Délmagyarország, 2008. július (98. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-29 / 176. szám

Kedd, 2008. július 29. Megyei tükör 17 NEM KELL BEOSONNI, ILLIK KÉREDZKEDNI „Kényszerkávé" nélkül is használ ható a mosdó Nem kell „kényszerkávét" inni ahhoz, hogy az éttermek mellékhelyiségét használhassuk. A Kárász utcai vendéglátósok mindenhol beengedtek bennünket a mosdóba annak ellenére, hogy nem fogyasztottunk ott semmit. A beosonás helyett azonban illik bekéredzkedni. KOVÁCS KRISZTA - Csak kopogjon be, kisasszony, nehogy valaki bent legyen! - figyelmeztettek az Anna-kútnál dolgozó munkások, amikor megkérdeztem, használhatnám-e a számukra ideiglenesen felállított WC-t. Hasonló kérdéssel léptünk be a belvárosi éttermekbe: vajon fogyasztás nélkül használhatjuk-e a mellékhelyiséget? BORNAI TIBOR Aki csak pisilni ment a cukrászdába Erre járt, nem is jött, csak úgy hozta a lába, bűntudatát rosszul leplezve arcán, aki csak pisilni jött a cukrászdába. Krémesnek, feketekávénak, szörpnek reá nem hat illatos varázsa, hiszen ö ilyet evett már, és csak pisilni jött a cukrászdába. De azért ő mégis ember, ezt ismételgeti magába', s eltűnik szem elől egy percre, aki csak pisilni jött a cukrászdába. Kifelé már könnyebb, a pincér fölényes arccal néz utána, - De hát kimenni csak szabad - gondolja ekkor -, aki csak pisilni ment a cukrászdába. CSAK PAPÍRON SZIGORÚAK. A KIIRAS ELLENERE NEM CSAK VENDEGEK JARNAK A PALÁNK MOSDÓJÁBA Fotó: Frank Yvette - Sokan csak besétálnak, mert természetesnek veszik, hogy használhatják a mosdót - mondta Mák Tibor, a Port Royal üzletvezetője. - Az persze jobban esik nekünk is, ha megkérdezik. Hetente egyébként 5-10 olyan ember van, aki nem vendég, mégis beszalad a mosdóba - tette hozzá. A Széchenyi tér másik oldalán lévő éttermekben is megengedték a mellékhelyiség használatát. A Kárász utcán, a csárda teraszán udvariasan elmagyarázták, merre találjuk 4 toalettet. A gyorsétteremben sem kérik már a blokkot, csak le kell menni a lépcsőn, és ott jobbra fordulni. Az éttermek tehát fogyasztás nélkül is beengednek a mellékhelyiségbe. Célba vettük a cukrászdákat. A sétálóutcában mindkét helyen megengedték, hogy használjuk a mosdót. A Kárászon már csak egy kávézó volt hátra, ahol meg sem lepődtek a kérdésen: természetesen használhattuk a toalettet ott is. Az Oskola utca sarkán lévő cukrászdában ki van ugyan írva, hogy a WC-t csak a vendégek használhatják, ennek ellenére beengednek minket is. Hiába a kiírás, mégis mindenki bemegy. Leginkább úgy, hogy meg sem kérdezik - mondta Mucsi Anikó. A Palánk cukrászda műszakvezetője hozzátette: egy-egy szabadtéri rendezvény idején a helyiség közepéig áll a sor. Olyankor elég nagy mocsok marad a mosdóban, de nem tudnak semmit tenni ellene. Ha tehát nem akarjuk hazáig tartogatni, nem kell szemlesütve beosonni az éttermekbe. A szegediek és a turisták is nyugodtan bekéredzkedhetnek: a belvárosi vendéglátók még akkor is megengedik a mosdó használatát, ha nem fogyasztottunk semmit. Az Anna-kúti munkások pedig arra kértek, ne reklámozzam, hogy beengednének a WC-be, mert ez nem szokás. Egy kedves mosolynak azonban ők sem tudnak nemet mondani. Olcsóbban fenykepezunk - csak ne jöjjön számla! Két éve 169, idén már 119 ezerért juthattunk hozzá ugyanahhoz a plazmatévéhez, egy digitális fényképezőgép ára 16 ezer 500-ról 12 ezer 999-re csökkent. Ám hiába olcsóbbak a műszaki cikkek, ha az alapvető élelmiszerek ára drasztikusan emelkedett. R.TÓTH GÁBOR Majdnem duplájába kerül a liszt most, mint két éve, 80 százalékkal drágább az étolaj, de a péksüteményért és kenyérért is másfélszer annyit fizetünk, mint 2006-ban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal nemrégiben közzétett felméréséből. Míg az élelmiszereknél horribilis áremelkedés tapasztalható, a műszaki cikkek, sőt bizonyos ruhaneműk és bútorok ára is jelentősen mérséklődött az utóbbi két évben. Az egyik szegedi műszaki szaküzletben például mutattak tegnap olyan digitális fényképezőgépet, amely tavaly januárban még 36 ezer forintba került - most 19 ezer 990 forint állt az árcédulán. A KSH adatai szerint harmadával esett vissza e termékek ára. - A forint euróval szembeni erősödése és a rendszeres típusváltás az oka az árcsökkenésnek - adott magyarázatot az egyik szegedi fotószaküzlet munkatársa, Mózes Tamás. Átlagban ugyanis egy évig van „topon" egy modell, onnantól kifutó terméknek számít. Márpedig az átlagvásárló nem a legkurrensebb, hanem a legkedvezőbb árú gépet keresi. Ugyancsak jelentős a különbség egy mp3-lejátszó 2006-os és idei ára között: 20 százalékkal olcsóbb, vagyis egy 16 ezer 500 forintos készüléket akcióban most 12 ezer 999-ért kínálnak. Még szembeötlőbb az áresés a televíziók esetében. Egy 82 centiméter képátmérőjű Ötös toplista LCD-tévét két éve még 169 ezerért lehetett megvenni, ám a karácsonyi, majd januári és húsvéti akciók következtében 119-129 ezerre ment le az ára. - Régen két-három típus volt a polcokon, most rengeteg, ez ösztönzi a versenyt. A szállításban is mások a lehetőségek: a hagyományos tévékből 10 fért egy kisteherautóra, a lapos típusokból 30-at is hozhatnak egyszerre - indokolt egy másik szaküzlet neve elhallgatását kérő eladója. A fotócikkek, videokazetták ára is több mint 10 százalékkal csökkent, de a női és férfi felső kötöttáruk is 5-8 százalékkal olcsóbbak idén. Még a szobabútorokért is 3 percenttel kevesebbet fizetünk - igaz, ez sovány vigasz, ha energiaszámláinkat böngészszük egy számológéppel: a KSH adatai szerint az áramért 32, a távfűtésért 50, a gázért 80 százalékkal fizetünk többet, mint 2006-ban. MIGAZ ÉLELMISZEREK EGYRE DRÁGÁBBAK, ADDIG A TECHNIKAI ESZKÖZÖK OLCSÓBBAK LETTEK Fotó: Segesvári Csaba Néhány termék árának változása az elmúlt két évben százalékban I DRÁGULT OLCSÓBB LETT <%> 1. liszt 95 1. fényképezőgép 32 2. étolaj 81 2. audiokészülékek 20 3. gáz 80 3. televízió 19 A. péksütemény 52 A. fotócikkek 16 5. távfűtés 50 5. videokazetta 15 FORRÁS: KSH DM-oRAFiKA 105 EVE LEPLEZTEK LE KOSSUTH LAJOS VASÁRHELYI SZOBRÁT A háztetők is zsúfolásig teltek Augusztus 20-i tömeget idéző emberáradat gyűlt össze 1903. március 22-én Vásárhely főterén, Kossuth Lajos szobrának avatóünnepségén. A turini remetét a település lakói 1872-ben országgyűlési képviselővé választották, később díszpolgári címet is kapott. Az emlékmű gondolata már Kossuth halálakor felmerült, de megvalósulására közel egy évtizedet kellett várni. A szobrot a város szülöttje, Kallós Ede készítette. SZŰCS CSABA „Kossuth Lajos emlékezetét ünnepeljük. Ünnepet ülünk, hogy hálánknak és kegyeletünknek adóját lerójuk hazánk és nemzetünk nagy fia, s történelmünk örökké élő, nagy alakja iránt, aki a magyar hazát visszaadta a nemzetnek, a nemzetet pedig önmagának" - mondta a hódmezővásárhelyi Kossuth Lajos-szobor 105 évvel ezelőtti avatóünnepségén Juhász Mihály polgármester. Kossuth 1848. október 3-án, egyik toborzókörútján járt a városban. A főtéren tartott lelkesítő beszédének hatására több száz helybeli sorakozott fel a szabadságharc zászlaja alá. A határozott politikus azonnal belopta magát az itt élők szívébe, sohasem felejtették el. Ennek ékes bizonyítéka, hogy az emigrációba kényszerült egyHARMINCEZER VÁSÁRHELYI GYŰLT ÖSSZE 1903-BAN A VÁROS FŐTERÉN, KOSSUTH LAJOS SZOBRÁNAK AVATÓJÁN Fotó: DM/DV-archív kori kormányzót 1872-ben országgyűlési képviselőjükké választották a vásárhelyiek. Nyolc évvel később pedig díszpolgári címet kapott. A turini remetének is nevezett Kossuth 1894. március 20-án meghalt. Szobrának gondolata már ekkor felmerült a Vásárhely és Vidéke című újság hasábjain. Endrey Gyula, a lap főszerkesztője 100 koronát ajánlott fel erre a célra. A város vezetése pedig szoborbizottságot hozott létre. Az emlékmű költségeit részben közadakozásból finanszírozták, a széles körű gyűjtés 1898-ban kezdődött. Minden városrészben egy-egy gyüjtőbizottság működött, míg a külterületeken az olvasókörök vezetői várták az adományokat. A szobor állítása 36 ezer koronába került, ebből 25 ezret a város vállalt magára. Elkészítésével a vásárhelyi születésű Kallós Ede szobrászművészt bízták meg. Leleplezni Kossuth születésének századik évfordulóján, 1902. szeptember 19-én akarták. A dátum azonban a következő év március 15-ére tolódott. Ekkor viszont orA SZOBRÁSZ. Kallós Ede 1866. február 17-én született Hódmezővásárhelyen. A fővárosi iparművészeti iskolában tanult, majd a párizsi Julián Akadémia és egy olaszországi tanulmányút következett. Az 1900-as évek elején egy ideig szülővárosában élt és alkotott, majd végleg Budapesten telepedett le. Nevéhez fűződik például a gyulai Erkel-szobor, valamint a makói, a nagykárolyi és a zsombolyai Kossuth-mellszobor. A művész 1950. március 11-én hunyt el. szágos vásár volt, ezért az ünnepséget végül a rá követő vasárnapra halasztották. Kossuth 3 méteres bronzmása vasúton érkezett a városba 1903. március 18-án. Másnap szállították a főtérre, ahol - a talapzatot körülölelő magas kerítés takarásában - 3 óra alatt a helyére emelték, majd lepellel vonták be. Az ünnepségen - a korabeli tudósítások szerint - 30 ezres tömeg gyűlt össze. Az eseményeket sokan páholyból, a díszruhába öltözött környékbeli* épületek tetejéről követték. A szobor avatására eljött Kossuth Ferenc, a néhai politikus fia. Másik gyermekét, a Milánóban élő Tivadart is invitálták, aki bokros teendői miatt sajnos nem tudott jelen lenni. Küldöttségek érkeztek többek között Szegedről, Makóról, Gyuláról és Mindszentről. A szobor leleplezését koszorúzás zárta, amelyet ünnepi lakoma követett a Fekete Sas nagytermében, illetve a népkerti vigadóban.