Délmagyarország, 2008. május (98. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-09 / 108. szám

ÍJV!')>•>! lŐdéynftrnoHfe 101 Délmadár Péntek, 2008. május 9. SPORTRIPORTEREK MONDTÁK A labdarúgás örök A FÉRFIAK ÉS A NŐK Becenevek Ha Kati, Kriszta, Zsuzsi és Andi ebé­delni megy, egymást kizárólag Kati­nak, Krisztának, Zsuzsinak és Andi­nak fogja szólítani. De ha Laci, Feri, Béla és Józsi megy sörözni, következe­tesen Daginak, Totyának, Medvének és Jozsónak hívja egymást. Fizetés Ha kihozzák a számlát, Laci, Feri, Béla és Józsi egyaránt bedobja a maga ezre­sét, még akkor is, ha a számla 1200 fo­rintról szól. Egyiküknél sincs kisebb címlet, és amúgy sem kérik a vissza­járót. Ha a lányoknak kell fizetniük, előkerülnek a zsebszámológépek. Fürdőszoba Egy férfi fürdőszobájában 5 tárgy ta­lálható: fogkefe, borotvahab, borotva, szappan és egy törülköző a Thermal Hotelból. A női fürdőszobában talál­ható tárgyak száma átlagosan 437. Egy férfi ezen tárgyak legtöbbjét fel sem ismerné. Pénz Egy férfi akár 2000 forintot is kiad egy áruért, ha kell neki. Egy nö szí­vesen kiad 2000 forintot egy 1000 forintos áruért, még ha nincs is rá szüksége. Bevásárlás Egy nö listát készít a szükséges dol­gokról, aztán lemegy az ABC-be, és megveszi őket. Egy férfi addig vár, amig otthon már csak egy fél doboz sör és egy darab sajt marad. Csak ekkor indul vásásrolni. Mindent megvesz, ami megtetszik neki. Mire a pénztárhoz ér, a kosara jobban meg van pakolva, mint a 10-es busz munka után. Macskák A nők imádják a macskákat. A férfi­ak azt állítják, hogy szeretik a nők macskáit, de amikor a nö nem néz oda, felrúgják. JÖVŐ Egy nö mindig aggódik a jövő miatt, amíg férjhez nem megy. Egy férfi so­sem aggódik a jövő miatt, csak ami­kor már megnősült. Házasság Egy nő azért megy egy férfihoz, mert azt gondolja: majd megváltozik, de úgysem fog soha. Egy férfi azért vesz el egy nőt, mert azt gondolja: sosem fog megváltozni, de úgyis meg fog. Külső A férfiak ugyanolyan jóképüek reggel, mint amikor ágyba bújtak. Egy nő külseje valahogy mindig leromlik az éjszaka folyamán. Öltözködés Egy nö átöltözik, ha: vásárolni megy, megöntözi a virágokat, kiviszi a szeme­tet, felveszi a telefont, könyvet olvas, postát bont. Egy férfi kiöltözik, ha: eskü­vője van, temetésre megy, meghal. Család Egy nő mindent tud a gyerekeiről. Ész­ben tartja a fogorvossal megbeszélt idő­pontokat, a kedvenc ételeket, a titkolt fé­lelmeket, a nagy szerelmeket, a baráto­kat, a reményeket és az álmokat. Egy fér­finak néha feldereng, hogy valami apró embereket szokott látni a házban itt-ott. - Ha Ryan Giggs beindul, nehezebb el­kapni, mint Kaliforniában a náthát. (Hajdú B. István) - Egy csehszlovák hidegburkoló arc­kifejezésével koncentrál. (Ifj. Knézy Je­nő egy NBA-mérkőzésen) - Ördögh elaludt egy kicsit, pedig, mint tudjuk, az ördög soha sem al­szik. (Hajdú B. egy siófoki meccsen) - Oda rúgta, ahol ő szokott lenni. Most is odarúgta, de most ott nem volt senki, mert ő ott volt, ahonnan rúgta (Hajdú B., Franciaország-Hollandia meccs) - Lement a nap, most talán feljön­nek a félholdasok. (Hajdú B.) - A királynőnek épp most magya­rázzák el, miért ért véget a mérkőzés (Hajdú B., Olaszország-Franciaország döntő, az aranygól után) - öt a Dripnyo... Dripnyopretrovszk­ból igazolták, de nem mondom ki még egyszer! (Ifj. Knézy Jenő egy Her­ta-Bremen meccsen) Palik László összes - Coulthard a 8. helyről nagyon so­kat tud segíteni az 1. helyen álló Raik­könennek. Tűd neki integetni, szívecs­kéket rajzolni a levegőbe, rádión üze­neteket küldözgetni. - luan Pablo Montoya agresszivitási küszöbindexe a vezetői vizsgán nem tenné alkalmassá a közúti forgalom­ban való közlekedésre. - Barrichello úgy megy, mint akit a biztosítótársasága figyelmeztetett, hogy nincs több betétlapja, amit ki­oszthat. - Parkolóórába való pénzbedobás is beleférne ebbe az időbe. - Te, Gyula, ezek most arra várnak, hogy kihűljön Montoya forró csokija? (a williamses szerelők hosszan sze­rencsétlenkedtek Montoya autójával) Nevek nélkül - A pálya nem esik messze a stadi­ontól. - Mező rúgja ki a labdát a róla elne­vezett mezőnybe. - Es szenzációs gól!... lett volna, ha kapura megy. - És most kiállították az egész csa­patot!... Ja nem, sorcsere. - Az embernek tátva marad a sze­me. - Hogy tud egy nő ilyen okosan futni! - Az első görög helyzet volt! A portugál edző nem ebbe őszült bele. Ó Istenem! Mit tettünk?! - Mit csinál a portugál védelem? Magának bajt. - Egy biztos: Collina feje egyenlete­sen barnul. - Deco a kezébe temeti az arcát, de lehet, hogy a tenyerét szégyelli, és az arcába temeti a kezét. - Gonzalez bíró nagyon szeretheti a labdarúgást, ha még nem unta meg ezt a meccset. - A portugálok a nagy felfedezők, mégis a görögök találják meg mindig a labdát. - Régi bútordarab Wörns, de nem fotel. - A védők többet kaszálnak, mint egy napszámos. - Vannak, akik azt mondják, nem lehet szemmel ölni, de Kahnt elnézve ebben nem vagyok olyan biztos. - Marchenának már van egy sárga lapja, most már Vlagyinovnak is. Ez alapján akár lehetnének barátok is. - Dohányzásmentes nap a mai itt az Európa-bajnokságon. Ennek ellenére a bolgár kolléga húsz perce a képem­be fújja a füstöt. - Liverpool-Ipswich 2-0. Ha az ered­mény nem változik a meccs végéig, azt hiszem, a Liverpoolnak komoly esélye van a győzelemre. - A meccs utolsó rúgásaként egy gólt fejelt. - Ha bemegy, biztos gól lett volna. - Én hiszek abban, hogy ha az egyik csapat szerez egy gólt, akkor a másiknak kettőt kell lőnie a győze­lemhez. - Megszámlálhatatlan átadással hozták fel a labdát, egész pontosan nyolccal. 1 «•»«•—­BÁTYI ZOLTÁN Belami pihenős munka ünnepe - Az idejét sem tudnám megmondani, mikor ünnepeltem ilyen hosszú pihenővel a munkát - ásítozott, ahogy csak a torkán kifért Snájdig Pepi a Zsibbadt brigádvezetőről elkeresztelt paneltelepi kiskocsma teraszán. A közelében üldögélők rögvest felkapták fe­jüket, no meg a kezük ügyébe eső legközelebbi korsó sört, s nem is titkolták döbbenetüket. Még hogy Snájdig a munkáról beszél? Amikor az elmúlt évtizedben elkerült minden nyeles szerszámot, mert tudta, ha nem is bajjal, de munkával jár. Am ennek ellenére különböző segélyekből, szociális és ki tudja még, milyen juttatásokból, no meg egy kis üzletclgetésből olyan ügyesen fenntartotta magát, mint magyar gazdaság a fejlődés látszatát. De Plüss Eta még­sem sértegetéssel, hanem egy kérdéssel lökte arrébb a beszél­getés döcögős szekerét. - Nem tudom, milyen munka ünnepéről beszél? Egyáltalán, mit érdemes ünnepelni a munkán egy olyan országban, ahol egy­re világosabbá válik, éppen a munkából lehet a legkevésbé meg­élni? Mert, ugye, azt csak nem akarják beadni nekem, hogy a mi­nimálbér elég egy rongyos, megrágott lángosnál többre, amikor az egekig kúsztak már az árak. - Ne jöjjön már mindig azzal a minimálbérrel! Régen is volt ilyen, csak azt rossz fizetésnek hívták, mégis túléltünk hosszú év­tizedeket. Vagy maga azt állítja, hogy az átkosban nagyobb volt a gazdagság? Akkor hogyan lehet az, hogy a Trabantok helyén ma már csak nyugati autókat Iát még a lakótelepi parkolókban is, az autók száma megháromszorozódott, és annyi csicsás-tornyos új ház épült a városokban, amennyivel Tiszát lehetne rekeszteni? ­dőlt ki a sok szó Belami száján. - Mintha nem tudná! Kölcsönökből, rövid-, közép-, de legin­kább hosszú lejáratú hitelekből tákolgatja itt mindenki a magán­gazdaságát, ahogy azt már megtanulta az államtól - legyintett Jó­zsi csapos, alig titkolván: ezzel a megjegyzésével kifizetetlen számlákra is utal. - De ezeknek a törlesztését valamiből csak kifizetik a népek, vagy nem? - érdeklődött Cink Enikő aggódva, ugyanis a táskája tele volt annyi számlával, amennyit már érdemes lenne könyv alakban is közkinccsé tenni. - Na, ezt hívják magyar gazdasági csodának - löttyintett be a száján nem kevés sört Belami. - És persze azt is, hogy - miként azt éppen a munka ünnepe előtt olvastam egy szaklapban - 2008 májusában 3,8 millió munkavállaló él ebben az országban. Va­gyis a legóvatosabb becslések szerint is 6,2 millió ember eltartá­sáról kell gondoskodni, ami azért mégiscsak megdöbbentő szám, nem gondolják? A Zsibiben ülök előbb a fülüknek nem hittek, majd - Bika Je­nő tanácsára - a számoknak. Bika úr ugyanis kifejtette, ő még olyan statisztikáról nem hallott, ami igaz lenne. - Így aztán ezt a 3,8 milliót sem adja be senki nekem. És nemcsak azért, mert az adat nem kanalas orvosság, hanem azért, mert ebben a számban sem a szürke, sem a fekete gazdaság nem tartózkodik benne. Vagyis hamis. - És az a szám is hamis, hogy most már 8 százalék a munka­nélküliség? Mert ilyet is írtak az újságok, éppen a múlt héten - vá­gott közbe Ló Elek. Majd hozzátette: akármennyi is a munkaválla­ló, senki ne higgye, hogy nem szeretnének többen dolgozni. Csak éppen munka nincs. - Persze nem Snájdigra gondolok, amikor a dolgozni meg a szeretet szót rakom egy mondatba - harsogta Ló úr -, de bizony eléggé elkeserítő dolgokat láttam én, amikor nem olyan régen a keleti végeken meg Észak-Magyarországon jártam. Mivel a Zsibiben ülök nagy többsége nem igazán dicseked­het azzal, hogy utazásra költhető pénz is marad a bukszájában, miután kifizette az összes törlesztőrészletét, lakásrezsijét, vagyis fogalmuk sincs, máshol hogyan élnek az emberek, senki nem szállt vitába Ló Elekkel. Mint ahogy Belamival sem, aki meg ar­ról beszélt: ha ebben az országban minden normálisan működne a munka frontján, aligha fordulhatna elő, hogy a végzős egyete­misták nagy része azon töri a fejét, melyik országban keressen magának állást. - Olyan agyelszívás működik Európában, amilyet még soha nem láttunk, ez itt a legnagyobb gond - magyarázta Belami. Majd, hogy viccel szorítsa ki a szuszt a szomorkodásból, közölte: nem gond, hanem csoda lenne, ha Európa nyugati fele mondjuk Snájdig agyát szeretné elszívni. Ezért a kijelentéséért, közel sem viccből, akkora pofont kapott, hogy - a tanúk szerint - Snájdig mozdulata úgy a nehéz fizikai munka fogalmát, mint Belamit minden szempontból kimerítette.

Next

/
Thumbnails
Contents