Délmagyarország, 2008. november (98. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-17 / 268. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG ^ M^ ^ M minpenhétfőn—— ^s 3 nan7 nAC7£ii SZERKESZTI: KOVÁCS ANDRAS Wr^ £M MM • • J •• ••• J f I NOVEMBER 17. ^^ l# • • •• m0 • Átlépte a 900 ezret a lakossági mulasztások száma - Jövőre érkezhet a teljes körű hitelnyilvántartás HOSSZABB LETT AZ ADÓSOK BANKI FEKETELISTÁJA Drasztikusan nőtt a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) „feketelistá­ján" szereplő lakossági hiteladósok száma, egy év alatt negyven százalékkal emelkedett, s a harmadik negyedévben már átlépte a 900 ezret a lakossági mulasztások száma. BUDAPEST (MTI) A banki feketelistán található élő mu­lasztások száma példa nélküli ütem­ben, éves szinten közel hatvan száza­lékkal nőtt, így immár több mint 600 ezer aktív tétel van a rendszerben. Az élő mulasztások bővülése a korábbi negyedévhez képest tovább gyorsult, három hónap leforgása alatt közel 70 ezer darabbal nőtt. A KHR feketelistájára azok adatai kerülnek, akik legalább a minimálbér - 69 ezer forint - összegét kitevő köl­csön megfizetésével több mint 90 na­pon át késlekednek. Az is felkerül a listára, aki hamis okmánnyal igazolja magát, hamis adatot közöl, vagy bankkártyával visszaélést követ el. Az adatokat a mulasztás megszűnését kö­vetően még öt évig nyilvántartják. Szakértők szerint az utóbbi néhány év dinamikus lakossági hitelezése mi­att - a romló gazdasági helyzet mellett - a háztartások adósságtömege is tör­ténelmi maximumán van, így a hazai bankoknak további portfolióromlásra kell felkészülniük. Jövőre a tervek szerint - a vállala­tihoz hasonlóan - létrejön a teljes körű lakossági hitelnyilvántartás (tlh), az igazságügyi és rendészeti miniszter már benyújtotta az erre vo­natkozó törvényjavaslatot az ország­gyűlésnek. A tlh nem felváltja, ha­nem kibővíti a jelenlegi negatív lis­tás nyilvántartást, a törvény - elfoga­dása esetén - 2009. május l-jén lép hatályba. A tlh létrehozásának célja az ügyfe­lek fizetőképességének jobb megisme­rése, a jelenlegi nyilvántartásból ugyanis csak a fizetőkészségről nyer­hető információ. A negatív adatok a törvényjavaslat szerint továbbra is kö­telezően bekerülnek a KHR-be. A pozi­tív hiteladatok átadását megtilthatják a lakossági ügyfelek, ezt azonban re­gisztrálni fogják a KHR-ben. A tiltónyi­latkozatot ugyanakkor vissza is lehet vonni. B FÉKEZNÉ A FOLYAMATOT AZ 0M­BUDSMAN. A teljes körű lakossági hitelnyilvántartás bevezetését ér­demben megnehezítheti az, hogy Jóri András adatvédelmi ombudsman az erről szóló kor­mánydöntés ismertetésekor kö­zölte, hogy minden rendelkezé­sére álló eszközzel fel fog lépni a teljes körű hitelinformációs rendszer létrehozása ellen. Mint ismeretes, elődje, Péterfalvi Attila hasonló véleményen volt. „Megszűnhet a svájci frank alapú finanszírozás" A VÁLSÁGBAN MEGTORPANT A GÉPJÁRMŰELADÁS IS A párizsi szalont beárnyékoló ipari válság a hazai autóeladásokban is megmutatkozik FOTÓ: MTI Az idei évre várt 170 ezer új személygépkocsi értékesítésével szemben - a pénzügyi világválsággal és a megtorpanó hazai kereslettel összefüggésben ­160-165 ezer eladott autóval számol a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesü­lete (MGE). A szervezet állami támogatást vár az idős kocsik lecseréléséhez, s úgy számol, a lízingpiacon megszűnik a svájci frank alapú finanszírozás. KOVÁCS ANDRÁS Győző Gábor, a gépjárműimportőrök egyesületének elnöke múlt heti buda­pesti sajtótájékoztatóján elmondta, az első tíz hónapban 138,2 ezer új sze­mélygépkocsit adtak el, ez mintegy hatszázalékos visszaesés az előző év azonos időszakához képest. A jövő év­re is csupán 140 ezer eladott új sze­mélygépkocsival számol az egyesület. Az elnök azt mondta, bíznak ab­ban, hogy a 2009-es esztendő lesz a mélypont. Hozzátette: az is igaz, hogy már az idei évről is ezt gondolták. Az MGE, a Magyar Lízingszövetség és a Gépjármű Márkakereskedők Or­szágos Szervezete (Gémosz) azt várja a kormánytól, hogy intézkedéseivel javítsa a piaci szereplők helyzetét. Szűnjön meg például a gépkocsik át­meneti időre történő kivonása a forga­lomból, és ne lehessen biztosítói számla nélkül kártérítést igényelni. A három szervezet kezdeményezné azt is, hogy induljon egy olyan prog­ram, amelynek keretében az, aki tíz évnél idősebb kocsiját megsemmisí­tésre leadja, kaphasson húsz százalék kedvezményt új autója árából. Az en­gedményből tíz százalékot az állam, mú, s csaladonként egy autóra vonat­kozna a kedvezmény. Erdélyi Péter, a szövetség társelnöke elmondta, hogy a pénzügyi válság ha­tására várhatóan meg fog szűnni a svájci frank alapú finanszírozás a jár­műpiacon. Hangsúlyozta, hogy nincs pénzhiány, az euró- és a forintalapú fi­nanszírozás rendelkezésre áll. A társelnök szerint várhatóan szigo­rodni fognak a hitelek feltételei is. fgy azoknak a lízingcégeknek, amelyek Mától a K&H Bank is kiszáll A lakossági hitelezés területén a K&H Bank mától felfüggeszti a svájci frank alapú kölcsönök nyújtását - jelentette be Marko Voljc vezérigazgató a múlt héten -, a bank a jövőben a forintban, illetve az euróban történő hitelezésre koncentrál. A K&H betét-hitel aránya meghaladja a száz százalékot, ami a likviditási válságban figyelemre méltó. A bankcsoport nem küzd forráshiánnyal, a megtakarításokból tudja biztosítani a hitelezést. tíz százalékot pedig a szektor szerep­lői biztosítanának. Számításaikkal alátámasztották, hogy az így generált többlet áfa- és adóbevételekből meg­térülne az állami ráfordítás. Az elképzelés szerint maximum 1600 köbcentiméteres hengerürtartal­nyolc évnél hosszabb futamidejű hite­leket kínálnak, ezekre a különleges kockázatúakra céltartalékot kellene képezniük. Emellett arra számítanak, hogy a hitelre történő autóvásárlás esetén a kezdőrészlet nem lesz kisebb 20 százaléknál. FELEMÁS TŐZSDEHÉT A BUDAPESTI BÖRZÉN A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) hi­vatalos részvényindexe, a BUX1122 ponttal, közel kilenc százalékkal esett az elmúlt héten, 11 ezer 867 ponton zárt pénteken. Ez csaknem 55 százalékkal alacsonyabb érték, mint az év eleji. A piac még mindig nem nyugodott meg, felfüggeszté­sek a múlt héten is borzolták a ke­délyeket. MUNKATÁRSUNKTÓt Vegyes hetet zárt a Budapesti Érték­tőzsde: míg a hét első felében jellem­zően alulteljesített, csütörtöktől a részvényárak erőteljesebben nőttek, mint a többi börzén. Míg hétfőn a vi­lág összes tőzsdéje pozitív tarto­mányban mozgott, addig a BÉT-en el­veszett a lelkesedés, és csak kissé ja­vult az index. Az európai tőzsdékhez viszonyított mérsékelt növekedés az­zal magyarázható, hogy a Moody's pénteki leminősítése után hétfőn reg­EGY HÉT SZÁMOKBAN. Az OTP 340 forintos csökkenéssel 2700-ra esett a múlt héten, a korábban szintén meredeken zuhanó Mol ára 1310 forinttal, 12 százalékkal tovább csökkent, s már tízezer alatt zárt. A Richter-részvényék 25 ezer 400 fo­rintot értek péntek délután, 1200-zal kevesebbet, mint egy héttel korábban. A Magyar Tele­kom árfolyama 48 forinttal 552 fo­rintra csökkent, az Egisé 305 fo­rinttal 11 ezer 200-ra esett. gel a Fitch nemzetközi hitelminősítő is rontotta Magyarország szuverén adóskockázati besorolását. A negatív nemzetközi hangulat ha­tására a hét nagy részében a BUX is meredeken esett. A piacok most kezdték igazán beépíteni a részvény­árakba a recesszió miatt elolvadó vállalati profitokat. A gyógyszergyártók kedden hoz­ták nyilvánosságra harmadik ne­gyedéves gyorsjelentésüket, ezért enyhébben estek. Az Égis jobban tel­jesített a Richternél, mivel a cég hosszabb távon biztatóbbnak tűnő eredményeket és növekedési kilátá­sokat vázolt fel. A hét második felében a BÉT felül­teljesítő volt, az árfolyamok már fon­tos technikai szinteket értek el. Pénteken hozta nyilvánosságra gyorsjelentését az OTP. Eszerint a bankcsoport 2008 első kilenc hónap­jában rekordnagyságú, 298 milliárd forint adózott nyereséget ért el pénte­ken közzétett gyorsjelentése szerint, ami éves szinten 90 százalékos növe­kedés. Ezzel együtt az elmúlt időszak egyik legnagyobb vesztesének számí­tó - s a börze forgalmának több mint felét adó - OTP árfolyama újabb 11 szá­zalékot esett a múlt héten. A heti forgalom 95 milliárd forin­tot ért el, míg az előző héten 117 mil­liárd forint értékben születtek üzle­tek. A forgalom 54 százalékát az OTP papírok adásvétele adta, a Mol 24 százalékkal, a Richter és a Magyar Telekom 10-10 százalékkal részese­dett. A válság heteiben a főszereplők közé kerültek: Slmor András, a jegybank elnöke és Veres János pénzügyminiszter FOTÓ:MTI

Next

/
Thumbnails
Contents