Délmagyarország, 2008. július (98. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-12 / 162. szám

Az Országgyűlési Könyvtár állományából törölve Négyévente egy estére újra összejönnek az erdélyi família mindenfele szetszorodott tagjai 126-AN A FAZAKASOK CSALÁDI ASZTALÁNÁL A Fehértói Halászcsárda nagy sátra sátra alatt gyűlt össze a népes família. A négy éwel ezeló'tti találkozón még95-en voltak, most 126-an jöttekel FOTÓK: FRANKYVETTE 126-an ülték körül a családi asztalt múlt szombaton az erdélyi „őshazából" mindenfelé szétszóródott Fazakasok a Fehértói Halászcsárdában. Négyévente találkoznak, hogy megtudják, mi történt a Stockholmban vagy éppen Hatvanban élőkkel, a legidősebb, 89 éves, illetve a legifjabb, 6 hetes családtaggal. - Önökben kit tisztelhetek? lljságírók? Ja, azt hittem, új családtagok - fogadott minket egy férfi múlt szombaton, a Fehértói Halászcsárda nagy sátra előtt. A ponyva alatt hosszú asztalok sorjáztak, rengeteg terítékkel - nem lakodalmat tartottak azonban, hanem a Fazakas família nagy hagyományokra visszatekintő találkozóját. Mind a 126 családtaggal. - 1967-ben, az azóta elhunyt Fazakas Zsigmond szervezte az első összejövetelt, hogy az erdélyi gyökerű, ám a történelem viharaiban a világban szétszóródott család tagjait ismét egy asztalhoz ültesse, hogy a testvérek, első- és másodunokatestvérek, oldalági leszármazottak újra találkozhassanak - mesélte a 74 éves Fazakas Sándor, az TALÁLKOZNAK 2010-BEN. A következő találkozót a tervek szerint az ősi házban tartják majd, rendhagyóan két év múlva, 2010-ben. Addig is mindenki forgathatja az ajándékba kapott könyvjelzőt, melyen a „Fazakas-találkozó 2008" felirat szerepel. Ajándéknak adta a rokonoknak a több mint hatszáz nevet tartalmazó, 1764-ig látó, jó három év kutatómunkája eredményeként elkészített saját családfát Gárgyánné Lampert Magdolna. A Csongrád Megyei Levéltár levéltárossegédjének e hobbija miatt munkahelyi feladata lett az amatőr kutatók kalauzolása. A családi emlékezet meghosszabbítása a családfa. Elkészítése évente 50-60 kutatót ösztönöz arra, hogy akár három éven át is a levéltárban őrzött anyakönyvi kivonati másolatokat bújja. Otthon a családi iratok áttekintésével, a rokonok kikérdezésével, így minél több otthoni adat összegyűjidei rendezvény egyik szervezője. A család története egy erdélyi faluban, Nyárádcsíkfalván - Marosvásárhely mellett - kezdődött. 1833-ig tudják visszavezetni történetünket - ekkor született Fazakas Mihály, akinek leszármazottai ma Erdélyben, Svédországban, Szegeden, Hatvanban, Veszprémben, Szolnokon is élnek. Az olimpia évében azonban mindig összejönnek egy estére, hogy „közösen örüljünk a szaporulatnak, meggyászoljuk az elhunytakat" - fogalmatésével kell e munkát kezdeni - tanácsolja a kezdőknek Gárgyánné. öt generációra kiterjedő családfát tudunk felvázolni csak azzal, ha nagyszüleinket kérdezzük, mert többnyire ök is a nagyszüleikig tudják fölidézni a rokonsághálót. Ezt bővíthetjük a levéltári adatokkal. Ugyanakkor tudni kell: a levéltári és adatvédelmi törvények értelmében az anyakönyvi kivonatok másolatába is csak a szabályok betartásával pillanthatunk bele. Így például tudni kell, hogy a levéltári anyag ingyen kutatható, ám ott az anyakönyvi kivonatok másolatai közül csak a 90 évnél korábbiakat, vagyis idén az 1917 előttieket nézhetjük át. Az 1981 utáni iratokat nem is a lezott Fazakas Sándor. Édesapja 1919-ben menekült Magyarországra, ő már itt született. A szegedi egyetemre felvételizett, így került a Tisza-partra, ahol 42 évig dolgozott szívsebészként; 15 éve nyugdíjas. - Segítünk egymáson, és jó az együvé tartozás érzése is, ezért keressük időről időre a másikat. Legutóbb, négy éve 95-en voltunk, mindig vannak tehát új arcok: most is van legalább 10 ember, akit eddig nem ismertem - vallotta be nevetve Fazakas Sándor, kezében a csavéltár, hanem az okmányirodák őrzik, ahol a másolat kikérése illetékköteles, vagyis pénzkérdés is. A levéltárban a halotti anyakönyvi kivonatok közül a 30, a házasságiak közül pedig a 60 esztendővel ezelőttiek tekinthetők meg. Az 1700-as évek végéig tud leásni a családi múltba a családfakutatók többsége. Ugyanis bár a rendszeres anyakönyvezést 1563-ban a tridenti zsinaton rendelte el IV. Pius pápa, hazánkban viszont a római katolikus egyházban az ellenreformáció kezdetén tartott 1611. évi nagyszombati zsinat intézkedett az anyakönyvek vezetéséről. Szegeden az 1663-ban ide települő ferencesek vezették be e nyilvántartást. Igaz, e dátum előtt itt-ott előfordul szórványos anyakönyvezés. Azt se árt tudni, hogy a Csongrád Megyei Levéltárban 1812-ig találhatunk a környékről információkat, 1895 előttit a ládi ereklyével, a „Fazakas családfa: 1833-2008" feliratú nyomtatvánnyal, amely nyolc A4-es lapnyi terjedelemben mutatja be a famíliát, melynek két legidősebb tagja, a 84 éves Eszter néni és a vele egykorú Sándor bácsi és legfiatalabbja, a hathetes Barbara és Emese is ott volt a halászcsárdában. Csakúgy, mint a legmesszebbre szakadt Fazakas: Gyula 1970-ben disszidált Svédországba. - Átúsztam a Dunát, Jugoszlávián átgyalogolva, napi 56 kilométert megtéve Klagenfurtba mentem, innen kerültem Malmöbe - elevenítette fel emlékeit a férfi, aki a találkozóra mindig hazautazik, svéd feleségével, Monával és 31 éves fiával, Andreasszal. Kicsit még ők is beszélnek magyarul, és a családi hagyományokat is ápolják: megemlékeznek az erdélyi kis faluról, az összejöveteleket sem hagynák ki sosem. Nemcsak üyenkor látogatnak Magyarországra, itteni rokonaikat is évente vendégül látják. Csanád megyénél kell keresnünk, illetve az adott város levéltárában. Ennél messzebb látni legfeljebb a nemesi felmenőkkel rendelkezőknek van esélye. Ugyanis az irodalomban összegyűjtött nemesi családfákhoz találhatnak kapcsolatot. Ezek közül a legismertebb: Nagy Iván Magyarország családai, illetve Kempelen Béla Magyar nemes családok cimü munkája - osztja meg velünk tapasztalatát Gárgyánné Lampert Magdolna. Hangsúlyozza: több hónapon át tartó, inMint ahogy a Stockholmban élő Publik Antal is teszi: a férfi végigsírta a találkozót, de mindenki mást is megríkatott, mikor Szabó Lőrinc sorait szavalta: „Testem, hazám, (...) egyebb vagy velem, mint anyám". Igazán átérezhették ezt az „őshazából" érkezettek is, Fazakas Lajos feleségével és testvére fiával, Józseffel jött. Nyárádcsíkfalván, az ősi birtokon múzeumot és panziót hoztak létre, így ápolva a családi hagyományokat. - Olyan ez, mint egy osztálytalálkozó - mondta egyikük, miközben helyét kereste a tömegben. A családtagok aztán közösen elénekelték a székely himnuszt, majd Fazakas Sándor köszöntötte őket. Minden családfő beszámolt arról, mi történt a famíliájában. Vacsora, tánc és cigányzene következett, hajnali kettőig - hiszen amint a másik szervező, Fazakas Sándor János fogalmazott: „a családi összetartás olyan, mint a testnek az egészség". tenzív munkára készüljön, akit a régi iratok böngészésére ösztönöz a kíváncsiság. A világháló is segíti a rokonsághálóra kíváncsiakat. A „családfa", a „genealógiai honlapok" keresőszóval egy sor adatbázist, fórumot lelünk, ahol értékes információkra bukkanhatunk. Az összegyűjtött adatok ábrázolásában ugyancsak az interneten fellelhető családfakészítő programok segítenek. De ehhez is ismerni kell a genealógiai jelöléseket. MORMONOK. Családtörténeti könyvtárához az egész világból, így Magyarországról is gyűjt adatokat az amerikai mormon egyház. A Salt Laké Cityben található Family History library területi központjaiban meg lehet tekinteni az amerikai könyvtár mikrofilmjeinek és microfiche-inek többségét. Magyarországon hat városban (Szegeden a Kossuth Lajos sgt. 52. sz. alatt, üzenetrögzítős telefonszámuk: 06/20-933-9980) is irodát tartanak fönn a mormonok, ahol - előzetes egyeztetés után - megtekinthetők az adataik. A család legidősebb tagja a 89 éves Eszter néni, a legfiatalabb pedig a hathetes Barbara Családtag az eurokápviselő is Az Európai Parlament szocialista képviselője, Fazakas Szabolcs szintén a család tagja. A legutóbbi, 2009-es találkozón ott is volt Hatvanban. Sőt itt tudta meg, hogy megválasztották a költségvetési ellenőrzési bizottság elnökévé. A VILÁGHÁLÓ SEGÍTSÉGÉVEL IS Divatossá lett öt-hat éve a családfa elkészítése. Saját múltjának ilyen feltárása érdekében évente 50-60 kutató érkezik a Csongrád Megyei Levéltárba. A többség jó, ha az 1700-as évek végéig jut a múltidézésben. A levéltáros jó tanácsa: az otthoni iratok között kezdjük a kutatást.