Délmagyarország, 2009. január (99. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-31 / 26. szám

Szombat, 2009. január 31. Szieszta 111 Időutazás a 2010-ben 100 éves Délmagyarországgal: 1%2 (33. rész) HARCTÉREN A SZEGED! NAPI HÍREK Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" - most 1942-ből. MAKÓI HAGYMA. „Mintegy 100 vagon hagyma lehet még a termelők kezén az idei termésből, ami elenyészően csekély mennyiség ahhoz a mintegy 4000 vagonhoz képest, amit az idén átadtak a METESz-nek. (...) Idén nagy fellendülést várnak, és remélik, hogy mintegy 6000 vagon hagymát tudnak termelni" (január 15., csütörtök). 20 FILLÉRES TOJÁS. „Kedden délelőtt ifj. Gonda Józsefné sándorfalvi asszony nagyobb tojásszállítmánnyal érkezett Szegedre." Az „árellenőrző közegek" észrevették, hogy az asszony „20 fillérért adja el a tojásokat, holott a legmagasabb hatósági ár 16-17 fillér." A még nála talált 335 darab tojást lefoglalták és a szeretetházba szállították, az asszonyt bíróság elé állítják (február 25., szerda). SZEGEDRŐL HAJÓVAL FIÚMÉBA. A világ háború végét remélve melegítik föl a régi tervet: „Fiumét az ország szívével vízi úton kellene összekötni". Ehhez a „Duna-Száva összekötő csatorna ma a legidőszerűbb feladat", majd a Szávát kell hajózhatóvá tenni, harmadik lépés: „a Kulpa folyó szabályozása" (április 23., csütörtök). SZEGED-FERENCVÁROS 5:0. „Nem túlzás azt állítani, hogy macska-egérharc volt az, amit a Szeged a Ferencvárossal csinált a vasárnapi mérkőzésen. (...) Báló szerezte meg a vezetést, azután Kalmár lőtt dugót az I. félidőben, majd szünet után hattricket csinált a szegedi középcsatár és 5:0 az eredmény. (...) A Ferencvárosban a két Sárosi és Kiss adott ízelítőt a régi Fradi stílusából és Gyetvay, amíg játszott" (május 19., kedd). ÉHEZŐ BETÖRŐ. „Lukács Ferenc 21 éves cipész a makói és a tótkomlósi tanyák között csavargott. (...) Május 15-én, amikor már harmadik napja nem evett, bement Unyatyinszki György tanyájába és ennivalót, valamint egy nadrágot, egy inget és 2 pengő 60 fillér készpénzt lopott" - egyhónapi fegyházra ítélték (június 4., csütörtök). DÉLVIDÉKI VONATOK. Augusztus l-jétől „a Szabadka felől érkező délvidéki vonatok Szeged-állomásra futnak be azok kivételével, amelyek Hódmezővásárhely, illetve az erdélyi részek felé mennek"" (július 2., csütörtök). EMLÉKTÁBLA KOLOZSVÁROTT. Október 12-én „a kolozsvári Ferencz József lüdományegyetem aulájában emléktáblát helyeznek el, s ezen hálatelten emelik ki Szeged vendégszeretetét, s az egyetem fennmaradása és továbbfejlesztése érdekében tett nagy szolgálatait." Szegedet Banner János professzor képviseb (október 9., péntek). SZOCIÁLIS HÁZ. „A szegedi Horthy-telepen épített kétszoba-konyhás, fürdőszobás, mellékhelyiséges szociális kislakás lesz" a minta. „Egy üyen ház 10 ezer pengőbe kerül, s egy hétgyermekes család, tekintetbe véve a gyermekek után járó kedvezményt, évi 200 pengő törlesztéssel, ami hónapokra leszámolva jóval kevesebb, mint a legszerényebb lakbér, 30 év alatt saját tulajdonába megszerezheti a házat." „51 szociáhs ház épül a jövő évben Alsóközponton" (október 21., kedd). GYÉKÉNYKARRIER. A gyékény szerepet játszik a szegedi Közjóléti Szövetkezet hatalmas szegedi munkaprogramjában is. „Sokszázezer gyékénycsizmát készítettek a szegedi és Szeged környéki szegény emberek." Ennek jövedelméből Tápén „kétszáz zománcos tűzhelyet állítottak be a szegény parasztházak konyháiba, ahol eddig szabadtűzhelyen főztek" (december 31., csütörtök). bti uZf^t^^BBEBB Hatvannyolc hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunké jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, idó'utazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő' újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának harmincharmadik állomása: 1942. „A Délvidék visszatérésével Szeged domináns szerepe megnőtt a paprikatermelés és feldolgozás terén. Az összes magyarországi paprikatermő földek kétharmad része hozzánk tartozik, s a paprikamalmok 70 százaléka szintén. És sehol a világon nem tudnak olyan minőségű paprikát termelni, mint ezen az áldott délvidéki földön" - nyilatkozza január 11-én Szanyi István fővegyész Csányi Piroskának az újszegedi Vegykísérleti és Paprikakísérleti Állomáson. Magyarázatként hozzáteszi: „Áldott emlékű Teleki Pál miniszterelnökünk, aki nagy földrajztudós volt, azzal magyarázta ezt, hogy sehol a világon nincsen egy esztendőben annyi napsütéses óra, mint nálunk az Alföldön." Megtudjuk: „a fűszerpaprikát háromféle szempontból ellenőrzik: ne legyen hamisított, a minőség, amelyet címkéje feltüntet, azonos legyen és hogy ne legyen régi". A szegedi paprikát Szegeden (a képen látható) Valéria (ma Bartók Béla) téri paprikapiacon árulták. Istenhozzádot mondanak a szegedi helyőrség frontra induló alakulatai: a búcsúünnepséget szerda délelőtt a Dóm téren tartják - tudósít lapunk június 11-i száma. „Zöld falevél és a koranyár tarka virágai a sapkarózsáit mellett, a paripáit hámjába tűzve, a terepszínre festett autók hűtőm, büszkeség és az ünnepélyes meghatottság pillanati a szemekben" íme az idilli kép Magyarország jelképesnek induló második vüágháborús katonai részvételének szegedi nyitányáról. „Utolsó sóhajtástokig" „- Árpád seregének ivadékai, ti azért mentek napkeletre, hogy nyugat kultúráját és hazánkat, ha kell, drága véretek hullatásával is megvédjétek kelet fenyegető barbársága ellen. (...) Ezeréves történelmi hagyományunkhoz híven őrt állni Európának kapujában dicső feladat: vállaljátok büszkén, bátran és merészen, hősiesen, utolsó sóhajtástokig..." - búcsúzott „Tóth Béla helyettes polgármester a város közönsége nevében". „Az élet megy tovább" - írja le a közhelyet ,,(-i.)", majd a hadiesküvők természetrajzáról ad képet, s rögzíti: „Ma már lehetővé tették azt, hogy amennyiben a menyasszony rádióállomás közelében lakik, a szertartást Bevonultatják a munkaszolgálatosokat rádión közvetítik, és a frontharcos vőlegény ezer és ezer kilométer távolságból is jelen lehet a saját esküvőjén..." A hátországi élet sivárrá válik: bevezetik a kenyérgabonajegyeket, intézkednek a szegedi tejellátás biztosításáról. Arról is tájékoztat a június 14-én jelentkező lapunk, hogy „Mit kell tudni az ellenséges léggömbökkel szembeni tennivalókról", miközben ízelítőt adunk „A mai háborús költészet" legjavából. Magyar katonák a Donnál A július 16-i címlap szerint: „A kormányzóhelyettes a keleti fronton harcol vadászrepülőraja élén; Nagy zsákmányról és rengeteg fogolyról számol be a honvédvezérkar főnökének jelenArcél: (Kalmár) Maron Ferenc (1912-197A) Az Újbányán született Maron Ferenc középiskolai tanulmányai után, 1936-tól a Szegedi Napló, majd a Délmagyarország riportere, közben az Esti Kurír és a Magyar Nemzet tudósítója. (Lapunkban például 1942. január 4-én Himzőnők és papírzacskóragasztók között címmel írt riportot - Kalmár-Maron Ferenc néven.) 1942-ben került a fővárosba az Esti Kurír és a Kis Újság külpolitikai rovatvezetőjeként. Háborúellenes cikkeket írt. E lapok betiltása (1944. márciusa) után illegalitásba vonult. 1945 után a Kis Újság külpolitikai rovatvezetője, később a lap vidéki kiadásának szerkesztője. 1946-ban részt vett a párizsi béketárgyaláson a magyar békeküldöttség sajtótájékoztató szolgálatának tagjaként - olvassuk a www.netlexikon.hu-n. 1948-tól a Magyar Távirati Iroda (MTI) külpolitikai osztályán, majd több fővárosi lap szerkesztőségében dolgozott. „Számos régészeti, muzeológiai, és más kultúrtörténeti témával foglalkozó cikke, riportja jelent meg a lapok hasábjain" - olvassuk nekrológját a Magyar Hírlapban. FOTÓK: SOMOGYI-KÖNYVTÁR, HELYISMERETI GYŰJTEMÉNY tése; Német gyorscsapatok elérték a Don alsó folyását". „A magyar hadsereg élseregtestei teljes frontszélességben elérték a Dont" - adjuk hírül a 10. számú magyar hadijelentést a július 12-i lapban. „Ünnepélyesen fogadták a keleti frontról hazatért szegedi honvédalakulatot" - áll a július 26-i újságban, amelynek címlapja azt harsogja: „Honvédségünk Vorozónyezstől délre átvette a Don védelmét". A másik mese címe: „Nyomorúság a végtelen orosz országutakon" - „Ferenc Gyárfás hdp. őrm." szerint „Szökés szökést ér a vörösöknél". A „kiskormányzó" hősi halott „Honvédeink hősi ellenállásán megtörik minden támadó kísérlet. Kormányzóhelyettesünk vadászraja élén sikeresen szállt szembe a túlerejű ellenséggel" - örömködik az augusztus 9-i címlap. Gyászkeretes viszont az augusztus 22-i, mert a náciellenessége miatt is népszerű „kiskormányzó", vagyis Horhty Miklós idősebb fia hősi halála az egész országot letaglózza. Most közölt részletes életrajzából kiderül: „a legbátrabb és legtehetségesebb magyar püóták egyike" hoszszabb időt töltött a „szegedi repülőkeretnél" is. Az augusztus 20-i tragédia körülményeiről beljebb közöljük az MTI-hírt: „Vitéz Nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes hősi halála akkor következett be, amikor az ellenség felett KRONOLÓGIA. 1942. január 4.: Csendőri és katonai alakulatok Újvidéken, valamint Zsablyán és környékén vérengzéseket kezdenek mintegy ötezer polgári lakos esik áldozatul. Március 9.: A tisztéről lemondatott Bárdossy után Kállay Miklós a miniszterelnök. Márciusa: A belvíz miatt Szeged területén 1500 ház dől romba, 3500 rongálódik meg súlyosan. Április 11.: Megkezdődik a 2. magyar hadsereg kiszállítása a keleti frontra. Július 25.: A 2. magyar hadsereg elfoglalja állásait a Donnál. Augusztus 22.: A januári bácskai vérengzés miatt Feketehalmy-Czeidler Ferenc altábornagyot, a szegedi hadtest parancsnokátfelmentik beosztásából, és nyugdíjba küldik. Szeptember 22.: Dr. Glattfelder Gyulát kalocsai érsekké nevezik ki. November 18.: Honvédelmi miniszteri rendelet kötelez minden 18-48 év között zsidó férfit munkaszolgálatra. 24-ik vadászrepülése után kapott szolgálati parancsához képest repülőszolgálatát ideiglenesen megszakítva az arcvonalon küzdő csapatok látogatását kezdte volna meg". Halála nagy vesztesége az országnak - megállíthatatlan a politika és a hadsereg jobbratolódása, süllyedünk a háború poklába. AZ EURÓPÁBAN Budapesti szerelmespár öngyilkosságáról ír a március 10-i, keddi lapszámban a tudósító. A vasárnap felfedezett tragédia főszereplői a klinikai ágyon magukhoz tértek, míg kihallgathatták őket a rendőrök. „Zlatyik Vilmos 30 éves budapesti gyárimunkás elmondta, hogy 1942 januárjában ismerkedett meg a balatonkenesei OTI szanatóriumban Szabó Ilona 30 éves gyárimunkásnővel. Mindkettőjüket gyomorfekéllyel operálták, és utókúrán voltak a szanatóriumban. (...) Szerelem fejlődött ki közöttük.. (...) A legközelebbi találkozáskor azonban Szabó Ilona azzal lepte meg őt, hogy vadházastársa, Farkas Béla, akivel már kilenc éve élt együtt, nem akar beleegyezni a válásba, és mindenképpen akadályt gördít a házasságuk elé. A szerelmesek ekkor elhatározták, hogy Szegedre jönnek, és itt öngyilkosságot követnek el. (...) Az Indóház téri Európa szállodában (ma hajléktalanszálló - a szerk.) vettek ki szobát." Szíven szúrta szerelmesét a férfi, „aztán saját szívébe döfte a kést. Ezek után maradt még annyi ereje, hogy az ablakhoz vonszolta magát, kizárta az ablakszárnyakat, és levetette magát az udvarra..." A Bristol szálló - mögötte, az állomással átellenben állt az Európa