Délmagyarország, 2009. február (99. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-03 / 28. szám

Kéáti; 2009. február 3. Megyei tükör 17 BARNA LÁSZLÓ MOST AMERIKAI-KAZAH VEGYES VÁLLALATNÁL ÉPÍTKEZETT Hónapokig dolgozott a közelmúltban az egykor híres-hírhedt tengizi olaj- és gázmezó'n Barna László. A vásárhelyi informatikus olyan borsodi magyarokat talált a Kaszpi-tenger melletti, ma már amerikai-kazah tulajdonú üzemben, akik húsz éve étnek ott. KOROM ANDRÁS Hihetetlen, de Tengizben még mindig dolgoznak magyarok. A főleg a rendszerváltás körül hírhedtté vált magyar-szovjet beruházás ma az amerikai Chevron olajtársaság és a kazah állam tulajdonában van, de ugyanúgy a föld mélyében rejlő gáz- és olajmező kiaknázásával foglalkozik. A vásárhelyi Barna László informatikus nemrégiben több hónapot is dolgozott kinn. - Egyik ismerősöm hívott. Számomra egy kicsit riasztó volt már a város neve is, hiszen sok hír szólt húsz évvel ezelőtt az ott szerzett betegségekről, meg arról, hogy korábban ott robbantgatták az atombombákat. Vonzott a táj, a keleti kultúra és a kalandvágy is. A helyszínen kiderült: a szovjet irányítás alatt nem voltak igazán magas fokúak a munkavédelmi előírások, így az üzem felépítése, kialakítása tényleg sok veszélyt hordoz magában. Mára jelentősen javult a helyzet. Az üzem területén munkavédelmi sisak és gázömléskor használatos személyi szűrő nélkül egy lépest sem lehet tenni, állandóan ellenőrzik, hogy hordják-e ezeket a dolgozók. Az előírások szigorára jellemző, hogy még azt is folyamatosan figyelik, hogy a buszokban becsatoljuk-e a biztonsági öveket. Aki vétett a szabályok ellen, azonnal hazaküldték - mondta Barna László, aki nem árulta el mennyit keresett. Csak annyit mondott: megérte a tengizi kaland. A vásárhelyi fiatalember iskolai orosztuB BIRKASZEM ÉS ÖTUJJAS ÉTEL. Barna László megkóstolta a helyi ételspecialitásokat is, így egy alkalommal a táborban vacsorára birkafejet adtak körbe a kazahok. A birkaszem fogyasztását az idegen vendégmunkásoknak szerencsére nem erőltették. Viszont evett főtt krumpliból, marhahúsból és párolt hagymából készült ötujjas ételt, amit szó szerint mindenki kézzel szedett ki a tálból. Ma is dolgoznak magyarok Tengizben Bezárt a makói Korona étterem SZABÓ SÁNDOR VOLT BÉRLŐ SZERINT AKKOR LEHET NYERESÉGES AZ ÉTTEREM, HA FELÚJÍTJÁK A SZÁLLODAI RÉSZT Fotó: Segesvári Csaba Bezárt Makó legelegánsabb étterme, a Korona: az eddigi bérlő, Szabó Sándor szerződése lejárt, meghosszabbítani pedig nem akarta, mert a hely óriási veszteséggel üzemelt. Úgy gondolja, ez az étterem akkor lehet nyereséges, ha felújítják a szállodai részt, és korszerűsítik az épület energiaellátását. SZABÓ IMRE Bérlője a hét végén kiürítette, majd bezárta Makó legelegánsabb városközponti éttermét, a Koronát. Az Autós csárda tulajdonosaként a városban régóta ismert vendéglátósnak, Szabó Sándornak öt évre szóló bérleti szerződése volt a tulajdonos önkormányzattal, ez február elsejével járt le. Tárgyaltak ugyan a hosszabbításról, de végül nem jutottak egyezségre. Egyébként már korábban, lejárta előtt is szerette volna felmondani a szerződést, akkor azonban a bérleti díj csökkentésével maradásra bírták. Most azt mondja: korrekt módon elszámolt mindennel, kifizetetlen számlát nem hagy maga után - de befejezi. A neves vendéglős egyfelől szomorú, hogy nem tudta befuttatni a koronát, másfelöl viszont örül, hogy nem kell tovább bajlódni vele. A szépen felújított, patinás épület rezsije ugyanis óriási kiadással járt; tulajdonképpen azt a nyereséget, amit saját vállalkozása, az Autós termelt, a Korona el is vitte. Hiába próbálkozott bármivel, napi nyolcvan-száz menüvendégnél több nemigen tért be a Széchenyi téri étterembe, ez pedig kevésnek bizonyult. örülne, ha valaki rácáfolna az ő tapasztalataira, és felvirágoztatná a Koronát, de úgy gondolja, ehhez nem csak az kell, hogy valaki értsen a vendéglátáshoz. Mi minden kellene még? Például az, hogy újítsák fel az emeleti szállodarészt is - a húsz-huszonöt szoba vendégei minden bizonnyal fel lendítenék az étterem forgalmát, nemcsak a napi étkezésekkel, de azzal is, hogy a ház élettel telne meg, ami további vonzerőt jelent. - De legalább ilyen fontos lenne az épületegyüttes energetikai korszerűsítése. Most rossz hatásfokú gázkazánok fűtik a hatalmas belső tereket. Ha sikerülne ezen javítani, és például napelemeket is felszerelni a tetőre - az Autósnál működnek ilyenek, és sokat lehet velük spórolni mindjárt csillogóbb lenne Makó koronája - mondja Szabó Sándor. • • Fontos lenne # ír az épületegyüttes energetikai korszerűsítése. Szabó Sándor KAZAH ÜNNEP. SZERETIK A VENDÉGMUNKÁSOKAT dását fél év alatt középfokú szintre tudta felfejleszteni, de meglepődve tapasztalta, hogy még mindig dolgoznak itt magyarok. Sőt sokan már húsz éve kinn élnek. Többségük Borsod megyei. Barna László arra készült, hogy minőségbiztosításban, számítógépekkel fog dolgozni. Tengizben kiderült: ahogyan mindenkinek, először neki is terepmunkára kell mennie, hogy megismerje az ottani légkört és az üzemet. - Egy elektromos brigádba osztottak be, ahol műszerészek, villanyszerelők dolgoztak. Az volt a feladatunk, hogy bekábelezzük, beműszerezzük az újonnan épült üzemrészeket, s elkészítsük automatizálását, vezérlését. A helyszínen gyorsan ki is derült, hogy mi Tengiz legfőbb veszélye, hiszen a kitermelt gázt, olajat helyben kéntelenítik, s a kén hatalmas hegyekben áll az üzem környékén. Ennek egy részét elszállítják innen, a többit viszont elégetik, s a füstje egy kétszáz méter magas kéményen át távozik. A tábor azonban jól felszerelt, hiszen az üzem területén - azaz a puszta közepén több bolt és bank is működik, sőt gyorsan lett internetem is. Az üzem melletti parkolóban pedig időnként kialakult egy kis KGST-hangulatú piac. A szürke UAZ-okban, Zsukokban érkező fejkendős néniktől - míg a rendőrök szét nem zavarták őket - csokit, sört, halat, paradicsomot, de még sajtot is lehetett venni. Tapasztalata szerint a kazahok ráérős emberek, s közülük főleg az idősebbek tartják be a mohamedán vallás előírásait. Rossz szokásuk azonban, hogy köpködnek, és nem használnak zsebkendőt. Számukra a használt zsebkendő zsebre tétele visszataszító. Nagyon sokan nomád körülmények közt élnek, igaz, a jurtákba szinte már bevezették az internetet. A távolság egyébként olyan nagy, hogy a Kaszpi-tó partján lévő Tengizből ugyanúgy négy óra alatt lehet Magyarországra repülni, mint ahogy a fővárosba, Alma-Atába. • TENGIZBEN MA MÁR SZIGORÚAK A MUNKAVÉDELMI ELŐÍRÁSOK Fotók: DM/DV