Délmagyarország, 2008. december (98. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-08 / 286. szám

Szombat, 2008. december 6. Aktuális 13 531 HELYBELI JÁRULT AZ URNÁKHOZ, EBBŐL 318 IGENNEL VOKSOLT Bokros szavazott: elszakad Csongrádtól A NÉPSZAVAZÁSRA JÓVAL TÖBBEN ELMENTEK, MINTA2006-0S ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSRA Fotók: Tésik Attila Folytatás az 1. oldalról Berkes István csongrádi jegyzőtől megtudtuk: a 846 bokrosi választópolgár közül 531-en mentek el szavazni. Ez több mint 60 százalékos részvételi arányt jelent, ami jóval több, mint a 2006-os helyhatósági választásokon mért adat, akkor ugyanis csupán a választópolgárok 44 százaléka ment el voksolni. Tegnap 318-an szavaztak igennel, 201-en nemmel, és 12 érvénytelen szavazatot találtak. Mindent öszszevetve a választásra jogosult bokrosiak harmada a leválásra szavazott. ] Köszönet, veszély, titok • • A 846 bokrosi 7 7 választópolgár közül 531-en mentek el szavazni. Berkes István Ahhoz, hogy valóban önállóvá váljon Bokros, még két akadályt kell vennie a városrésznek. Először is a vasárnapi döntés nyomán felterjesztés készül, amit áprilisig az önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium véleményez, s végül az év végén a köztársasági elnök dönt a kérdésről. Mindezek figyelembevételével leghamarabb 2009 végén határozhat az államfő Bokros sorsáról, így 2010 őszén rendeznék a helyhatósági választást. Balogh János, az önállósodási bizottság elnöke: - Köszönöm a bokrosiaknak, hogy a súlyának megfelelően kezelték ezt az ügyet, és hogy elmentek szavazni. Köszönettel tartozom a jóistennek, hogy ilyen gyönyörű időt hozott vasárnapra, és természetesen hálával tartozunk a szavazatszámláló bizottságnak, amelynek tagjai biztosították a népszavazás gördülékenységét. Végre a lakosság döntött, és jó, hogy a jövőre gondoltak, amikor ikszelni kellett. Egyelőre csak annyi biztos, hogy sok dolgunk lesz 2010-ig. Bedő Tamás csongrádi polgármester: - Tudomásul vesszük a döntést. Most a további lépések következnek, hiszen ez a folyamat, ami az önállósodási bizottság megalakulásával kezdődött, 2009 végén, az államfő döntésével zárul csak le. Ezek után a döntés előnyeit ás hátrányait is viselniük kell a bokrosiaknak. Szerintem a leválással több alapszolgáltatás is veszélybe kerülhet Bokroson. 2010-ig azonban - a feladatellátás biztonságát és színvonalát tekintve - minden marad a régiben. Gyovai Gáspár csongrádi alpolgármester, Bokros választott képviselője: - A lakosság véleménye meghatározza a további munkát. u ^ 1 Nem árulom el, hogyan szavaztam, mint ahogyan arra a kérdésre sem kívánok válaszolni, hogy 2010-ben megméretem-e magam polgármesterjelöltként. Azt elárulom, hogy nem ért meglepetésként az igenek többsége, igazából erre számítottam. BÁTYI ZOLTÁN Europolgárok Megteszünk-e mindent azért, hogy a magyar gazdaság a munkavállalónak is csábító legyen? Német Demokratikus Köztársaság (NDK), Meissen, csempegyár, kétméternyire a kemence mellett, hatvan fok melegben. Stralsund, sörgyár, szalagnál, úgy hatszáz endékás márkáért. Efféle távlatokat kínált a külföldi munkavállalás mindazoknak az ifjaknak, akik a hetvenes-nyolcvanas években, egyetemi nyári szünetük idején elindultak a határon túlra szerencsét próbálni. Ugye mondanom sem kell, hogy aki bekerült egy ilyen csoportba, sőt mi több, hazatérve el is mondta, milyen élmények érték, lett olyan irigyelt, mintha Hollywood-Alsón kapott volna cuppanós csókot a pályakez• • Megteszünk-e dő Kim Basingertöl. # # mindent azért, A zárt világ zárt határai között bizony jómagam is örültem ilyen lehetőségnek. Így aztán most senki ne várja tőlem: dörgedelmes cikkben arról búsongjak, jaj, mi lesz velünk, magyarokkal, ha az ifjabb nemzedék vállalkozóbb szellemű tagjai megnézik, mire is vihetnék uniós europolgárként valamelyik Lajtán túli országban. Menjenek, tanuljanak, anyagilag gyarapodjanak - vallom, abban a reményben, hogy a külföldön szerzett tudást legtöbbjük egyszer majd itthon fogja hasznosítani. A szomorúság nem is akkor szorongatja meg a torkom, amikor ezek az ifjoncok útra kelnek. Hanem amikor arra gondolok: milyen lehetőségek várnak rájuk, ha hazatérnek? Minimálbér, zsebbe csúsztatott feketepénzek, létbizonytalanság a még mindig igencsak sötét árnyalatú magyar gazdaságban? Ez lenne olyan vonzó, ami miatt négy-öt év után azt mondja egy Hollandiában szorgoskodó pincér, buszsofőr, raktári munkás vagy éppen kórházi ápoló, no, akkor csomagoljunk, mert indulás haza. Gyanítom, nem. Vagyis amikor attól rettegünk, hogy fiataljaink szétszélednek a világ minden sarkában, azon kéne elgondolkodni, hogy mi, „öregek" vajon jól ügyködtünk-e az elmúlt évtizedekben? És most megteszünk-e mindent azért, hogy a magyar gazdaság ne csupán a multinacionális tőkének, hanem a magyar munkavállalónak is csábító legyen? Vagy azért: a nagy elosztási rendszerekbe legalább annyi igazságosság belopózzék, hogy egy ifjú érezze: nem csupán szükség van rá, de még meg is fizetik. Jó, nem nyugati módon, de az adott körülmények között tisztességesen. Mivel azt hiszem, e kérdésekre mindenki tudja a választ, az ügyet nem is boncolgatnám tovább. Inkább álmodozom egy kicsit olyan Magyarországról, ahol az előbb feltett kérdésekre a többség igennel válaszol majd. Mielőtt még állami díjakkal tüntetnék ki minden, kalandvágyból itthon maradt fiatalunkat. Fekete hétvége az utakon: 3 nap alatt 15 halott MUNKATÁRSUNKTÓL összesen tizenöt ember halt meg közúti balesetben az elmúlt három nap alatt az országban. Péntektől vasárnapig hét ember halálát az okozta, hogy letértek az útról, fának vagy szalagkorlátnak csapódtak, illetve árokba borultak autójukkal. Hat ember gázolás áldozata lett, két esetben karambol történt. Több esetben felmerült a drog-, illetve alkoholfogyasztás. Pénteken történt az elmúlt három nap legtöbb gázolása: gyalogátkelőn ütöttek el egy idős asszonyt délután Békéscsabán. Az ittas sofőr elhajtott a helyszínről, később azonban jelentkezett a rendőrségen. Szintén délután egy 14 éves kislány is gázolás áldozata lett a 4-es főúton. Budapesten a X. kerületben ütöttek el egy férfit, majd a kocsi megállás nélkül továbbhajtott. Pest megyében vonat gázolt halálra egy férfit, Komoron pedig egy kerekes székes férfit ütöttek el, aki másnap a kórházban életét vesztette. Aznap meghalt az a férfi is, aki miután letért az útról, kocsijával árokba hajtott. A hétvége legtragikusabb balesete Zala megyében történt szombaton, ahol 3 fiatal férfi halt meg, miután kocsijukkal a 76-os úton szalagkorlátnak, majd fának csapódtak. A sofőr valószínűleg túl gyorsan hajtott. MEGINT BEVEZETNÉ A KÖTELEZŐ NAPI STAND0LÁSTA KORMÁNY Üjra az üveg fenekére nézhetnek a vendéglátósok A pénzügyi tárca javaslatára februártól ismét bevezethetik a vendéglátásban a kötelező napi standolást, amely 8, illetve <t éwel ezelőtt csupán hónapokat ért meg a vendéglősök tiltakozása miatt. A Kisosz ezúttal sem ért egyet, mondván: felesleges adminisztrációt jelent, és semmilyen pozitív eredménye nincs. MUNKATÁRSUNKTÓL Lapinformációk szerint már a végrehajtási rendeletét fogalmazzák annak a februártól kötelező jövedéki szigorításnak, miszerint a vendéglátóhelyeknek az alkoholos italok forgalmáról naponta jelentést kellene tenniük a vámhatóságnak. A standolás, a kereskedők napi nyilvántartási kötelezettsége nem új találmány: 2000-ben, a borhamisítási botrányokra hivatkozva vezették be, majd néhány hónap múlva eltörölték. Négy év múlva, 2004-ben minden előzetes egyeztetés nélkül újra „visszahozták" a rendelkezést, amely ellen a vendéglátósok felháborodottan tiltakoztak: 2004 májusában csak Csongrád megyéből tizenöt vendéglős ment el a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Kisosz) által Budapestre összehívott tiltakozó szakmai rendezvényre. Az ellenállás eredményeként egy hónap után ismét visszavonták a rendeletet. Ezúttal a pénzügyi tárca kezdeményezte a standolás újbóli bevezetését nem hivatalos információk szerint a szeszipar nyomására, mondván, túl nagy itthon az adóelkerülés aránya, a vendéglők nem minden megvásárolt termék után adóznak. - A gazdaság kifehérítése mellett vagyunk, ezért nem tiltakozunk például a nyugtaadási kötelezettség szigorítása vagy a foglalkoztatottak bejelentése ügyében. Ez a lépés azonban nem segít, sőt: felesleges adminisztrációval jár, és semmilyen pozitív eredményt nem hoz - vallja Martonosi István, a Kisosz megyei titkára. - Bezár este 10-kor egy kocsma, letelik az alkalmazott 8 órás munkaideje, de még márpedig ezek 90 százalékának nincs számítógépen levezethető nyilvántartása az alkoholokról, csupán pénztárgépe. így maradna a hagyományos, időigényes módszer: a standlegyező és a kézi méricskélés. Utóbbi cseppvesztéssel is járhat, a S Sok helyen már gyakorlat Az általunk megkérdezett vendéglátósoknál - akik kérték, nevüket ne írjuk le - már most is napi gyakorlat a standolás: egy Anna-kúthoz közeli presszóban a borravaló megállapításának eszköze. Egy Dugonics térhez közeli borozóban mindennap jó óráig dolgozik a standlegyező - csak töményből 38-félét árulnak. plusz egy órán át ott kell maradnia, megszámolnia, hány üveg sör, hány centiliter konyak fogyott - említi a törvény vendéglátósok számára egyik legproblémásabb hozadékát a titkár, hozzátéve: a megyei vendéglátásban többnyire kisvállalkozások érintettek, túlzott adminisztráció az italkínálat csökkenéséhez vezethet. A Kisosz ezért ezúttal is tiltakozik majd, ahogyan Martonosi fogalmaz: „minden felhasználható eszközzel" - várhatóan a megyei kamarával és a vendéglátók szövetségével összefogva. A TÖMÉNY MÉRVE JÓ? Fotó: Karnok Csaba