Délmagyarország, 2008. március (98. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-21 / 68. szám

Péntek, 2008. március 21. Kultúra 17 Otello-lázban ég az operatársulat A Szegedi Nemzeti Színház két játszóhelyén áprilisban 21 játéknapon 51 előadásra várják a közönséget. A hónap bemutatója Verdi Otellója, amelyben vendégként a világsztár tenorista, Jósé Cura is fellép. MUNKATÁRSUNKTÓI Éjszaka a szakdolgozatát írja, nappal a Szegedi Nemzeti Színház színpadán vizsgaelőadását, az Otellót rendezi Anger Ferenc, a Velencei Egyetem végzős hallgatója. Produkciójának bemutatójára eljön a patinás egyetem színházi tanszékének vezérkara. Nem csak ezért különleges a teátrum áprilisi előadás-sorozata: a 4-i bemutató után - ahol Vajda Júliával és más szegedi kollégáival vendégművészként Wendler Attila énekli az opera címszerepét - 9-én és 11-én jósé Curát is láthatják a nézők. Már azok, akik jó előre gondoskodtak belépőjükről, hiszen a borsos árú jegyek szinte mind egy szálig elkeltek. Székhelyi József színidirektor szerint érdemes volt vállalni az „extra tehertételt", hiszen az argentin sztártenor gázsija a bevételekből máris megtérült. Nagy László kommunikációs igazgató azt hangsúlyozta: Szeged városmarketingje szempontjából különösen fontos Cura vendégszereplése, hiszen először énekel Magyarországon teljes szerepet operaszínpadon. Bokor Roland, a világBAKOS ANDRÁS Magyar beszéd Az anyanyelvi kommunikáció egy új tantárgy neve, ebből is lehet érettségizni. Nem a régi magyar nyelv és irodalom ez új néven, hanem valami más. „Olyan irányadókat kellene beépíteni az anyanyelvi tanításba, mely a kommunikációs eszközök, tömegkommunikációs eszközök által közölt napi helyzetben előállott kulturális fogyasztói magatartást fejlesztené" - sürgeti a tantárgy kidolgozója, Fábián Györgyi az interneten is elérhető előadásában. Megjegyzi, hogy száz évvel ezelőtt egy magyar munkásnak „nem volt gond a nyelvi kommunikáció mondjuk egy mellette esztergáló német szakmunkással", ma viszont a magyar diák sem érti meg a magyar tanárt. Ezután majd biztosan megérti. sztár menedzsere elmondta: Cura jelenleg San Diegóban lép fel a Bajazzókban. A napokban beszélt vele telefonon, és azt üzente: „Ne feledjétek: az Otelló nem a Traviata!" Vagyis az egyik legjobb és legnehezebb szerepével készül Szegedre. Már a próbák lázában ég az operatagozat, az előadás karmestere, Pál Tamás szerint kevés ilyen munkája volt, amit ekkora lelkesedéssel, kedvvel készített volna elő. Borda Sándor marketingvezető bemutatta a színház megújult honlapját, amely a www.szinhaz.szeged.hu címen érhető el, és a korábbinál naprakészebb; fórumokat is lehet rajta indítani. I SZOMBATHELYEN VENDÉGSZEREPELTEK. Tegnap a szombathelyi tavaszi fesztivál vendége volt a szegedi színház: a Kortárs Balett a Carmina Burana részletét táncolta, Megyeri Zoltán pedig a Beszélő fejek Bogár a cukortartóban című „epizódját" játszotta Székhelyi József rendezésében Németh Miklós festőművész kiállításának megnyitójához kapcsolódva. A Szombathelyi Képtárban Sejben Lajos képzőművész munkáit és Németh György fotóművész szegedi képeit is bemutatják. Maratoni előadás a jogi karon MUNKATÁRSUNKTÓL • A szegedi jogi kar egyik olctatója, Kasza Péter Ferenc tegnap reggel nyolctól délután négy óráig előadást tartott az érdeklődőknek a SZTE Állam- és Jogtudományi Karon. A harminchárom éves oktató beszéde a közigazgatási hatósági eljárás elméleti és gyakorlati kérdéseiről szólt, mert szerinte a területet szabályozó törvény problémáiról órákon át lehet beszélni. Az oktatót Badár Sándor 2007 augusztusában felállított hét és fél órás „dumarekordja" inspirálta. Az előadás során semmilyen segédanyagot, technikai eszközt nem használt, a táblára csak „fejből" írt és rajzolt. A nyolc óra alatt nem hagyta el a katedrát, csak frissítő italt fogyasztott. Ottjártunkkor négyen hallgatták. EDESAPJÁROL VALLOTT GREGOR BERNADETT Fontos a szeretet és a féltés Szerdán mutatták be Hollósi Zsolt Gregor Józsefről szóló kötetét. Az eseményen részt vett a másfél éve elhunyt művész lánya, Bernadett is, akivel édesapjával való viharos kapcsolatáról, gyermekeiről és az őszinteségről beszélgettünk. Szóba került egy szétrágott villanyvezeték is. JUHÁSZ LÁSZLÓ - Hogyan fogadta az édesapjáról szóló albumot? - Bármilyen meglepő, még nem tudtam belenézni a kötetbe. Írójával, Hollósi Zsolttal egy alkalommal találkoztam, hogy az édesapámról beszélgessünk. Természetesen boldog vagyok, hogy készült egy ilyen könyv. Az is rendkívül jó érzéssel tölt el, hogy ha bekapcsolom a televíziót, és az ott futó kívánságműsorban az édesapám felvételeit kérik. Nagyon jó látni, hogy az emberek mennyire szerették, szeretik őt. Nem hagyják, hogy bárki is elfelejtse. Szerintem a világ legtermészetesebb dolga, hogy egy ilyen szép album készült róla. Megérdemli. - Ha ön írna könyvet az édesapjáról, mi lenne az első, bevezető mondata? - Nem tudom megmondani, hiszen rendkívül nehéz szavakban kifejezni, hogy az együtt eltöltött 34 év kapcsán mi jutna elsőként, legfontosabb momentumként az eszembe. Most egészen biztosan az, hogy nagyon-nagyon hiányzik. De ha ugyanezt még életében kérdezték volna meg, akkor minden héten más és más lett volna az első mondat. A hihetetlenül szoros érzelmi kötődésünk miatt folyton változó volt a viszonyunk. - Változó, azaz viharos? - Valami olyasmi. Azt hiszem, bármennyire is viharosan éltük meg, volt benne egyfajta állandóság: a szétbombázhatatlanul erős szeretet. Egy apa sokszor nehezen éli meg, amikor a lánya kamaszkorba lép. Lehet, hogy a fiaim mellől majd én is ki fogom utálni GREG0R0K: BERNADETTNEK NAGYON HIÁNYZIK AZ ÉDESAPJA Fotó: Schmidt Andrea - Hasonló szellemben neveli a gyermekeit, mint ahogyan az édesapja gondoskodott önről? - Bármi történik velem, mindig arra gondolok, hogy apu erre hogyan reagált volna. Nagyon sokszor azt gondolom, hogy tökéletesen úgy viszonyúI Vegyes érzelmekkel Gregomé Takács Mária vegyes érzelmekkel vette kezébe a Szegedi Nemzeti Színházban szerdán bemutatott albumot. Mint mondta: bár gyönyörű a kötet, jobban örült volna annak, ha még nem készült volna el. Gregor József ugyanis nem akarta, hogy életében könyv szülessen róla. Az özvegyet ugyanakkor jóleső érzéssel töltötte el, hogy ilyen sokan összefogtak az énekes emlékéhez méltó kiadvány megszületéséért, és nem hagyják Gregor Józsefet elfelejteni. a leendő menyeimet. A kapcsolatunk folyamatosan hullámzott, és a felhők néha bizony eltakarták a napot. A szeretet és a féltés azonban soha nem veszett el belőlünk. Apukám mindig nagyon féltett engem, éppen azért, mert nagyon-nagyon szeretett. lok dolgokhoz, mint ő. Én is indulatos vagyok, és ő is bevágott ajtókat maga után az élete során. Ha az igazságérzetem lázadozik, én is borzasztó nehezen kötök kompromisszumokat. Apa nem nevelt különösebben szigorúan, nem voltak maradi elvei, ahogy nekem sincsenek a gyermekeimmel szemben. De mindenképpen léteznie kell közöttünk egy alapvető őszinteségnek. - Példaképnek tartotta az édesapját? Annak idején mennyire támogatta azt, hogy ön is színész legyen? - Nagyon diplomatikus volt, valójában soha nem beszéltünk erről. Hihetetlenül hálás vagyok a szüleimnek, mert hagyták, hogy azt csináljam, amit igazán szeretek. Sok művész szülő azt mondja: agyonvágom a gyermekemet, ha ő is művészi pályára akar menni. Nagyon jól tették, hogy hagytak a magam útján járni. - Itt a húsvét. Emlékszik ezzel az ünneppel kapcsolatos családi történetre? - A húsvétot ugyanúgy ünnepeltük, mint más család. A legemlékezetesebb gyermekkori húsvéti élményem talán az, hogy nyulakat kaptam, és azok szétrágták a villanyvezetékeket, de ez persze nem apukámmal kapcsolatos. EISEMANN MIHÁLY NEPSZERU OPERETTJET MA MUTATJAK BE A KISSZINHAZBAN „Fekete Péter öcsém, te kis ügyefogyott..." A szocializmus évtizedeiben Eisemann Mihály fülbemászó melódiáit giccsnek minősítette a kultúrpolitika - mára kiderült: ezek a dalok elpusztíthatatlan örökzöldek, minden korszakban hatnak. A komponista legnépszerűbb operettjét, a Fekete Pétert Horváth Péter rendezésében, Járai Máté címszereplésével ma este 7-től mutatják be a kisszínházban. MUNKATÁRSUNKTÓL „Holdvilágos éjszakán miről álmodik a lány...", „Fekete Péter öcsém, te kis ügyefogyott" - ezeket az örökzöld dalokat mindenki ismeri. Eisemann Mihály a múlt század harmincas éveiben a legünnepeltebb operettszerzőnek számított, ő volt az élet császára, slágereit'az utcán is fütyülték. A szocializmus idején megbélyegezték, műveit giccsnek tartották, mellőzött figuraként halt meg. A Szegedi Nemzeti Színház társulata a Színművészeti Egyetemen operettből JARAI MATE ES RACZ TIBOR A PROBAN doktorált Horváth Péter rendezésében ma este mutatja be Eisemann talán legnépszerűbb darabját, a Fekete Pétert. Az író-rendező úgy tartja, „az Fotó: Veréb Simon operett a maga édes csacskaságaival mindig valami igen fontos dologról mesél és énekel: arról, hogy igenis jó, ha süt a nap, remek dolog, ha az ember szíve fáj, klassz, ha szól a zene, ha fúj a szél. Az operett az életöröm műfaja." Horváth Péter azt is mondja: járai Mátét az isten jókedvében egyenesen Fekete Péter szerepére teremtette. - A dzsungel könyve Kája után, amit díjjal is elismertek, immár a második szerepálmom teljesül ebben a színházban: Pierre Lenoir szerepére már gyerekkorom óta vágytam. A Vígszínházban nőttem fel, nyolcéves voltam, amikor először megnéztem az ottani Fekete Péter-produkciót, amit azután legalább negyvenszer láttam. Rudolf Péter, Eszenyi Enikő, Igó Fva és Seress Zoltán játszott az ottani négyes fogatban - Szegeden most Rácz Tibor, Szabó Gabi, Cseh Zsuzsi és én alakítom a főszereplőket. Amikor megtudtam, hogy megkaptam, olyan hihetetlen eufória lett úrrá rajtam, az első pillanattól százszázalékos energiával próbáltam. A rendezőnk nem győzte mondani, kicsit fogjam vissza magam, van még három-négy hét, majd a premieren repüljön el az alakításom meséli Járai Máté színművész, aki pályafutása legörömtelibb próbaidőszakának tartja az elmúlt heteket. - Minden színésznek van néhány olyan szerepe, ami tökéletesen illik az egyéniségéhez, karakteréhez, hangjához, habitusához. Pierre Lenoir nagyon közel áll hozzám, nem mintha az átlagnál csetlőbb-botlóbb lennék, de ez egy szerethető, kedves figura olyan, amilyen én is szeretnék lenni. FELHŐTLEN SZÓRAKOZÁS. Eisemann Mihály népszerű dalai közül Járai Máté a Claire szerepét alakító Szabó Gabival közös duettjét „Szerelemhez nem kell szépség..." - kedveli a legjobban. Bóbis László szteppvilágbajnok jópofa, izgalmas koreográfiát talált ki hozzá.