Délmagyarország, 2008. május (98. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-10 / 109. szám

81 Megyei tükör Szombat, 2008. május 10. MÉG KÓSER ÉTTEREM IS NYÍLHAT SZEGEDEN Kiterjesztik a belvárost a zsidó negyedre Tábla valószínűleg nem mutatja majd a turistáknak, hogy Szegeden melyik terület volt valaha a zsidók lakta negyed, de a városrész felújítását a hagyo­mányok szellemében tervezik. A Gogol, Gutenberg, Hajnóczy, Jósika utcák körüli területen díszburkolat épül, felújítják a zsinagógát, a hitközség szék­házát, és még kóser étterem is nyílhat. A TERVEK SZERINT A GUTENBERG UTCA MAJD DÍSZBURKOLATOT KAP Fotó: Frank Yvette HÁROM MŰEMLÉK. Szeged zsidó negyedében három műemléket tartanak nyil­ván. A legöregebb az úgynevezett régi zsinagóga a Hajnóczy utcában, amely 1840-1843-ban ipült, a neoklasszicista építészet egyik legszebb alkotása, Li­povszky Henrik és Lipovszky József munkája. Ma ez az épület az önkormányzat tu­lajdonában van, kulturális célokat szolgál. A hitközségé az 1900-1903 között épült új zsinagóga, valamint a székház, amelyek Baumhorn Lipót tervei alapján készül­tek. A régi zsidó negyed hangulatára ma már csak kevés épület emlékeztet, a Jósi­ka utcában ilyen a 10. és a 14. számú ház, az új zsinagógával szemben azonban mindent lebontottak. Áll még a Gutenberg utcai hajdani zsidó iskola szakközépis­kolaként, a Jósika utcai volt maceszüzem pedig felújítva más célokat szolgál. FEKETE KLÁRA Csak belső használatra nevezték zsi­dónegyed-projektnek a Gogol-Guten­berg-Hajnóczy-Jósika utca vonalában húzódó terület rehabilitációjával kap­csolatos elképzelések csomagját ­mondta el Nagy Sándor városfejlesz­tési alpolgármester a kérdésre vála­szolva. Azt tudakoltuk, igaz-e, hogy számos európai városhoz hasonlóan Szegeden is tábla hívja majd fel a fi­gyelmet arra, melyik városrész őrzi a holokauszt során elpusztult zsidó né­pesség hagyományait, s jelzik majd, hol húzódott az egykori gettó. Tábla tehát nem mutatja majd a vá­rosrészt. De táblaügyben nincs elma­radás, hiszen az új zsinagóga felé már évek óta útjelzők terelik a turistákat. A négyutcás negyed viszont megújul: az épülő Árkádhoz ugyanis egy olyan Gutenberg utca vezet majd, amely díszburkolatot kap. Mivel ez halad el a zsinagóga mellett is, még hangsúlyo­sabban mutathatja meg az Európában egyedülálló zsidó templom értékeit. „Ráhúzzuk a belvárost erre a területre is - fogalmazott plasztikusan Nagy Sándor -, vagyis a történelmi város­mag a maga látnivalóival egészen a nagykörútig terjedhet. Új funkciókat pedig a volt Gutenberg utcai általános iskolából kialakítandó irodaépülettel kap a terület. Az információkat Lednitzky And­rás, a szegedi zsidó hitközség elnöke azzal egészítette ki, hogy a hitközség tulajdonában álló új zsinagóga re­konstrukcióját szeretnék megkezde­ni: erre azonban már két alkalommal pályáztak eredménytelenül a Norvég Alaphoz. Ezért a várossal közösen keresnek új lehetőséget, az önrész rendelkezésre áll. A másik elképze­lés a közelmúltban műemlékké nyil­vánított székház homlokzatának bel­ső és külső felújítása, ami az elkö­vetkező két év programja, együtt a várossal. A zsinagóga kertjét bibli­kus parkká szeretnék alakítani a Gu­tenberg utcai kerítés megújításával együtt, felelevenítve Lőw Immánuel elképzeléseit. Lednitzky szerint érdemes lenne a zsidó negyedben kegytárgyárusító boltot, valamint kóser vendéglőt is nyitni - ez utóbbira komoly igény van. Mellesleg az ötvenéves szeretetotthon­ban most is működik kóser konyha. Arról sajnos már nem beszélhetünk, hogy Szeged zsidó társadalma ezen a területen lakna: a háborúban ugyanis mindenkit elhurcoltak innen, 2800-an estek áldozatul a holokausztnak. Azok közül, akik visszajöttek, már ke­vesen élnek. Jelenleg Szegeden mintegy ötszáz fős a zsidó népesség, 300-an tagjai a hitközségnek. Kétszázhúszan pedig zsidó vallásúnak is mondták magukat a legutolsó népszámláláson. A lakos­ságszámhoz viszonyított arány Buda­pesthez képest is magas, ami jó bizo­nyítványt állít ki Szeged befogadóké­pességéről. EÍMakói ás vásárhelyi emlékek Makó valaha igen gazdag zsidó kultúrával rendelkező város volt. Közösségük 1740 körül telepedett le a mai Deák Ferenc utca környékén, amelyet sokáig zsidó fertálynak hívtak. A legtöbben kereskedők voltak, nagy szerepük volt például abban, hogy a makói hagyma világhírűvé vált, de olyan hírességek is akadtak soraikban, mint a sajtócézár Pulitzer József vagy a költő Makai Emil. Jelentős létszámú közösségük a vészkorszakot követően szinte teljesen eltűnt: 1600 zsidó polgárt hurcoltak el, miután gettóba telepítették őket. Közülük 1200-an nem térhettek vissza, de a túlélők nagy többsége is inkább külföldön, Izraelben vagy az Egyesült Államokban telepedett le. A városban nagyon kevés izraelita él, és hitközség sem működik. Korábban volt temploma az ortodox és a neológ felekezetnek is; utóbbit a második világháború után rombolták le, a helyén emelt épületben működött az egykori állampárt székháza, most pedig a rendőrség. Az ortodox zsinagóga viszont ma is áll. Öt éve 80 milliós költséggel újították fel, azóta emlékhely és az elszármazott makói izraeliták zarándokhelye. A teret, ahol áll, néhány éve Vorhand Mózes rabbiról nevezték el. Ugyancsak zarándokhely a jángori zsidó temető, amelybe ma már nem temetnek. A hódmezővásárhelyi zsidó hitközségnek ma 30-35 aktív tagja van, akik nyáron a nemrégiben felújított zsinagógában, télen pedig az épület mögötti imaszobában vesznek részt a szertartásokon. Az 1906-1908 között mór-eklektikus stílusban átépített zsinagógát 2004 után városi támogatással és pályázati pénzekből kezdték felújítani, már csak a mennyezet helyreállítása maradt hátra. A szomszédos egykori zsidó népiskolában alakították ki a 2004 nyarán megnyílt, az országban egyedülálló holokauszt múzeumot. A DÁMÓCI MONOSTOR hb ÉVES SZERZETESÉT, KOCSIS FÜLÖPÖT VÁLASZTOTTA XVI. BENEDEK PÁPA Szegedi az űj görög katolikus püspök ként is az egyetem matematika-fizi­ka szakára készült, és csak érettségi előtt jelentette be, hogy mégis in­kább pap szeretne lenni, örültem, mert így azzal foglalkozik, amit iga­zán szeret - hallottuk Kocsis Fülöp püspök Szegeden élő 84 éves édes­anyjától, Kocsis Istvánná Margit né­nitől, aki a Vedres-szakközépiskola nyugalmazott pedagógusa. 86 esztendős férje, Pista bácsi a család krónikáját lapozva büszkél­kedett: Péter minden választása sza­bad volt életében. Így lett a szegedi Batthyány utcai fiúból hitoktató, majd egy borsodi görög katolikus kisfalu parókusa. 1998-ban 35 éve­sen tett szerzetesi fogadalmat négy év belgiumi felkészülés után, és ek­kor kapta a Fülöp nevet. Ettől kezd­ve Kisvárdától nem messze, a dámó­ci monostorban él szerzetestársával. A görög katolikus egyház elvonult rn U A feladatok # # ellátásában az eddigi apparátusra támaszkodom, mert zöldfülű vagyok a szervezésben. Kocsis Fülöp szerzetesei ök, melynek egyetlen egyházmegyéje az egész ország terü­letére kiterjed. - XVI. Benedek pápa püspöki fel­kérését hallva Fülöp sokáig gondol­kodott, hogy elfogadja-e a kineve­zést. Ebbe a döntésébe sem szóltunk Egyházmegyéket alapítana Egyik legfőbb feladatának Kocsis Fülöp azt tekinti, hogy folytatva elődje erőfeszítéseit, a földrajzilag jól elkülöníthető Miskolc környéki és dunántúli egyházközségekből két önálló egyházmegyét alapítson, élükre • pedig a Szentszék önálló püspököket nevezzen ki. Ezáltal aktívabbá tenné az egyházmegye, illetve egyházmegyék életét. Az, hogy az ezer szegedi és város környéki görög katolikus hívő a szervezeti átrendezés után továbbra is hozzá tartozna-e, még nem tudni. bele. Büszkék vagyunk rá, bár leg­alább ugyanannyira féltjük is őt. Óriási felelősséggel jár az egész or­szág majdnem háromszázezer görög katolikusát vezetni - tette hozzá az édesanya. Nehezen értük el telefonon Fülöp testvért, mert szigorú a szerzetesi napirend. Emellett készül a hét végi pünkösdre. A júniusi beiktatásáig elődje, Keresztes Szilárd marad hiva­talban. A „megválasztásáról" el­mondta, hogy a római katolikusoké­hoz hasonlóan zajlott. Az elődje 75 évesen nyugdíjazását kérte, amit XVI. Benedek pápa elfogadott. A he­lyére három jelöltet terjesztettek elő, közülük választotta az egyházfő a dámóci szerzetest. A 45 éves püspök »°ZSS2££SS" ezzel az elhatározásával előrelátha­tóan tehát harminc évre kötelezte el magát. - Három püspök szentel majd a ke­leti liturgikus előírások szerint: az elő­döm mellett Milán munkácsi és fan Babják eperjesi görög katolikus püs­pök. Gyökeresen megváltozik az éle­tem, mert a csöndes kicsi bodrogközi faluból Nyíregyházára költözöm a püspökségre. A feladatok ellátásában az eddigi apparátusra támaszkodom, mert zöldfülű vagyok a szervezésben. Nem is menedzsernek készülök, ha­nem egy összetartó család pásztora, atyja szeretnék lenni. Fülöp testvérből Fülöp atya - árulta el a magyar görög katolikusok szegedi származású új püspöke. Eló'reláthatólag harminc évig nem lesz ehhez fogható: a római pápa a szegedi származású Kocsis Fülöpöt nevezte ki az egyetlen, egész orszá­got felölelő görög katolikus egyházmegye püspökévé. Szülei rendkívül büszkék rá. DOMBAI TÜNDE - Három lányunk után Péter fiunk a legifjabb, tizenkét unokánk meg egy dédunokánk van. Nálunk a család a legfontosabb. Emlékszem, Péter óvo­dás korában említette először, hogy pap akar lenni. Ez feledésbe merült, még a Radnóti-gimnázium végzőse­A PÜSPÖK ÉDESAPJA, KOCSIS ISTVÁN BÜSZKÉN MUTATJA A CSALÁDFÁT Fotó: Miskolczi Róbert

Next

/
Thumbnails
Contents