Délmagyarország, 2008. november (98. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-08 / 261. szám

Szombat, 2008. november 8. Szieszta - Programajánló 113 Időutazás a 2010-ben 100 éves Délmagyarországgal: 1930 (21. rész) SZEGED HARMADIK ÚJJÁSZÜLETÉSE NAPI HÍREK Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" - most 1930-ból. TÁRLATOK. „A Szegedi Fészek Klub és a budapesti Munkácsy-céh rendezésében vasárnap nyílik meg" az a nagyszabású reprezentatív kiállítás, amelyet „a magyar kultúra propagálására és bemutatására idegen országokba, Barcelonába és Velencébe küldtek néhány hónappal ezelőtt" (október 19., vasárnap). MATINÉK. „A Művészetek Napja mai matinéi négy helyiségben, teljesen zsúfolt házak mellett zajlanak le. A Városi Színház, a Tisza-szálló, a Belvárosi Mozi és a Korzó Mozi helyiségeiben közel 4000 főnyi hallgatóság vesz részt az előadásokon (október 19., vasárnap). A Fészek Klub akciója kapcsán eddig mintegy 20 vidéki lap adott közleményt Szegedről mint irodalmi, művészeti és kulturális központról" (október 21., kedd). MAGYAR HÉT SZEGEDEN. „Felrázni a magyar közönség közönyét és felkelteni érdeklődését a magyar áru iránt" a célja a szegedi magyar hét rendezvényének. Ennek részeként „kizárólag magyar árukból rendez kirakatot" (október 19., vasárnap). MÁSODIK IPARI VÁSÁR. Vasárnap nyit „a szegedi ipar reprezentatív kiállítása". Az ipartestület által szervezett második szegedi vásáron „130 iparos állította ki minden várakozást felülmúló munkáit" (október 19., vasárnap). DANKÓ PISTA NÓTÁJA. „A magyar hét nemzetiszínű kirakatai mellé a színház is kitűzte színpadjára a maga honi iparát. Eredeti bemutatót hozott, még pedig Dankó Pista szegedi nótaköltő életéről készült operettet. (...) Dankó Pistára, a Tisza Schubertjére nem gondolt eddig senki." „Siliga Ferenc ismert librettista az első, akit megihlettek ezek az emlékek" - operettet írt Dankó Pista regényes életéből (október 21., kedd). IDEGENEK A VÁROSBAN. „Bár csak a mai nappal kezdődik tulajdonképpen a szegedi ünnepi hét, az idegenforgalomnak némi jelei már mutatkoznak. Különösen észlelhető ez a Pollák Testvérek üzleteiben, ahol a szegediek mellett már idegen vevőket is látni" (október 22., szerda). DÍSZELŐADÁS. „Ma este első díszelőadás. Sík Sándor nemesveretű értékes magyar színmüve, a Szent István király. Főszerepet játsszák: Tárai, Mágori Mária, Gyöngyössi Erzsi, Ajtai, Fáy, Hortobágyi, Nagy" (október 22., szerda). ISKOLAI STATISZTIKA. A rókusi elemi iskola avatásával „adják át az ötezredik tantermet, illetve tanítói lakást". „Szeged a tizedik helyen van 35 város és vármegye között az iskolaépítési programban: tető alá hoztak 90 új tantermet és 35 tanítói lakást." Vásárhelyen 17 helyiséget építettek (október 24., péntek). DÍSZMAGYAR. „A főispáni hivatal közli, hogy a kormányzó tiszteletére rendezendő szombati díszebéden díszmagyarban, Ferenc József kabátban, vagy zsakettben lehet megjelenni, esetleg fekete zakóban is. A frakk és a szmoking mellőzendő" (október 24., péntek). ELMARAD A MECCS. „A vasárnapra hirdetett Bástya-Turul mérkőzés lejátszását a rendőrség nem engedélyezte. Részben a pályán a három nap óta tartó esőzés miatt veszélyes a játék, részben a rendőrségnek az ünnepségek miatt megfelelő karhatalom nem áll rendelkezésére. Elmarad a SzAK-Vasutas mérkőzés is. Így vasárnap futballprogram nélkül marad Szeged" (október 25., szombat). I további MwafcMli rotO* PMMNPNNMI ^Lll N tómárfil tU IH(M1t#IÍMf •MÉMÉmÉláálÁ^Mdg^' Nyolcvankét hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunké jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, miiyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának huszonegyedik állomása: 1930. Rákóczi szobra a városháza előtt MŰVÉSZI KITELJESEDÉS A varázs megtört. Ki hitte volna, hogy Szegeden ugyanabban az időben egyszerre négy nagy helyiségben lehet matinét rendezni? - írja vezércikkírónk október 21-én. (...) Ezeken a matinékon kizárólag művészetekről beszéltek tanárok, írók és hírlapírók, kizárólag művészi munkákat szólaltattak meg színészek, zenészek és énekesek. (...) Többször hangoztattuk: sokkal mélyebb gyökeret vertek itt a kulturális erők, mint ahogy azt a hivatali és társadalmi vezetők nagy része hiszi. Csak tudni kell az érdeklődést fölkelteni. Csak merni kell lebányászni az értékekig. Csak erőt kell mutatni a termelők és teremtők, de a tömegek megszervezésében is..." „Hétfőn délelőtt megérkezett Szegedre Pásztor János két allegorikus szoborműve, az áldáshozó és a romboló víz bronzszimbóluma, amelyet Klebelsberg Kunó kultuszminiszter ajándékozott a városnak" - szól az október 21-i, keddi hír. Némi vita után eldőlt: „a Széchenyi térnek a városháza előtti parktükrébe helyeznék el" az alkotásokat. „Itt egy szép kivitelű medencét építenének, amelybe elvezetnék a gőzfürdő mélykútjának fölösleges meleg vizét." így „a mesterséges tóban egzotikus vízinövények pompázhatnának. A szobrokat a medence két szélén állítanák fel." Azonban „egyelőre az egyiket a Rákóczi-szobor helyén, a másikat pedig a tér másik oldalán, a Tóth Péter-féle ház előtti parktükörbe állítják fel". Az első Szegedet, a patriarchális vidéki mezővárost az árvíz söpörte el. Nyomába lépett a második Szeged: „a királyi bizottság városa, melynek érzéseit Dankó Pista hegedűje szólaltatta meg". Most a harmadik Szeged, a nagyváros születését országra szóló ünnepségsorozat teszi emlékezetessé derül ki egyetlen szűk (vasárnaptól szombatig tartó) hét cikk és fotótermését, a Délmagyarország október 19-25. közötti lapszámait böngészve. Kapott és áldozott A városba özönlő vendégek most nemcsak azt láthatják, mit kapott Szeged, „hanem a falak, az építmények mögött érezzék meg azt is, hogy mit áldozott" - írja a vezércikkíró. Esősen őszies az idő, de vendégből, vásárfiából is nagy a bőség. A polgármester engedélyezi, hogy az ünnepségek két fő napján, szombaton és vasárnap „a szegedi speciális iparágak képviselői árusíthassák a tarhonyát, a papucsot, a bicskát, a paprikát és az agyagárut" - a Széchenyi téren. „Jegy nélkül nem lehet bejutni sehová, nem lehet látni semmit" - adjuk hírül többször is. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter és kíséretének gépe - miután „háromszor körülrepült a város felett" - csütörtök délután két perccel 2 óra után landol a szegedi repülőtéren, öt püspök és számos egyházi méltóság után Serédi Jusztinián hercegprímás péntek délután fél 6-kor érkezik a budapesti gyorsvonattal Szegedre, József főA szerencsehozó kéményseprők is felvonulnak a Dóm tér avatására FOTÓK: SOMOGYI-KÖNYVTÁR, HELYISMERETI GYŰJTEMÉNY herceggel. Horthy Miklós kormányzó vonata szombat reggel 8-kor fut be a szegedi pályaudvarra. Csupa bíbor és arany Ünnepi köntösbe öltözik Szeged - a reprezentatív eseménysor csütörtökön kezdődik, vasárnap zárul. Csupa bíbor és arany a Templom tér: az ifjúság Szent Imre és Szent Gellért ünnepén, csütörtök reggel a fogadalmi templom harangjainak zúgása jelzi a hivatalos rendezvények nyitányát. A Glattfelder Gyula püspök templom előtti miséje után ötezer diák és Szegeden sosem látott egyházi méltóságok sokasága előtt leleplezik a Szent Imre-szobrot - „a püspöki palota kiugró tagjának oromsarkán", „szemben a nyolcszögletű toronnyal". Világi hívők kizárásával péntek reggel 7-kor gróf Zichy Gyula kalocsai érArcél: Tonelli Sándor (1882-1950) A budapesti egyetemen szerzett diplomáját Tonelli Sándor újságíróként kamatoztatta különböző fővárosi lapok szerzőjeként. Mellékfoglalkozásként azután is jelentkezett írásaival, amikor 1908-ban az Országos Iparegyesület titkáraként, majd 1913-tól a Szegedi Iparkamara vezetőjeként dolgozott rögzíti Péter László. Az irodalomtörténész szerint Tonelli Sándor „közgazdasági és városfejlesztési cikkeivel a Szegedi Napló és a Délmagyarország hasábjain beírta nevét Szeged gazdaság- és társadalomtörténetébe. (...) Nagy műveltségű, kivételes olvasottságú, érzékeny ítéletű tudós volt". sek szenteli föl a fogadalmi templomot. Az első nyilvános misén is megjelenik Angelo Rótta pápai nuncius. Szentbeszédében Glattfelder püspök hangsúlyozza: Szeged „amit ígért és fogadott a vész napjaiban, az hősiesen és hűségesen megvalósította". A felajánló imát a polgármester mondja. Fotók az egyetemről Az egyetem zárókö-letételi ünnepi közgyűlése is zártkörű. Ugyanakkor lapunk október 25-i számának újításaként - tíz fotó mutatja be a nagyközönségnek a kolozsvári egyetem jogi kara első tanárainak tablóját, az egyetemavató tanács tagjait, az universitas központi épületét, továbbá a Tisza-parton sorakozó gyermek, bőrgyógyászati, és belgyógyászati klinikát, a Templom téri kémiai és fizikai intézetet, valamint belülről az egyetemi aulát és az egyik belgyógyászati klinikai labort. A tudósító kinyomtatott mondatsora révén pedig képet alkothat az olvasó az ünnepély részleteiről, a rektori és a kultuszminiszteri szónoklatról, de még az egyetem bankettjéről is. Forrás a műveltség A díszközgyűlést Aigner Károly főispán „hatvannál több városatya előterjesztése alapján péntekre összehívta". Az első pont „az árvízi fogadalom megállapítása és a templom fölszentelésének jegyzőkönyvi megörökítése", a második pedig „gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter díszpolgárrá választása". A Tisza és a Maros teremtette város KRONOLÓGIA: 1930. január 15.: A polgármester felhívása Szeged tehetősebb polgáraihoz, hogy segítsenek: 2 ezer 365-en jelentkeznek ínségmunkára. Április 6.: Nyugat-est a Tisza Szállóban (Móricz, Gellért Oszkár, Babits, Kosztolányi és Schöplin Aladár részvételével). Május 23-25.: Újabb nagy árzuhanás a New York-i tőzsdén. Augusztus 28.: A szegedi római katolikus Hittudományi Főiskola alapításának szentesítése. Szeptember 4.: Először szólal meg a fogadalmi templom orgonája, melyet a pécsi Angster gyár készített. Radnóti beiratkozik a szegedi egyetemre. Szeptember 29.: A Légy jó mindhalálig bemutatóján részt vesz a szerző, Móricz Zsigmond. November 1.: Mozgalom a 200 ezer lakosú Nagyszeged létrehozásáért. a trianoni határok következtében „ezekből a folyókból már nem meríthet erőt" - mondja a kultuszminiszter • „más forrásból kell azt merítenie: a műveltségből és a gazdaságból. Nem elég, hogy Szeged egyetemi, főiskolai város, Szegednek gazdag várossá kell lennie!" Ünnepi szentmisével indul a szombati program is: Serédi Jusztinián pontifikálja, elhangzik Dohnányi Ernő Szegedi miséje - Horthy kormányzó jelenlétében. Délben leplezik le a Nemzeti Megújhodás domborművét, délután 3-kor avatják a Nemzeti Emlékcsarnokot, s leteszik az egyetem zárókövét.