Délmagyarország, 2008. május (98. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-09 / 108. szám

Péntek, 2008. május 9. Megyei tükör 111 NEM A NYUGDIJUKBÓL SZERETNENEK MEGELNI A fiatalok nem bíznak a nyugdíjrendszerben Bizonytalanok a jövőjükben az általunk megkérdezett szegedi fiatalok. Pénzt félretenni a nyugdíjukra, előre takarékoskodni keveseknek telik, még kevesebben látják ennek értelmét. KASZA ROLAND - Szeretnék jól élni időskoromban, de nem hiszek a nyugdíjpénztárakban, főleg nem az állami intézményekben, kiábrándultam belőlük. Inkább lekötött betétbe fektetem a keresetem egy részét, mindig amennyit nélkülözni tudok - mondja Kovács Angéla. A 27 éves, egyetemet végzett lány pénztárcájában az albérlet, a számlák és a mindennapos költségek kifizetése után nem sok marad. E kevésből próbál félretenni, több-kevesebb sikerrel. Most egy belvárosi utazási irodában dolgozik. Előző munkahelye egy állami cégnél volt, ott a vállalat fizetett neki az önkéntes nyugdíjpénztárba, valamint az egészségpénztárába is. Mióta e magáncéghez került, nem nőtt egyik számláján sem a pénz. A 16 és 35 év közötti, főállással rendelkező fiatalok jelentős része nem kellően tájékozott pénzügyi kérdésekben - derül ki az egyik nagy nyugdíjbiztosító megbízásából készített felÖRÖKSÉGBŐL, LOTTÓNYEREMÉNYBŐI. Nem reprezentatív közvélemény-kutatásunk szerint a Szegeden dolgozó fiatalok többsége szeretne gondoskodni öreg napjairól, de ezt lehetetlennek érzik. Tisztában vannak a különböző megtakarítási formákkal, de csak külső tényezők (munkáltató, szülők) hatására élnek ezekkel a lehetőségekkel. Legtöbbjük magánnyugdíj-pénztári tagságon kívül semmilyen más formában nem tesz félre pénzt. Az okok között a jövő bizonytalanságát és a kilátástalanságot említették, de az anyagi helyzetük sem nagyon engedi meg számukra, hogy előre tervezzenek. Öregkorukban örökségből, másik ember pénzéből vagy lottónyereményből szeretnének megélni, a nyugdíj csak utolsó lehetőségként szerepel terveik között. mérésből. A megkérdezettek közül mindössze minden ötödik tekinthető komoly öngondoskodónak, ami azt jelenti, hogy magán- és önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal is rendelkezik, így biztosítja járandóságát. A válaszadók csaknem 60 százaléka szeretne félretenni öreg napjaira, de kedvezőtlen anyagi helyzetük ezt nem engedi meg számukra. A fiatalok 21 százaléka a jelenlegi életvitele miatt beáldozza jövőbeli megélhetését - ez a csoport képes lenne az öngondoskodásra, de nem hajlandó rá. Mikor szegedi huszonéveseket kér• • Nem hiszek a 7 7 nyugdíjpénztárakban, főleg nem az állami intézményekben, kiábrándultam belőlük. Kovács Angéla deztünk arról, vannak-e terveik időskorukra, a számítógépes munkákat végző Péter elárulta: tisztában van vele, hogy a minimálbér alapján, amit fizetésként kap, nem vár rá gondtalan jövő, mégsem tesz félre a vállalkozásából származó bevételből, inkább beruházásokra fordítja. - Természetesen érdekel, miből fogom fenntartani magamat öregkoromban, de szerintem a nyugdíjrendszer tíz-húsz éven belül meg fog szűnni, vagy olyan mértékben átalakul, hogy senkit nem fog érdekelni, hogy ki és mennyit fizetett be. Magamban és a vállalkozásomban bízok. Ha jól működik, akkor nem lesz gondom, ha el akarok menni nyugdíjba, lesz annyi pénzem, amennyi kell - mondta, majd azt is hozzátette, akik most járnak a húszas éveik végén, mint ő, azoknak minimum 70-75 éves korukig kell majd dolgozniuk, ha valamilyen csoda folytán nem omlik össze a nyugdíjrendszer. Néhány fiatal rendelkezik indulótőkével - külföldi munkából, családi vagyonból, esetleg örökségből -, ebből vállalkozásba fognak, vagy befektetik. Közéjük tartozik Péter is, akinek talán kevesebb gondja lesz öreg napjaira, mint a legtöbb 20-30 éves, főállásban dolgozó társának. A többség számára marad a nyugdíj és a bizonytalanság. • MEGÉRKEZETT AZ ELSŐ GÓLYA HÓDMEZŐVÁSÁRHELYRE - A FÉSZKÉT KERESI Postások számolták a gólyafészkeket Fotó: Tésik Attila Szeged 1958 óta a gólyakutatás központja. Kezdetben postások és önkéntesek figyelték a madarakat. A hetvenes évek elejétől a kutatásokat folyamatosan a Magyar Madártani Egyesület munkatársai vették át. KAMCSÁR TÍMEA - Daru segítségével felmegyünk a fészekhez, levisszük a fiókákat, meggyűrűzzük, majd visszarakjuk őket a helyükre. 1951 óta mindössze 5201 állat kapott alumínium- vagy műanyag gyűrűt - magyarázta Lovászi Péter, a Magyar Madártani Egyesület Csongrád Megyei Csoportjának titkára, a madarak vonulásának és párhűségének vizsgálatára alkalmas módszer lényegét. Szegeden különösen sokat foglalkoznak a fehér gólyával, hiszen a város 1958 óta hivatalosan is a gólyakutatás központja. Az ötvenes évek végén kétféle módszerrel készítettek nyilvántartást a nagy testű madarakról. Először is a postaügyi értesítőkben mindig volt egy felmérő lap, amelyet a kézbesítők töltöttek ki az alapján, hogy öszszeszámolták, a saját körzetükben hány fészek van, villanyoszlopon vagy fára épültek, hány gólya lakja és hány fióka repült ki azokból. A másik módszer, ami a mai napig működik, hogy önkéntesek összeszámolják az ország különböző területein a gólyafészkeket. 1974 óta a Magyar Madártani Egyesület folyamatosan átvette a kutatás szervezését. Idén lesz százéves a gólyagyürűzés. Lovászi Péter elmondta, sajnos a második világháborúban találat érte a madártani intézet épületét, az addigi felmérések adatai elvesztek. - Az elmúlt száz évben sokat fejlődött a madárkutatás. Az embereknél alkalmas apasági vizsgálathoz hasonlóan a madaraknál is készítenek például vérmintából genetikai ujjlenyomatot. A vizsgálatból kiderült, hogy számos monogámnak hitt madár mégsem hűséges párjához. Sokszor egy fészekben sem egy apától származnak a fiókák. Mivel a gólyákon még nem történtek ilyen vizsgálatok, és a kutatások sem bizonyítják az ellenkezőjét, a szakemberek még mindig úgy tartják, | Európa madara A gólyaállomány kilencven százaléka Európában él. Ennek körülbelül a fele Lengyelországban, de Spanyolországban is nagyméretű állományt tartanak számon. Az 199k-es adatatok szerint a 160 ezer pár világállományból 5000 pár Magyarországon él. Összesen 8872 fészekről tudnak az országban. Csongrád megyében 250-300, Szegeden 10-11 lakott fészek van. Nálunk öt-, nemzetközi szinten tízévente tartanak gólyaszámlálást. i ÉLETMÓD. A gólyák április első napjaiban érkeznek hazánkba, telelőterületükről, Afrikából. A hímek sokszor néhány nappal hamarabb érnek ide, hogy fészket foglaljanak. Az idősebb madarak elfoglalják a régi fészket, javítgatják azt, a fiatalok „építkeznek". A három-öt éves madarak érkezéstől számított egy-két héten belül már tojásokat raknak. Július közepén kirepülnek a fiókák. Augusztus végén több száz madár gyűlik össze a nagyobb pusztákon, és indul vissza a telelőhelyre. A Földközi-tenger megkerülésével a Boszporuszon kelnek át. Előfordul, hogy a szorosnál akár tízezer madár is összegyűlik. hogy a gólyák egy életre választanak társat, hiszen míg egy kistermetű poszátának könnyű megkörnyékezni a „szomszéd asszonyt", addig egy gólya ugyanezt már nem tehetné titokban magyarázta a madártani egyesület titkára. Azt is elmondta, az egyesület monitoring internetes központjába bárki tölthet fel gólyákról készített képeket, illetve a felfedezett új fészkekről adatokat, így mindenki számára elérhetővé vált a madarak megfigyelése. Zala megyében már létezik olyan fészek, melyet webkamerával figyelnek, és azt bárki megnézheti a világhálón. A RAPPAI CSAVAR KFT. szeretettel meghívja Önt, 2008. május 9-én tartandó TERMÉKBEMUTATÓJÁRA ÉS HÁZI VÁSÁRÁRA. Helye: Rögzítóstechnikai Szakáruház 6724 Szeged, Bakay N. u. 52. _ 7 _A és a Minimax csatornák műsorát is láthatja! Nyári kábeltévé akció! O

Hx • belépési díj l • akár az első 3 havidíj* Az akció időtartama: 2008. május 1. - szeptember 14. www.t-kabel.hu | telefonos ügyfélszolgálat: 1298 Vasárnapi DÉLMAGYARORSZÁG Vasárnap is van újság! RA%>AI CSAVAR KFT