Délmagyarország, 2009. január (99. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-26 / 21. szám

Hétfő, 2009. január 26. Aktuális 13 ITT, A MÁSZÓKA FAHÁZÁBAN TÖRTÉNT A NEMI ERŐSZAK Fotó: Karnok Csaba Az edesanya lezartnak tekinti kislánya ügyét Folytatás az 1. oldalról Beszéltünk a kislány egyik volt osz­tálytársával és annak anyjával is. öle sem vitatták, hogy a faházban meg­történt a nemi aktus, de szerintük mindez a kislány belegyezésével tör­tént. A korábbi osztálytárs szerint több gyerek is falazott nekik, majd VIZSGÁLÓDIK AZ OMBUDSMAN. Az oktatási jogok biztosa vizsgálatot in­dított a 9 éves szegedi kislány meg­erőszakolása ügyében. Aáry-Tamás Lajos elmondta, elképzelhető, hogy az érintett szereplőkkel, köztük az iskola vezetőivel és a pedagógusok­kal személyesen is beszél. Mint fo­galmazott, a célja az, hogy a történet okait feltárják. Azt közölte, hogy a gyerekek feltehetőleg valahol vala­mit láttak, számítógépen, videón, a tévében, vagy a környezetükben, tehát valamilyen felnőtt mintát kö­vethettek. Ügy véli, hogy egy 9-10 éves gyerek szexuális vágya nem le­het akkora ebben a korban, hogy ezt így kívánná kielégíteni. Az igazgató hallgat Az iskola igazgatóját, Szabó Lászlónéttelefonon értükéi. Kértük, fogadja munkatársunkat, hogy az ügyben fontos kérdésekre válaszokat kaphassunk. Ettől elzárkózott, mondván, az intézmény közleményt ad ki, és ezzel lezártnak tekinti a történteket. A közleményt lapzártáig nem juttatták el szerkesztőségünkbe. így nem kaptunk választ például arra, hogy az ügy valamennyi szereplője valóban a Kolozsvári téri, úgynevezett „roma" iskolából került-e a Weöresbe, a „megerőszakolt" kislány testvére strázsált-e a bódé előtt, amíg odabent a gyerekek csináltak, amit csináltak, igaz-e, hogy az orvosi vizsgálat szerint a kislány érintetlen maradt, az ügyeletes tanárvalóban felmenthető-e a felelősség alól, hiszen az ő dolga volt a tanulók felügyelete. amikor a napközis tanító néni a faház felé ment, a gyerekek leadták a vész­jeleket, így a tanár már felöltözve ta­lált rá diákjaira a csúszda alatt. Ezért is mondhatta lapunknak Kar­dos János, a szegedi polgármesteri hi­vatal oktatási irodájának vezetője, hogy a belső vizsgálat szerint a tanárt nem terheli felelősség az ügyben, hi­szen nem volt olyan helyzetben, hogy közbeavatkozzon. A korábbi osztálytárs anyja szerint a gyerekek tettét egyik diáktársuk vi­selkedése magyarázhatja, aki már másodikos kora óta nézett pornófill­meket az interneten, és ezek minden részletéről beszámolt osztálytársai­nak. Információink szerint a fiút az el­múlt héten szülei szintén más iskolá­ba íratták át. Amint azt korábban megírtuk, a rendőrségi eljárást megszüntették, mi­vel az elkövetők gyermekkornak vol­tak, 14 év alattiak, nem büntethetők, a legerősebb szankció az állami gondos­kodásba vétel. A fiúk - az összehívott rendkívüli szülői értekezlet után ­igazgatói intőt kaptak. Információnk szerint a gyámhivatal vizsgálata még nem ért véget. A válság ráirányította a figyelmet arra a kérdésre: mit is jelent jobban élni? PANEKSÁNDOR Fogyasszunk-e? Akkor hát fogyasszunk vagy ne? Németországból hallani, hogy az otta­ni politikusok hovatovább hazafias kötelességnek tartják, hogy a polgá­rok a válság miatt minél többet vásároljanak. A recept egyszerű: ha fo­gyasztás van, akkor munkahelyek is vannak. Annyi még ide tartozik, hogy olyan terméket kell fogyasztani, amit otthon termeltek meg, kü­lönben a hazafias igyekezet a kínai munkahelyek számát fogja növelni. Magyarországon ezzel szemben a fogyasztás aggodalommal is jár: a takarékos németekkel ellentétben a mi honfitársaink az állammal ve­tekedve adósodtak el fogyasztás köz­ben. Éppen a hitelekből való költeke­I Avalsag zés eredményezte azt a helyzetet, MM ráirányította hogy sem az államnak, sem az ál lampolgároknak nincs eszköze arra, hogy úgymond kutyaharapást szőré­vel gyógyítson, vagyis akkor költe­kezzék, amikor visszaesés van. A magyar állam nem teheti meg, hogy adót csökkentsen a gazdaság élénkítésére, és az Unió nélkül azt sem tehetné meg, hogy a beruházá­sokra összpontosítson a munkahelyteremtés érdekében. A magyar ál­lampolgár pedig nem teheti meg, hogy „hazafiasan", megtakarításai terhére fogyasszon. Az állam is, polgárai is eladósodtak. A gazdaság válságával előbbi adóbevételtől, utóbbi jövedelemtől esik el. A munka­képes lakosoknak mindössze 57 százaléka dolgozik, ami az egyik leg­alacsonyabb arány az egész Európai Unióban, és a munkaképes korú­ak aránya is csak csökken a népességfogyás miatt. Magyarországról nézve a válság azért súlyosabb, mint a fejlett or­szágokban, mert itthon egy, már eladósodott államkasszájú országot ért el a recesszió. Polgárai - a fejlett világ sok lakosával együtt - a fo­gyasztás révén elérhető jobb és jobb élet érzékcsalódásába estek. Ép­pen ezért sokan a kapitalizmus válságáról beszélnek, ami nyilvánvaló­an nincs válságban. A kapitalizmusnak számos ellenszenves mellett van egy rendkívül megnyugtató vonása: az, hogy ésszerű, kiszámítha­tó. Ez a mostani válság is ésszerű válasz a fenti érzékcsalódásra. Arra, hogy egyre jobban lehet élni meg nem termelt javakból. És ami talán ennél is fontosabb, a válság ráirányította a figyelmet arra a kérdésre: mit is jelent jobban élni? Mennyit kell vásárolni és fo­gyasztani ahhoz, hogy jobban éljünk? Tudjuk-e magunkról, hogy való­jában mire van szükségünk, s érdemes-e a természeti erőforrásokat pa­zarolni milliónyi fölösleges dologra? AZ SZTE KUTATÓI 3 ÉV ALATT FEJLESZTETTÉK KI A TECHNIKÁT Bogyós gyümölcsből bioüzemanyag készülhet Másképp nem hasznosítható mező­gazdasági melléktermékekből képe­sek jó minőségű bioüzemanyagot előállítani a Szegedi Tudományegye­tem Mérnöki Karának kutatói. MUNKATÁRSUNKTÓT Hároméves munka során olyan techno­lógiát sikerült kidolgozniuk az egyetem kutatóinak, amely a mezőgazdaság és a feldolgozóipar lignocellulóz tartalmú hulladékából - így például bogyósgyü­mölcs préslepényböl vagy cukorcirok szalmából - magas hatékonysággal ké­pesek a bioüzemanyagok alapanyagá­ul szolgáló etanolt előállítani. Vüágszerte a bioetanol előállításá­hoz könnyen lebontható szénhidrát tar­talmú haszon- és takarmánynövénye­ket használnak. Az elmúlt évek termés­eredményei, a gabonaárak, illetve a fejlődő országok tütakozása miatt ezek a növények nem jelentenek hosszú tá­vú megoldást. A szegedi módszer ezzel szemben növényi hulladékból állít elő etanolt környezetbarát módon, vala­mint nem vesztenek el élelmiszer-ter­melésre alkalmas termőterületeket. 11 KISTELEPÜLÉS TÁRSULÁSBAN SEM NYERT Egyedül nehéz a kicsiknek Tizenegy Csongrád megyei kistelepülés egyáltalán nem nyert még támoga­tást az Uj Magyarország fejlesztési terv programjain. Legtöbbjük nem is pá­lyázott, mert vagy nem volt eddig mire, vagy nem volt mit hozzátenni az el­nyerhető támogatáshoz. Mások viszont, mint például Üllés, másokkal össze­fogva, sikerrel szerepel a pályázatokon. BÍRÓ DÁNIEL Egyedül nem megy - énekli az örök ér­vényű igazságot Sándor Pál Ripacsok című filmjében Garas Dezső és Kern András. Ezt azok a Csongrád megyei kistelepülések is megerősíthetik, ame­lyek eddig nem nyertek uiúós forrást az Új Magyarország fejlesztési terv (ÜMFT) programjain. Lapunk január 21-i számában arról írtunk, hogy me­gyénkből 18 községet tüntet föl sikerte­len pályázóként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja. Bár a weboldal szerint ezek az önkormányzatok és a helyi vállalkozások önállóan nem ér­tek el eredményt az uniós pályázato­kon, az igazság ennél jóval árnyaltabb. Üllést például a sikertelenek közé so­Martonosi: Van, aki nem nyerhet - Noha a nyertesek között olykor találni ellenzéki vezetésű településeket, több mint különös, hogy a vesztesek között egyetlen kormánypárti, MSZP-s vagy SZDSZ-es vezetésű település sincs - hívta fel a figyelmet Martonosi György, Maroslele polgármestere, korábbi fideszes országgyűlési képviselő. A falu az elmúlt két évben 7 millió forintot költött uniós pályázatok előkészítésére és beadására, melyből eddig hármat bíráltak. Ezek közül egyik sem nyert. Martonosi szerint ennek nem az az oka, hogy rosszabbak a pályázataik, mint más falvaknak, hanem hogy a hazai elbírálás nem szakmai alapú, pontrendszere igen szubjektív osztályozást tesz lehetővé, panasszal pedig hiába élnek, mert a dolog nem sért törvényt. A polgármester abban bízik, hogy ez a gyakorlat változni fog a jövőben, hiszen az Európai Unióban nem szokás a politikai alapú diszkrimináció. ÜLLÉSEN ELŐBB ALAPOZTAK. - A civilekkel és a környező települé­sekkel is össze szoktuk hangolni fejlesztési terveinket, hogy a lehető legjobb eredményt érjük el a pá­lyázatokon - nyilatkozta lapunk­nak Nagy Attila. Az üllési polgár­mestertől megtudtuk, 10-15 száza­lékos vagy ennél is kisebb önerőt igénylő programokon vesznek részt általában, de a gazdaságélénkítő beruházásoknál még a magasabb önerőt is felvállalják, mert az ké­sőbb behozhatja az árát. Amire építeni tudnak, az a község 100 milliós fejlesztési tartaléka, amit hosszú évek eredményes gazdálko­dásával még 2007 előtt gyűjtött össze az önkormányzat. rolja a honlap, holott szociáhs munká­sok képzésére 8,6 millió, akadálymen­tesítésre 7,6 millió, tanyagondnoki buszra pedig 8,5 mübó forintot nyert uniós forrásokból a település. A térségi összefogásnak köszönhetően Bordány­nyal együtt 73 millió forintot nyertek ke­NAGYMÁGOCS A MAKÓI KISTÉRSÉGGEL KÖZÖSEN PÁLYÁZOTT Fotó: Karnok Csaba rékpárút-építésre, illetve Forráskúttal, Zsombóval és Bordánnyal közösen be­nyújtott, a szennyvízhálózat fejlesztésé­ről szóló pályázatra is 123 millió forint támogatást ítélt meg a bírálóbizottság. A makói kistérség települései közül Magyarcsanád, Öföldeák, Királyhe­gyes, Csanádalberti és Maroslele önál­lóan nem nyert egyik pályázatával sem, de legalább a térség közlekedésfejlesz­tését szolgáló projekt részesei lehetnek. Ezekben a falvakban buszfordulók és buszvárók épülhetnek: a társulás 183 millió forint támogatáshoz jutott. A 2007-ben indult ÚMFT kiírásain 11 Csongrád megyei község egyáltalán nem nyert uniós pénzt. Tömörkény, Arpádhalom, Pitvaros, Pusztaszer, Klárafalva, Nagylak, Kövegy, Nagymá­gocs, Nagytőke, Ambrózfalva és Kü­bekháza tartozik ebbe a körbe. Az it­teni polgármesterek vagy azzal ma­gyarázták a bizonyítványt, hogy saját erő híján nem is akartak pályázni, vagy a meghirdetett programok nem illeszkedtek a helyi fejlesztési elképze­lésekhez. Kübekházán például a bel­területi utak aszfaltozására nem volt szükség, mert ezek a munkák koráb­ban elkészültek, az iskola felújítására pedig azért nem pályáztak, mert azt hamarosan be fogják zárni.

Next

/
Thumbnails
Contents