interjú Kvák Emil ügyvezető igazgatóval Ritkaságszámba megy az a lehetőség is, hogy azon telektu­lajdonosok, akik saját maguk kívánják megépíteni lakóházu­kat, magassági és tájolási útmu­tatót kapnak társaságunktól. Ebből leolvasható lesz az épület körüli járdaszint az út korona­szintjéhez viszonyítva, továbbá a nappali és a garázsszint, így nem fordulhat elő, hogy a garázshoz vezető le- vagy behajtók kereszt­be-kasul szabdalják a járdákat, mint az sok elegánsnak mondott környéken tapasztalható. A vevőknek látványterveket és már megépült lakóházterveket mutatunk be, melyek építészeti minőségét iránymutatónak szán­juk, valamint szerződésben állunk több szegedi és fővárosi országos hírű építésszel, terve­zőirodával, ill. felvettük a kapcso­latot a Magyar Passzívház Szö­vetséggel is, akik igény esetén gondoskodnak a megfelelő szak­mai háttérről és arról, hogy lakó­ink valóban a XXI. század Ma­gyarországához méltó környe­zetben élhessenek. Természetesen vevőink kéré­sére kulcsrakész állapotban is megépíthetjük otthonukat a velünk együttműködő szakem­berek közösen kialakított építé­szi, belsőépítészeti, kertépítési tervei alapján. Hangsúlyozni szeretném, hogy lakókertet építünk, nem pedig egy sorompóval elzárt, a város szövetéből kiszakított rezervátumot. A korábbi határait átlépő történelmi városhoz igazo­dó, szabadon álló házas beépí­tést hozunk létre abban az őszin­te hitben, hogy egy végiggondolt és építészetileg magas szinten kivitelezett, esztétikus környe­zetben az életminőség magasabb, a közösségi összetartás erősebb, a szemetelés, a bűnözés, minden­napjaink mételyei pedig vissza­szoríthatok. - A színvonalas életminőség mellett az épületek fenntartható­sága, olcsó üzemeltetése is egyre jobban érdekli az embereket. Tudnak esetleg ebben is segítsé­get nyújtani? - Manapság az energiaárak drasztikus emelkedése mellett elemi érdeke mindenkinek, hogy egy ház megtervezése során a funkcionalitás és az esztétika mellett az energiatakarékosságot is beletervezze, beleterveztesse épületébe. A lakókert leendő tulajdonosainak ezért feltétlenül ajánljuk, houv passzívház építé­sében gondolkodjanak. A pasz­szívház egy olyan épület, mely­ben a kellemes belső klíma ­mind nyáron, mind pedig télen - külön fűtési és hűtési rendszer nélkül biztosítható. Egy passzívházban nincs szükség télen hagyományos olaj­kályhára, gázkazánra vagy hőszivattyúra, nyáron pedig lég­kondicionáló berendezésre a kel­lemes hőérzet biztosításához. Egy passzívház fűtési energia­szükséglete 80-90%-kal kevesebb, mint egy hagyományos házé és 60-75%-kal kevesebb, mint egy alacsony energiaszintű házé. A Magyar Passzívház Szövetség­gel együttműködve mind a szükséges alapanyagok és kom­ponensek, mind pedig a szük­séges tervezői és kivitelezői bázis megtalálásában társaságunk közre tud működni. - Szavaiból kiérezhető, hogy meglehetősen kritikusan véleke­dik az országos jogszabályok­ról. Vonatkozik-e ez a helyi előí­rásokra, szabályozási tervekre? - Sajnos azt kell mondanom, hogy az általunk megörökölt részletes szabályozási terv vál­toztatás nélküli megvalósítása mellett is a tervezési, egyezteté­si, jóváhagyási procedúra több mint másfél évet vett igénybe, bár kiváló, jelentős szegedi hely­ismerettel rendelkező szakági ter­vezőkkel dolgoztunk. A közmű­gazdák, az önkormányzat és a szakhatóságok által megkövetelt feltételrendszer helyenként kor­szerűtlen előírásokon, avítt be­idegződéseken alapul, és - tisz­telet a kivételnek - fő célja az azonnali részérdek-érvényesítés a hosszú távú kölcsönös előnyök helvett. - Nem tartanak-e attól, hogy a pénzügyi világválság begyű­rűzése nyomán az építés befucs­csol? - A válság hatásait természete­sen mi is saját bőrünkön érez­zük: az építőiparban drámai a visszaesés, a banki hitelezés csak­nem leállt, félelemmel vegyes óvatosság lengi át a piacot ­pedig a bizalom a tisztes üzlet alapköve. A magunk részéről olyan megoldásokban látjuk a menekülési utat, mint például a növekvő energiaárakat ellensú­lyozó energiatakarékos építési módok előnyben részesítése, ügyfeleink megbízható banki ter­mékek felé irányítása és alapos, mindenre kiterjedő tájékoztatá­suk az esetleges kockázatokról. Emellett árpolitikánkat is úgy „Lakókertet építünk, nem pedig egy sorom­póval elzárt, a város szövetéből kiszakított rezervátumot. A ko­rábbi határait átlépő történelmi városhoz igazodó, szabadon álló házas beépítést ho­zunk létre." alakítottuk ki, hogy egy viszony­lag széles réteg számára jelent­hessen igazi alternatívát egy új öthalmi otthon. Remélhetőleg a politikai döntéshozók is felisme­rik, hogy nekünk - vállalkozók­nak, családoknak, állampolgá­roknak - ezen a 95 ezer négyzet­kilométeren van tennivalónk, itt kell megélnünk és boldogul­nunk, ennek nyomán pedig végre kialakítják a valódi közös érdekeket szolgáló kereteket, fel­tételeket. Biztos vagyok abban, hogy egy rémálom utáni sokkos ébredés következik, a kétes hazai és nem­zetközi pénzügyi tranzakciók­nak leáldozik, és az összeszorított foggal kitartó lakosság a jövő­ben a legbiztosabb befektetési formát választja - az ingatlant, az építési telket. Ezek nem vesznek el, nem alakulnak át, nem érték­telednek el, mint némely lufiként felfújt befektetési alap. Magyar­ország ingatlanpiaca kellően stabil, az árak nem mestersége­sen felülértékeltek, a hitelezési politika pedig szerencsénkre talán elég konzervatív ahhoz, hogy ne legyenek tömeges „bedőlések". Minden szinten az egyéni tar­tás és felelősségvállalás biztosít­ja az ország jövőjét és erejét, ehhez pedig szervesen hozzájá­rul, ha minél több család költöz­het saját tulajdonú házba. A las­san évtizedek óta magára hagyott, minisztériumok között kallódó nemzeti lakáspolitiká­nak ezt kellene céljául tűznie, hosszú távú tervet kidolgozva az avuló panelrengetegek kor­szerű családi vagy kisebb tár­sasházakkal való felváltására. Jómagam és társaságunk ezt tartja a legmegbízhatóbb érték­nek mind pénzügyi, mind erkölcsi szempontból, és rugal­mas fizetési konstrukcióinkkal ehhez szeretnénk lehetőséget teremteni minél több szegedi vagy környékbeli polgár szá­mára. (x)

Next

/
Thumbnails
Contents