Délmagyarország, 2008. április (98. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-07 / 81. szám

Hétfő, 2008. április 7. Megyei tükör 17 PÉTER DÉDITATA 'A8-AS HONVÉD VOLT - ÚJABB PLOHN-KÉPEKRŐL DERÜLT KI, KIT ÁBRÁZOLNAK Fölismerte az ismeretlen katonát Két, korábban ismeretlen nevű "48-as honvédet is felismertek a hozzátartozók Vásárhelyen, Plohn József legendás fotóinak kiállításán. A fényképsorozatot százhat éve készítette a mester az akkor még élő, idó's Kossuth-katonákról. Sok képró'l nem tudni, kit ábrázol. Farkas Miklósné Lőkös Magdolna Judit azt mondja, dédnagyapjáról hallotta a családban, hogy a forradalomért harcolt. Nyughelyét már nem sikerült megtalálni. JMRE PÉTER , Az eddig azonosítatlan (66) Kossuth-honvédek közül a mostani kiállítás - 1980-tól közel negyvenet tartottak - során kettő személyazonossága kiderült. A Plohn |ózsef fényképész által megörökített a múlt század elején még élő, az 1848-as forradalomban és szabadságharcban résztvett vásárhelyi bakák és tisztek közül P. Tóth Mihály és Ferenczi Péter (61. kép) kilépett a névtelenségből. Lőkösék tudták - Jómagam a fotót nem ismerem, nagyapámnál, Lőkös Sándornál a festményt láttam gyerekként - mondta az ükunoka Lökös Györgyi, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ igazgatóhelyettese -, a keresztnevet sem tudtam pontosan, Lajosra és nem Péterre emlékeztem. - A család kezdettől fogva tudta, hogy az a fotó dédnagyapámat, FeS A FOTOGRÁFUS. Plohn József (1869-1944) fényképész Kossuth Lajos születésének századik évfordulóján, 1902-ben örökítette meg fotómasinájával 154 vásárhelyi "48-as honvédtiszt és közkatona arcképét. 1944-ben a már súlyos beteg fotográfust deportálták, és az idős mester nem élte túl a marhavagon embertelen körülményeit. Élettársa gondoskodott az értékes fényképekről, a hagyaték 1952-ben került a vásárhelyi múzeum gyűjteményébe. Fotó: Tésik Attila Tóth Mihály (28. kép), akiről a vendégkönyvbe azt jegyezték fel hozzátartozói, hogy 1830-ban született, önkéntes Kossuth-katona volt, Gorzsán gazdálkodott, és a hagyományok szerint egyik alapítója a Tóth-malomnak. Matuzsálemi kort megélve, 1923-ban halt meg, sírja a nazarénus temetőben található. A március 13-án nyitott „Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag..." című Plohn-tárlat április 20-áig tekinthető meg a Tornyai János Múzeum emeleti kiállítótermeiben. renczi Pétert ábrázolja - árulta el a 62 esztendős Farkas Miklósné Lökös Magdolna Judit -, édesanyám már az erről szóló, 1992-ben megjelent lcönyv szerkesztőjét is tájékoztatta, a kép alatt "mégis az jelent meg: ismeretlen. Most ismét szóba hozzuk. A birtokunkban lévő fényképet, másolatot édesapám, Lőkös Sándor készítette 1936-37-ben az eredeti, már akkor is sérült üveglemezről. Azért tehette meg, mert a legendás Plohn Józsefnél dolgozott, és érdekesség, hogy a családban több fényképész volt, nekem is ez volt a szakmám. A közvitéz sorsa Magdolna sokat kutatta a család históriáját, amit megtudott, egy füzetbe jegyezte le - nekem is onnan olvasta fel -, de sok mindennek már nem akadhatott a nyomára. Ferenczi Péter közvitézről annyit sikerült kideríteni, hogy 1829-ben született Békéssámsonon. A forradalomban és szabadságharcban 19-20 évesen vett részt - homály fedi, hogy hol, milyen alakulatnál szolgált -, majd csizmadiaként dolgozott. Abban az évben, 1902-ben hunyt el, amikor Plohn lefényképezte. Nyughelyéről csak annyi biztos, hogy valahol a katolikus temetőben van. Keresték, de nem lelték. - A fotó alapján édesapám készített egy festményt is - mondta Magdolna -, mely a mai napig ott lóg a hálószobánk falán. A Tóth-malom alapítója A másik megnevezett P., vagyis Pinkó FARKAS MIKLÓSNÉ A DÉDNAGYAPA KÉPÉVEL: HÚSZÉVESEN A SZABADSÁGÉRT HARCOLT, AZTÁN CSIZMADIA LETT AZ ÁLLAMOKBAN ÉS JAPÁNBAN ÉLT, MÉGIS NÁLUNK LELT OTTHONRA CHARLES Egy amerikai Bordányban Dolgozott szusiétteremben, raktárban, szőnyegtisztítóként, tehénfarmon, úszómesterként. Japánban angolt tanított, de hazatérve még mindig nem tudta, mivel szeretne foglalkozni Charles Carroll Horton, aki Magyarországra a Békeszolgálat tagjaként jött. Pitvaroson ismerkedett meg élete szerelmével, majd Bordányban telepedtek le. szőr a testrészeket vettük át - meséli nevetve. A fiatal pár néhány évig Amerika és Magyarország között ingázott. Eltek Madisonban és Vermontban is, ahol Chuck műemlékvédőnek SZUSIBÁRBAN. Chuck az anyanyelvén kívül három nyelven beszél: magyarul, japánul és szlovákul. Miután Japánból visszatért Amerikába, egy ideig japán étteremben dolgozott. Az asztalhoz kísérte a vendégeket, és a szusit készítő szakácsnak is besegített. Japán munkatársai sokat nevettek a dialektusán. - Számukra olyan volt egy amerikait japánul hallani, mintha egy kínai „ő"-ző nyelvjárásban beszélne magyarul - mondja nevetve Chuck. BQ8KÓ ANNA - Gambaré Hansin Tigers! - ami annyit jelent japánul: Mindent bele, Hansin Tigrisek! - mondja az amerikai származású Charles Carroll Horton, becenevén Chuck, aki e szavakat is kiabálta tizenhét évvel ezelőtt kedvenc csapata meccsein Japánban. Wisconsin államban, Madisonban született. Az egyik keleti parti főiskolán tanult művészettörténetet. Mivel mindig is érdekelte a japán művészet, egy nemzetközi program segítségével a szigetországba utazott, ahol egy tengerparti kisvárosban, Obamában tanított angolt általános iskolásoknak. Az ottani életből számára az egyik legfurább dolog az volt, hogy az emberek a baseballmeccseken nem hot-dogot, hanem sült tésztát eszegettek pálcikával. - Amikor letelt a két év, visszatértem Amerikába. Japánban jól fizettek a munkámért, sokat tudtam spórolni. Vettem egy autót, és lcörbeutaztam az Egyesült Államokat és Kanadát. Majdnem egy évig voltam úton, harminchat államban jártam, és szinte minden nagyvárosban megfordultam. Hazatérve még mindig nem tudtam, mi szeretnék lenni. Dolgoztam japán étteremben, raktárban, szőnyegtisztítóként, tehénfarmon és úszómesterként. De nem sokáig tudtam egy helyben maradni, újra eluralkodott rajtam a vágy a vándorlás iránt. Ezért huszonhét évesen pályáztam az amerikai Békeszolgálatba - emlékezik viszsza. Chuck ötven társával tizenhárom évvel ezelőtt érkezett Magyarországra. Veszprémben intenzív kurzuson kezdte el a magyar nyelvet tanulni, majd Csongrád megyébe, Pitvarosra került, ahol angolt tanított. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, Beátával, aki titkárnőként dolgozott a pitvarosi • • Nem sokáig tudtam m m egy helyben maradni, újra eluralkodott rajtam a vágy a vándorlás iránt. Charles Carroll Horton tanult. Majd kilenc évvel ezelőtt Csanádalbertiben - Betti szülőfalujában házasodtak össze. Négy és fél évvel ezelőtt pedig megszületett kisfiúk, Justin, akivel anyukája magyarul, apukája angolul beszél. - Amikor ideköltöztünk, nagyon nelÍBákeszolgá latos A Békeszolgálatot - melynek tagjaként Chuck Magyarországra érkezett - 1962-ben John F. Kennedy elnök hívta életre azzal a céllal, hogy az emberek jobban megértsék az amerikai népet. Az önkéntesek képzése arra irányult, hogy nyelvóráikba mindinkább beépítsék az amerikai kultúra és környezetvédelem témáit is. Bush elnök magyarországi látogatása alkalmával született megállapodás alapján 1990 után 160 önkéntes érkezett Magyarországra. Angoltanárként dolgoztak elsősorban középiskolákban, kisebb részt felsőoktatási intézményekben, az ország összes megyéjében. általános iskolában. - Betti szeretett hezen kaptam meg a munkaengevolna angolt tanulni, én pedig segitet- délyt. Társaságot kellett alapítanunk, tem neki. Egy barátom tanácsára elő- Fordításokat vállalok és lektorálok. HORTON BEÁTA (34) ÉS CHARLES CARROLL HORTON (40) BORDÁNYI HÁZUK NAPPALIJÁBAN. PITVAROSON ISMERKEDTEK MEG Fotó: Karnok Csaba Betti pedig játék- és ajándékboltot nyitott itt, Bordányban - árulja el Chuck, aki hárOm nappal ezelőtt kapta meg a magyar állampolgárságot. Hogy ezt megünnepeljék, hatvanfős bulit szerveztek a faluban. A menü amerikai hamburger helyett magyaros zúzapörkölt volt.