Délmagyarország, 2008. szeptember (98. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-13 / 215. szám

Szombat, 2008. szeptember 13. Megyei tükör 17 Ananász I. osztály. 800 g Körte I. osztály, 1 kg W»kg Gomba I. osztály, 500 g Karfiol I. osztály, 1,4 kg Lilahagyma I. osztály, 500 g 478 Ft/kg AKKREDITALTINN0VACI0S KLASZTEREK Minősített cégek friss ajánlatunk! (09.14 - 09.20.) AZ ÚJABB SZEGEDI SZENZÁCIÓ AZ EPILEPSZIA ÉS A SKIZOFRÉNIA GYÓGYÍTÁSÁBAN SEGÍTHET Van bizonyítékuk a memória működésére BARZÓ PÁL, TAMÁS GÁBOR, OLÁH SZABOLCS ÉS MOLNÁR GÁBOR A KUTATÁSI EREDMÉNYEKET ELEMZI Fotó: Schmidt Andrea Donald Hebb hatvan évvel ez­előtti zseniális pszichológiai alaptételét bizonyították Ta­más Gábor szegedi agykutató csoportjának bravúrkísérletei. Az emberi idegsejtek vizsgála­ta áttörést jelent a memória­kutatásban, és átütő sikert hozhat a skizofrénia és epi­lepszia gyógyításában. dombaitUnde Egyedülálló közös kutatásba kezdett négy éve a Szegedi Tu­dományegyetem Élettani, Szer­vezettani és Idegtudományi Tanszékén Tamás Gábor neuro­biológus kutatócsoportja és Barzó Pál tanszékvezető egye­temi tanár az idegsebészeti kli­nikán. Először sikerült tanul­mányozniuk az emberi agysej­tek közötti kapcsolatokat mű­ködés közben. Ahhoz, hogy az ideggyó­gyászatban - így például a ski­zofrénia és epilepszia gyógyítá­sában - és a gyógyszerkutatás­ban hathatós eredményeket le­hessen elérni, fel kell térképezni az idegrendszer belső felépítését és működését. Ebben a szegedi agykutatók két átütő eredményt értek már el - ezekről mi is be­számoltunk. Két éve az egyik legtekintélyesebb folyóirat, a Science közölte, hogy a szegedi kutatók bravúrkísérletekkel vizsgálták meg az agykéreg ta­lán legegyedibb sejtjét, az úgy­nevezett kandelábersejtet. Kísér­leteikkel egy harminc évig ural­kodó nézetet cáfoltak. Kiderítet­ték, hogy a kandelábersejtek nemhogy gátolják, hanem ép­pen fordítva, serkenthetik a töb­bi idegsejt működését. Karmes­terhez hasonlóan vezénylik az agykéreg zenészeinek, az ideg­sejteknek különféle csoportjait. Az újabb szegedi szenzációról vezető cikkben számol be a leg­fontosabb internetes folyóirat, a Public Library of Science. A sze­gedi kutatócsoport - főként Mol­nár Gábor és Oláh Szabolcs em­beri idegsejtes kísérleti eredmé­nyeinek köszönhetően - a me­mória kialakulásának alapelmé­letét bizonyította. A pszichológia pápája, a kanadai Donald Hebb hatvan éve állította fel elméletét arról, hogy a memóriát megfele­lő sorrendben aktiválódó ideg­sejtek láncolatában tárolja az agy. A szegedi kutatók bizonyí­tották, hogy a Hebb-féle aktív idegsejtláncolatok valóban lé­teznek az agykéregben, és rá­adásul a tárolt memóriaegysé­gek „kiolvasását" egyetlen em­beri idegsejt is elindíthatja. A kutatócsoport munkája se­gíthet megfejteni az idegi kód „betűit", amelyek az emberi agykéregben úgy tűnik, tízszer olyan hosszú „szavakká" képe­sek összeállni, mint amilyet kí­sérleti állatokban valaha meg­figyeltek. munkatársunktól Kilenc pályázó nyerte el a tizen­egy indulóból az Akkreditált in­novációs klaszter címet az első körben, közülük kettő szegedi: a Goodwill Biotechnológiai és a PharmacoFood Klaszter. Ezt teg­nap László Géza, a Pólus Akkre­ditációs Testület elnöke jelen­tette be a tanúsítványok átadási ünnepségén, Budapesten, az in­formációkat Susányi Tamás, a Szegedi Pólus Kft. ügyvezető igazgatója is megerősítette. Az Akkreditált innovációs klaszter címmel rendelkező vállalati hálózatok számára ez egy olyan minősítés, amely azt jelenti, hogy a még az idén meghirdetésre kerülő pályáza­tokon ilyen akkreditált csopor­tok projektcégei indulhatnak forrásokért a Pólus program fel­hívásaiban, és többletpontokra lesznek jogosultak. A cím odaítéléséről idén még egy alkalommal döntenek majd. A Pólus programra mint­egy 400 milliárd forint fejlesz­tési forrás áll rendelkezésre. HORVÁTH DEZSŐ Szélkányát! Időnként nagy szelek járnak, és ámulva mondja, aki látja, hogy ilyet még nem látott. Pár másodpercig tarolt mindössze legutóbb is, néhány méter szélességben, de olyan volt, mint a kleptománi­ás tolvaj: mindent vitt magával. Kéményeket döntött le, lapos te­tőket bontott meg, fákat tördelt ki. Ja, kérem, ezt teszi az általános fölmelegedés! Jó Tömörkény Istvánunk megírta már a múlt század legele­jén, hogyan sodorta át a vetést a szomszéd földjére a vihar, és ho­gyan tanult meg a járomszög röpülni. (Bajban volt tavaly a ma­gyarkanizsai nagyszerű szinkrontolmács, amikor nyilvános mon­dókámban ezt hallotta, mert nem tudta, mi lehet a járomszög. Azt se tudta fordítani, hogyan átalkodik meg a tokmányba szorult ka­szakő, mert se a tokmányt nem ismeri már, se a kaszakövet.) Jöt­tek annak idején az erdészeti jótétlelkek, meg a mezőgazdaság lri­válóságai, és kitalálták, leginkább fákkal, gyümölcsössel, szőlő­vel lehet megkötni a homokot. (A fejben lévő futóhomok megkö­tésére pedig az iskolákat találták ki annak idején.) Mondanám, ez enyhítené legjobban a bajt, de mit mondjak azoknak, akiknek mázsás faderekak verték agyon kocsijukat? Szerintük inkább ki­irtani kellene a fákat! Erre meg azt mondom, a gyökere vesztett fa hamarabb dől ki, mint az, amelyiknek saját természetrajza szerint ágazik-bogazik a töve. Betonnal tömködi körül a városgazdaság, és még csak nem is szokott csodálkozni rajta, hogy éppen a vészes idők elmúltával látszik, némelyiknek akkora csak a gyökere, mint furkósbot korá­ban volt. Mintha virágcserépben akarnánk fasorokat nevelni. Egyfolytában szidjuk az autókat - a másokét persze amiért ron­gálják az éltető levegőt, most meg védelmünkbe vesszük legna­gyobb ellenségüket, az eleven fákat? Meg vagyunk mi húzatva? Igaz, ami igaz, erdei fákat is söprögetett kifelé a mostani vihar is. Most azonban a másik veszedelemről akarunk inkább szólni, az alattomos szén-monoxid visszakergetéséről. Leginkább nagy szelek teszik ezt is. Annyi a baj az elöregedett rossz kéményekkel, tudományos módszerek szerint készülnek az újak. Hosszú cső az egész, és a tetején kis korong ékeskedik. Nehogy beleessen az eső! Nem is esik bele, csak visszafújni engedi az égésterméket. Apró kölök koromban a falu legrangosabb épületének a ké­ményén a legegyszerűbb és legnagyszerűbb szerkezetet láttam. A „szélkakas" másra van fönntartva szókészletünkben, bár biztosra veszem, ennek is adtak nevet, de nem emlékszem rá. Amikor azonban Görögországban jártunk néhány évvel ezelőtt, talán minden kéményen szélkányát láttam. Valami varjúfélére emlé­keztetett, bádogból valóra, nálunk, otthon pedig minden varjú kánya volt, ezért mertem elnevezni így. A lényege: akárhonnan fúj is a szél, azonnal úgy fordul a bádogmadár, hogy a kéménybe bele nem fújhat. És természetesen az eső se eshet bele. * Ha teremne nálunk egyszer egyetlen vakmerő bádogos, aki a fillérekbe kerülő szerkezeteket piacra dobná, biztosra veszem, kü­lön vizsgálná vagyonosodását az adóhivatal. Ha ötletdíjként mindegyik után a most legolcsóbb öt forintost akarná nekem ajánlani, boldogabb öregkor elé néznénk mi is. Hogy hányan maradnának életben, senki nem tudhatja. iRtvynaM iaéfüygDésziO sA avíötöí lűdéyn&moité Balatonlelle, Rikócli Ferenc út 295 • Bonyhád, Deák Ferenc u 10/B • Budakenzi, Szólóikért u. 2. • Budaörs, Kandó Kálmán u 2. • Budapest, XVI. kar., Bökényfóldl út 102. Cegléd, Pesti út93 • Debrecen, Kishatár út 9. • Debrecen, Óimén ü t. • Dunaföldvár, Füzes sor 2 4 • Gárdony, Szabadság út 21 « Gyula, Bitere u.tSM • Hajdúböszörmény. «f Küísó-Szobo$zlóiút2/B«Halásztelek,Korbulyu.1.«Hódmezővásárhely,Kastapu.31 . • Jászberény,Hagykátaiu.22/C• Karcag,Kisújszállási út 90 •Kazincbarcika,Nadakútiae Keszthely, tündérlak úti. • Mosonmagyaróvár, Királyhidai út 63. • Nyíregyháza, Kállói út • Nyíregyháza, törzs u. 2. • Pécs, árnyas u 2S. • Piliscsaba, FB út 2 • Siklós, JrmI Harkányi út 59 • Siófok, Attila u. 74 • Székesfehérvár, Szánt Flórián krt 11 •Szombathely, szent Gellért u. 49 • Törökbálint, sussén u. 1, • Veszprém, Cszák-keletl útgyúrü 6

Next

/
Thumbnails
Contents