Délmagyarország, 2008. november (98. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-17 / 268. szám

Hétfő, 2008. november 17. A pénz beszél 111 Érd.: 06-30/938-3318 BEKAPCSOLÁSI ÉRTESÍTŐ Délkelet-Magyarország területén szentesi, korszerű telephelyraktár bázissal, hűtős tgk.-kal élelmiszerdisztribúciót és bérraktározást kedvező áron vállalunk. GYORS HITELRE! LENNE SZÜKSÉGE? • alacsony kamattal • villámgyors ügyintézéssel • gyors pénzhez jutással Van autója? Akkor van hitele! Hitel akár 1 nap alatt! pl.: Pl.: 400 000 Ft havi 6613 Ft 1 000 000 Ft havi 16 682 Ft (THM: 10,54%, futamidő 84 hó) (10,84%-os THM-el is 84 hónapra!) Dél-Alföld Center Hiteliroda Szeged Plaza (K&H Bankfiók mellett) ( Tel: 62/541-592, Dél-Alföld 20/66-99-573,20/66-99-565 6724 Szeged, Kossuth L. sgt. 119. • E-mail: hiteliroda@invitel.hu J Park Center szentesi üzletközpont feszültség alá helyezése Z00A november 19. (szerdaiJ napon történik. Véleményközeiben A Pannon véleményalkotó SMS-rovata írja meg heti kérdésünkre válaszát SMS-ben a 06-20/554-2444 es telefonszámra! A hét kérdése: Ön szerint fontos a vállalkozások számára a díjak formájában megmutatkozó elismerés? Várjuk olvasóink SMS-szavazatait! Küldjenek frappáns választ vagy egy egyszerű igent, nemet a kérdésre! A legjobb válaszokat megjelentetjük! Szívesen vesszük, ha kérdést is javasolnak, miről tudjuk meg a köz véleményét? ^r^pannon Ön szeint fontos a cégek adatvédelme? 76% igen 24% nem Tisztelt Támogatóink! Ezúton szeretnénk köszönetet mondani Önöknek, hogy ebben az évben adójuk 1%-ával támogatták a ROTARY CLUB SZEGED ALAPÍTVÁNYT. 2009. január 1 -jétől az alapítványunk neve Szegediek Rotary Clubja Alapítvány névre változik. Kérjük, hogy adójuk 1%-ával a jövőben is segítsék alapítványunkat. A befolyt összegből szegedi általános iskolák akadálymentesítését készítjük elő, tehetséges diákokat ösztöndíjjal támogatunk és 30 gyermeket üdültetünk. Szegediek Rotary Clubja § Alapítvány Adószám: 18478310-2-06 Megalakult a Vállalkozók Európai Parlamentje KÖZELEBB KERÜLTÜNK A BRÜSSZELI DÖNTÉSEKHEZ Debreceni Mónika villányi szőlőbirtoka lett az év pincészete FOTÓ: SCHMIDT ANDREA FEJLŐDIK A BORKULTÚRA Elhallgatnak a macsó borkóstolók, ha Debreceni Mónika tart eló'adást nekik. A Makón született, szegedi kötődésű, éves üzletasszony villányi szőlőbirtoka kapta idén Az év pincészete dijat. Elhunyt férje, Debreczeni Pál emlékét ápolva igazgat és foglalkozik a borral, anyaként is helytállva. R. TÓTH GÁBOR - Az ember nem az elismerésért dolgozik, hanem hogy megvalósítsa elképzeléseit: például egyre jobb borokat készítsen - vallja Debreczeni Mónika. Az általa igazgatott - Villány középkori nevét viselő - Vylyan pincészet nevében nemrégiben átvehette Az év pincészete díjat. A 44 éves tulajdonos-birtokigazgató számos szállal kötődik Szegedhez: itt élnek szülei, hozzájuk, illetve a férje cégéhez, a Domet Ipari és Kereskedelmi Zrt.-hez hetente, kéthetente jár. - Ez mindig felüdülést jelent, hisz nagyon szeretem Szegedet. Férje emléke is ide köti: a négy éve autóbalesetben elhunyt Debreczeni Pál rengeteget tett a városért, például a Szegedért Alapítvány létrehozásával. A szervezet soros elnöke éppen felesége - ahogy mondja: biztosítva a kontinuitást. - A mai napig neki próbálok megfelelni - ismeri be a hazánk legjobb 50 üzletasszonya között számon tartott Debreczeni Mónika. Férjével együtt építette fel a 90-es években a kisharsányi gazdaságot, amely elismert szőlőbirtokká fejlődött. - Családunkban mindig fontos volt a bor szeretete - meséli, utalva Makó díszpolgárává választott testnevelő édesapja, Nacsa Imre és a szőlészetei-borászatot oktató édesanyja szerepének fontosságára. - Mindig szíven üt, ha belépek Makóra, a gyermekkori emlékek nagyon szépek, tavasztól őszig a Maros-parton múlattuk az időt - mondja Debreczeni Mónika, aki ma már kalandosnak tűnő elhatározással a szentesi Horváth Mihály gimnázium dráma tagozatára felvételizett. - Mindig érdekelt az irodalom, a versmondás. Jó választásnak bizonyult, nagyon szerettem azt a négy évet mondja, hozzátéve: az itt szerzett kommunikációs képességeknek például egy borkóstolón is nagy hasznát veszi. Persze a szakmai alapok sem hiányoznak: először férje mellett tanulta a borászkodás alapjait, majd a tekintélyes londoni Wine and Spirit akadémián képezte magát. Szerencsére az itthoniak is pallérozódnak. - A magyar borkultúra fejlődik, a fogyasztók külföldre járnak, kóstolnak. Tíz évvel ezelőtt borfesztiválokon gyakran hallhattuk a kérdést: félédes vagy édes vörösbor van-e? Ez manapság egyre ritkábban hangzik el - mond példát Debreczeni Mónika, akinek lokálpatriotizmusa a borfogyasztásra is kiterjed: alföldi nedűt is szívesen kóstol. - Nagyon szeretem Somodi Sándor borait, sokat beszélgettünk annak idején a szakmáról, s ahányszor kóstolom a Frittmann testvérek borait, mindig megemelem a kalapom - meséli. - Nem vagyok borász, A-tól Z-ig nem én vagyok az, aki elkészíti a bort - hangsúlyozza, ám a szüretbefi, valamint a házasítások öszszeálb'tásánál aktivan részt vesz. - Volt olyan borkóstoló csapat, amelyik először furcsán nézett: mit keres egy nő itt, aztán elcsodálkoztak a macsócskák, és remek hangulatú rendezvény kerekedett - eleveníti fel a nőkkel kapcsolatos előítéletek egyikét. Nemcsak üzletasszonyként, anyaként is naponta bizonyít: 15 éves Flóra és 13 éves Janka lánya egyre nagyobb, de mindlcetten igénybk az együttlétet. Erre nyaranta közös sátorozással, tavasszal sok kirándulással van lehetőség. A borászat iránt is érdeklödnek, édesanyjuk meséli: - Belekóstolhattak nyáron a munkába, és nagyon élvezték. 89 OLVAS, TÚRÁZIK. - Nagyon szeretek olvasni, megpróbálok időt szakítani a sportra, túrázásra, sátorozásra, de nem hétvégén, mert akkor általában elsodor az élet - vall szabadidejének eltöltéséről Debreceni Mónika, aki éppen egy Hollandiában élő muszlim nőről szóló könyvet, Az engedetlent olvassa. Régi igény, hogy a lehető legmagasabb szinten kellene képviselni az Európai Unióban a vállalkozói szférát, hogy közelebb kerülve az Unió döntéshozatali rendszeréhez hatékonyabban érvényesíthesse érdekeit. Most valóra vált az elképzelés azzal, hogy október 14-én megalakult a Vállalkozók Európai Parlamentje Brüsszelben. Az eseményen részt vett Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke és Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is. A 22 tagú magyar delegációban a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából Szügyi György, az Euromenedzser Tanácsadó és Képzési Központ vezérigazgatója képviseli a megye vállalkozóit. ŐRFI FERENC - Vezérigazgató úr, praktikusan mi a jó abban egy Csongrád megyei vállalkozónak, hogy ön a Kamara delegáltjaként közelebb került Brüsszelhez? - Fordítva. Azzal, hogy létrejött a Vállalkozók Európai Parlamentje, maguk a kis- és középvállalkozások kerültek közelebb Brüsszelhez. Az ő érdekeik képviseletére, az információk közvetítésére kaptam megtisztelő mandátumot a Kamarától az új európai szerveződésben. Miután a gazdaságot alapvetően meghatározó szabályozás túlnyomó többsége az EU-ban dől el, fontos, hogy ezentúl maguk a vállalkozók hallathatják' hangjukat, mondhatják el véleményüket, lobbizhatnak a szférát érintő ügyekben. Találkoztunk az európai parlamenti pártok magyar képviselőivel, majd szekcióüléseken tárgyaltunk a vállalkozók szabadabb mozgásáról, energia és környezetvédelmi problémákról, foglalkoztatási és oktatási kérdésekről, valamint a vállalkozói szemléletű Európa megteremtéséről. - Elkészült az Európai Kisvállalkozói Törvény, mely a Gondolkozz először kicsiben címet viseli. Úgy tudom, a törvénytervezet magyarországi vitájában ön is rész vett. Hogyan látja a kisvállalkozások helyzetét Magyarországon? - Valóban sokat várok a törvénytől, mely azt tűzte ki célul - ahogy Barroso elnök úr fogalmazott -, hogy az európai kis- és középvállalkozásoknak kevesebb adminisztrációval és több sikerrel kelljen számolniuk. A kis- és középválAz eleve alultőkésített, erőforrás-hiányos vállalkozások a magas adózási, járulékfizetési és adminisztratív terhektől szenvednek leginkább. S ha ehhez még hozzávesszük, hogy a vállalkozói, vállalati kultúra szintje is nagyon alacsony Magyarországon, ne csodálkozzunk, hogy sokan nem hogy a nemzetközi, de a hazai, sőt helyi piacokon is rendkívül nehezen tudnak talpon maradni. - Hol ragadhatok meg leginkább ennek a kultúrának a hiányosságai? - Például amikor egy vállalkozó a saját cége fejlesztési szükségleteit sem képes fehsmerni. A vüág ma olyan, hogy az induló vállalkozásoknak csak 5 százalék esélyük van arra, hogy tíz év múlva is ugyanúgy folytathatják, mint Mint az Európai Parlamentben Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (Eurochambers) fennállásának 50. évfordulója alkalmából döntött úgy, hogy létrehozza a Vállalkozók Európai Parlamentjét. Az alakulásra az Európai Parlament üléstermében került sor, a 27 uniós ország 621 vállalati képviselője, és a 18 nem uniós európai ország 24 vállalkozója jelenlétében. Az Európai Parlament összetételét leképezve, Magyarországot 22 tagú csoport képviseli, melynek tagjait a területi kereskedelmi és iparkamarák delegálják soraikból. lalkozások érdekérvényesítő képessége mindenütt elmarad a nemzetközi nagyvállalatokétól - az előbbiek teremtik a legtöbb munkahelyet az Európai Unióban, az utóbbiak tudnak önálló lobbiirodákat fenntartani Brüsszelben. Ezért is alakult meg a Vállalkozók Európai Parlamentje. Magyarországon „halmozottan hátrányos" helyzetben vannak a kis- és középvállalkozások. Nem a támogatások elérhetősége jelent igazán problémát, mint azt sokan gondolnák. ahogy elkezdték. Átalakulnak, egyesülnek, termékkört, piacot váltanak, bővülnek vagy éppen megszűnnek. Nálunk gyakran az utóbbira van a legnagyobb esély. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a rendszerváltoztatás utáni első generációs vállalkozók derékhada lassan nyugdíjas korú lesz, s nagy kérdés, képesek-e úgy megszervezni a váltást, hogy közben a cégük ne csak ne rokkanjon bele, hanem éppen hogy új lendületet kapjon. Csongrád megyét Szügyi György - a 465-ös szám mögött - képviseli Brüsszelben FOTÓ: DM/DV