Délmagyarország, 2009. április (99. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-11 / 86. szám

Szombat, 2009. április 11. Kultúra 17 • „TALPRA, MAGYAR!" - MONDTA HORVÁTH NORBERT egyik költeménye, amit el is olvasott a költő több más versével együtt. - A Hortobágy poétája az egyik kedvencem. Hogy is kezdődik? „Kúnfajta, nagyszemű legény volt, kínzottja sok-sok méla vágynak..." Szeretem Adyt, mert tudok azonosulni a verseivel - árulta el Döme Márkó. A harmadéves közgazdászhallgató szívesen olvas a szabadidejében. Szerinte a számok és a poémák jól megférnek egymás mellett. József Attila, Juhász Gyula, Petőfi Sándor - sorolták egymás szavába vágva a nyugdíjas barátnők a Széchenyi téren. Kiderült: a 75 éves Tóbiás Imréné kedvenc költeménye a Mama. Bele is kezdett a szavalásba... Azt mondta, tudja végig. Elhittük neki. - A régi verseket könnyebb volt megtanulni a ritmusuk miatt. A mostaniakat nehezebb, mert nem rímelnek magyarázta mosolyogva a korábban banki ügyintézőként dolgozó hölgy. „Egyszer volt egy kemence, Belebújt a kis Bence..." - ezt a mondókát ismételgeti unokája pelenkázása közben Suki Dezsöné. A 65 éves, nyugdíjas eladó egyébként Petőfiért rajong. Például a Szeptember végén című költeményt elejétől a végéig tudja. Kissé fáradtan ült egy Kárász utcai padon a fekete zakós Sántha Szabolcs. A 16 éves radnótis gimnazista előbb iskolája névadójától említette a Hetedik eclogát. Rövid gondolkozás után azonban elárulta, hogy Dante az egyik kedvence. - Két éve az akkori barátnőmnek küldtem egy verset SMS-ben. A neten találtam, de már nem emlékszem, mi volt az - avatott be egy titkába a kilencedik osztályos diák. Bár a lánynak tetszett az SMS, azt határozottan kijelentette Szabolcs, hogy manapság nem lehet versekkel csajozni. Elárulta, korábban ő is út egy-két „elvont" költeményt, de hamar elszállt az ihlet. 9 KÖLTÉSZET NAPJA. Április 11-e a magyar költészet napja. 1905-ben ezen a napon szültetett az egyik legismertebb költőnk, József Attila. A költészet napját - a Magyar írók Szövetségének javaslatára - 1964 óta ünnepeljük minden évben. A HALLÁSSÉRÜLTNEK A VERS SEGÍT MEGSZÓLALNI Ildikó és József Attila jelelni tanít „Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám": most ezt a József Attila-költeményt tanulja jelnyelven előadni a szegedi Sára Ildikó, aki évről évre részt vesz a hallássérültek országos szavalóversenyén. Ez az esemény halló ember számára is különleges élmény, de a siketeknek még érdekesebb. Hiszen közülük jó néhányan jelnyelven se tudják pontosan kifejezni, amit mondani szeretnének. Nekik próbál segíteni Ildikó, például úgy, hogy verset tanul velük. BAKOS ANDRÁS A hallássérültek negyedik országos szavalóversenyét április 3-án rendezte meg Budapesten a Nasiba Alapítvány. A Nasiba mozaikszó; a nagyothallók és siketek baráti klubjának rendezvényére az országos sajtó is felfigyelt, talán azért, mert a kívülálló közönségre is gondoltak. A versenyző mögött, a kivetítőn ugyanis el lehet olvasni azt a szöveget, amit mond. A halló ember közben alighanem arra gondol, hogyan lehetne iskolában tanítani ezt a fajta természetes toleranciát, amivel a többség felé fordul itt ez a közösség. A megmérettetésen évről évre indul csoportjával vagy egyedül - a 42 éves, Budapesten élő, de szegedi származású Sára Ildikó. - Hallássérült vagyok, pontosabban nagyothalló, de tanáraim és szüleim megkövetelték, hogy beszéljek, és ne jeleljek - avat be történetébe. - Nekem szerencsém volt a bajban, mert könyvtáros-pedagógus édesanyám és villamosmérnök édesapám sokat foglalkozott velem, testvéreimmel és halló játszótársaimmal is beszélgethettem, így ötödik osztálytól már normál iskolába járhattam. Viszont mindig szerettem volna a sorstársaimmal is kommunikálni. 1996-ban léptem be a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségébe, jelnyelvi tanfolyamokra jártam. Szerettem volna korombeli nagyothallókkal találkozni, ezért csoportot alapítottam, amely előadásaival hidat épít a siketek és nagyothallók nem a találkozás a többiekkel, és az élmény, hogy látjuk: nagyon sok halló szeretné megtanulni a jelnyelvet, keresi a kapcsolatot velünk. Ildikó kedvenc költői: Petőfi Sándor és Arany János. Legutóbb Weöres Sándor Bóbitáját adta elő, mostanában pedig József Attila Kopogtatás nélkül című poémáját tanulmányozza. Miért érdemes verseket olvasni? Például azért, hogy legyen szavunk a ritkább érzésekre, gondolatokra is. Mert gyakran nincs. Megesik, hogy valami nagyon fontosat kellene mondani, mégis hallgatunk. Ezzel a siketek és nagyothallók is így vannak - csakhogy az ő „szókincsük" még szűkösebb. Ahány iskola, annyi tájszólás - Nem minden hallássérültnek van olyan szerencséje, mint amilyen nekem volt, hogy foglalkoztak velem - mondja Ildikó. - Csak a tájékozottabb sorstársaim használják jelelés közben a ragokat, ők nyilván jobban tudnak fogalmazni. A jelnyelv nem egységes: szinte ahány iskola, annyiféle „tájszólás" létezik. Mi egységesíteni szeretnénk a nyelvet, és jó lenne elérni, hogy a siketek iskoláiban a jeleléssel együtt oktassák a hangzó beszédet, így lehetne tágítani az önkifejezés határait. között. A 4 Érzék csoporttal először drámákat adtunk elő, aztán verseket, jelelve és hangzó beszéddel egyszerre. 2006-ban a IV. civil kulturális börzén József Attila-összeállítással léptünk fel, és nívódíjat kaptunk. Ezután már kár lett volna abbahagyni - bár ilyenkor nem is igazán a díj a fontos, haIldikó azt mondja, vannak olyan versek, amelyek egy siket számára bonyolultak. De ha az, aki segíteni akar, leül vele, megbeszélik a szöveget, rátalálnak a megfelelő kifejezésekre. Ha két ember igazán meg akarja érteni egymást, elhárulnak az akadályok, ilyenkor nincs lehetetlen. AZ ELSŐ KÉT SOR MINDENKINEK ESZÉBE JUTOTT Kedvenc versek nyomában Szegeden A kedvenc költemény első két sorát tudták elmondani azok a szegediek, akiket a költészet napja alkalmából faggattunk. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a megszólított szegedieknek melyik vers jut először eszükbe. Petőfit, József Attilát, Radnótit és Adyt idézték. DÖME MÁRKÓ ADYT, SUKI DEZSÖNÉ PETŐFIT, TÓBIÁS IMRÉNÉ JÓZSEF ATTILÁT SZERETI Fotók: Frank Yvette KOVÁCS KRISZTA - Talpra, magyar, hí a haza... Most csak ennyi jut eszembe - gondolkozott Horváth Norbert a Dugonics téri szökőkút mellett, amikor megkérdeztük, melyik vers jut először eszébe, és el tudná-e azt mondani. Ma van a költészet napja, ebből az alkalomból jártuk tegnap a szegedi belvárost emlékezetes költemények után kutatva. - Mondd el azt a nyuszisat! - biztatta ötéves kislányát az eladóként dolgozó Horváth Norbert. A szőke, kék szemű Kinga azonban szégyenlősebb volt annál, mint hogy szavalni kezdjen. SÁNTHA SZABOLCS SZERINT MANAPSÁG NEM LEHET VERSEKKEL CSAJOZNI Néhány paddal távolabb egy fiatalember olvasott, öt nem hoztuk zavarba a kérdésünkkel: egy héttel ezelőtt csak úgy - eszébe jutott Ady Endre • ÍGY „HANGZIK" A KOPOGTATÁS NÉLKÜL CÍMŰ KÖLTEMÉNY A SZEGEDI STEFÁNIÁN Fotó: Segesvári Csaba