Délmagyarország, 2009. március (99. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-07 / 56. szám

Régmúlt szerelmekre és kalandokra emlékeznek nőnapon LEGIDŐSEBB ASSZONYAIT A102 éves Gyarmati Dezsőnének a rózsa, a 100 éves Daru Andrásnénak a gyöngyvirág, és a 101 éves Weigel Endrénének a fehér szegfű a kedvence FOTÓK: FRANK YVETTE Felkerestük és köszöntöttük Szeged legidősebb asszonyait: a 102 éves Gyar­mati Dezsőnét, a 100 éves Daru Andrásnét és a 101 éves Weigel Endrénét, hi­szen holnap a nőket ünnepeljük. A fotózás előtt frizurát igazítanak, egyikük csak a napi szépítkezés után olvassa el lapunkat, míg másikuk mindmáig szeret csinosan öltözködni. Lánykorukról, a szerelemről és a családról mesél­tek, emlékeikben felidézték, hogyan udvarolt a szeretett férfi, milyen kalan­dokat éltek meg együtt. nagyon szegények voltunk. Sokszor álltunk sorba a híd lábánál, ünnep­napokon nem kellett hídpénzt fizetni azért, hogy átsétáljunk a túlpartra. Ilyenkor nagyon boldogok voltunk ­mesélte Margit néni a múltról és De­zső bácsiról, aki első pillantásra bele­szeretett az éjfekete hajú, mindig tip­top fiatal lányba. Véletlenül keresztezték egymást út­jaik: Margit a Faragó utcából járt a - Női identitástudat? Á, ilyesmiről ak­koriban szó sem esett. A „régi" asszo­nyok belenőttek egy életformába, és nekik úgy volt jó. Nem azonosultak eszmékkel, nem törődtek önmegvaló­sítással, csak arra koncentráltak, hogy elvégezzék a feladatukat: összetartsák á családjukat - válaszolt Mária, annak a 102 éves asszonynak a lánya, akit ar­ról kérdeztük, hogyan élte meg a női­ességet fiatalasszonyként. Az idős hölgy számára ugyanis idegen volt kérdésünk. Szeged legkorosabb mat­rónái emlékeztek kedvünkért fiatalsá­gukra, a szerelemre és az anyaságra. Bimbózó rózsát csent kedvesének Gyarmati Dezsőné Margit néni 1907. november 14-én született. Abban az évben, amikor Galamb József megter­vezte a híres Ford T-modellt, és Mik­száth Kálmán befejezte a Noszty fiú esete Tóth Marival című regényét. Margit néni átélte mindkét világhábo­rút, és túl a százon is mosolygós sze­mekkel fogadott bennünket. Megfésül­tette hófehér haját, miközben fotóz­tuk, igazi nőként viselkedett: folyton igazgatta frizuráját, és aggodalmasko­dott, hogy a fotós akkor kapta le, ami­kor megmozdította az arcát. A nőnapi virágcsokornak nagyon örült, ráncos, mégis finom, puha kezével megszo­rongatta a miénket. - Emlékszem, hogy még a man­dzsettája is leszakadt, amikor benyúlt két kerítésgerenda között egy ház kertjébe, hogy virágot csenjen nekem. A vörös, bimbózó rózsánál nincs cso­dálatosabb. Nagyon szerelmesek, de volna az apácákhoz. Tanítónő lehetett volna, de végül varrónőként dolgo­zott. Aknamezőre is követte szerelmét - Vajda Attila az első számú olimpiai bajnok Janics Natasát is mindig meg­nézem a tévében - jelentette ki határo­zottan Daru Andrásné Ilonka, aki két dédunokájával, unokájával és annak feleségével él egy házban. Pancsován született, két évig élt édesanyjával va­gonokban, mert a háború után kito­loncolták őket a mai Szerbia területé­ről. A szegedi asszony tavaly decem­berben töltötte be 100. életévét, és bár soha nem sportolt, a közvetítéseket imádja nézni. A drukkerek is megiri­gyelhetnék a Pick Szeged iránti rajon­Mi a hosszú élet titka? - Mindent úgy kell elfogadni, ahogyan azt az élettől kapjuk. A rosszban is mindig meg lehet találni a jót. Szerettem egyenes úton járni, tiszteltem az igazságot az életben úgy, mint a politikában. És természetesen minden reggel tornázom - fogalmazta meg Daru Andrásné Ilonka néni, hogyan kell kiegyensúlyozottan élni. Gyarmati Dezsőné Margit néni a szenvedélyektől mentes, fizikai munkában gazdag hétköznapokban és a mértéktartó étkezésben látja a hosszú élet titkát, ahogy Weigel Endréné Irénke néni szintén az önmegtartóztató életet, valamint a hitet említette. varrodába dolgozni, Dezső bácsi pe­dig a Petőfi Sándor sugárúton lakott. Munkából hazafelé találkoztak. - De szép ember volt a férjem! Mindig ha­zakísért, sokat sétáltunk, sötétedésig beszélgettünk. Három-négy évig udva­rolt, nem akartam hamarabb férjhez menni, mint a nővérem, így marad­hattam csak a családi házban - osztot­ta meg velünk az idős néni. Miközben a fiatalságán merengett, elkomorodott az arca. A férje súlyosan megsebesült a háborúban, a szövődmények miatt 59 éves korában elhunyt. „Nem neve­lek kisasszonyt" - mondta mindig Margit néni édesanyja. Pedig ő olyan jó tanuló volt, hogy ingyen felvették gását. A szépítkezés után minden reg­gel újságot olvas. Az első betűtől az utolsóig „elfogyasztja" a Délma­gyarországot, melynek már több mint 50 éve előfizetője. - Más újságok csak a válásokról és a szeretőkről írnak, a mi lapunk azonban nagyon tárgyila­gosan tájékoztat - fogalmazott az idős asszony, aki beszélgetésünk alatt fo­lyamatosan viccelődött. Megkérdezte tőlünk, szeretnénk-e hozzá hasonló kort megérni. Naivan válaszoltunk: ­hát persze, ö azért figyelmeztetett: pe­dig fárasztó 100 évesnek lenni! - Nagyon jó férjem volt! Nyolc évig hűségesen udvarolt. Szívburokgyulla­dástól szenvedtem, türelmesen várta a gyógyulásomat. Minden férfit elzar­gatott a közelemböl, hatalmas virág­csokrokkal kedveskedett nekem. Min­dig is a gyöngyvirágot szerettem, az il­lata miatt - terelte a szerelem témához a beszélgetést Ilonka néni, aki mindig vasakaratú, de vidám nő volt. Közben elmosolyodott, eszébe jutott, vőlegé­nye még szerenáddal is megpróbált kedveskedni neki. Felmászott a gázáll­ványra, de a romantikus pillanat balul sült el: beleesett a meszesgödörbe. Betegsége miatt nem lehetett saját gyermekük, a bátyja kislányát fogad­ták örökbe. Ilonka is sok áldozatot ho­zott szerelméért: kedvese szolgált a második világháborúban, ö pedig négy éven át követte vonattal, kocsi­val az állomáshelyekre, ahol nemegy­szer aknamezők veszélyeivel is meg kellett küzdeniük. A fehér szegfű jó kedvre derítette - Imádtam a gyerekeket, mert ők még őszinték - fogalmazta meg a 101 esz­tendős Weigel Endréné, miért válasz­totta hivatásául a tanítást. Irénke néni Kiskunmajsán született 1908 február­jában, 30 évig ott tanított, és tíz évig iskolaigazgató is volt. Szatymazon tet­te le a „lantot". Látogatásunkkor az ablakpárkányon csipegető rigókban gyönyörködött. Világéletében rajon­gott a természetért. A pedáns asszony mindig szeretett sikkesen, csinosan öl­tözködni. Nővéreivel gyakran kézimunkáztak: az oltárteritőkért és a papi reverendá­kért kapott összegen taníttatták öt. Heten voltak testvérek, 13 éves volt, amikor teljesen árvák lettek. Irénke néni nagyon vallásos életet élt, arról, hogyan lehetett meghódítani, nem be­szélt mondván - nem illik, fehér szeg­fűvel viszont bármikor ki lehetett en­gesztelni. Soha nem tudta elképzelni, hogy otthon maradjon. A három gyer­mekkel és három unokával büszkélke­dő Irénke hivatásának élt. FÉRFIAK A NŐKRŐL A kisugárzástól lesz nó' a nő - erre a megállapításra jutott az a három szegedi férfi, akit megkérdeztünk, mivel varázsolja el őket a szebbik nem. Székhelyi József, Mezei Richárd és Csonka Gábor állította: a nő irá­nyíthat, mégis hagyja meg a férfinak a döntést. - Már az is érdekes, hogy egy hölgy teszi fel a kérdést - kezdte Székhelyi József (ké­pünkön), amikor arról faggattuk, szerinte mi­től lesz nő a nő. - Az örök kíváncsiság, a hölgyek szemében lé­vő csillogás rendkívül iz­galmassá te­szi a szebbik nemet - ma­gyarázta a színművész. Szerinte a nők teszik férfivá a férfit, ezért fontos, hogy a klasszikus nemi szerepek megmarad­janak. Ugyanakkor a kisugárzás fon­tosságát hangsúlyozta. - Ismertem olyan hölgyet, aki ele­meire bontva nem volt dekoratív: sem a szeme, sem a lába. De összességé­ben igazi nő volt, egy nagyon izgal­mas kisugárzással - emlékezett vissza Hasonló véleményen van Mezei Ri­chárd (ké­pünkön). A Pick Szeged egykori beál­lósa szerint a külső megje­lenés, a kisu­gárzás hatá­rozza meg az első benyomást. Később azonban az intelligencia is fontossá válik: a nő irá­nyíthat, mégis hagyja meg a férfinak a döntést. - Nem szabad, hogy a hölgy elnyomja a párját, semmilyen formá­ban. Például nem jó, ha a nő feltű­nőbb jelenség, mert a párja elszürkül mellette. A nőnek csillognia kell, de egy olyan férfi mellett tud csak csil­logni, akire felnéz, akire büszke. És vi­szont - magyarázta Mezei. Szerencsés embernek tartja magát Csonka Gá­bor (képün­kön), mert megadatott neki, hogy mindig cso­dálatos nők vették körül. Az üzletem­ber édesany­ja, felesége, lányai, nővérei és az anyósa is igazi nő, mert szeretetet és védelmet jelentenek a számára. - A nők legfontosabb feladata az anyaság, a nyugodt családi élet meg­teremtése. Csak ezután jöhet a karrier, amiben a férfinak támogatnia kell a nőt, hogy kiváló legyen abban is ­mondta a sportmenedzser, majd hoz­zátette: éppen ezért munkatársnőire is nagyon büszke, nem beszélve Janics Natasáról, aki a saját pályáján, nő­ként, a legjobb a világon. Székhelyi.

Next

/
Thumbnails
Contents