Délmagyarország, 2008. március (98. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-21 / 68. szám

81 Megyei tükör Péntek, 2008. március 21. A püspök húsvétkor a közösséggel ünnepel Kiss-Rigó László megyés püspök számára a következő' három nap munkával telik. A családját nem tudja meglátogatni, mert Ausztráliában élnek. A püspök örömmel várja a ünnepeket. Szerinte a húsvét sokkal kevéssé érthető ünnep a nem hívők számára, minta karácsony, mégis van üzenete hívőknek és nem keresztényeknek egyaránt. ILLYÉS SZABOLCS A húsvét a katolikus egyházi év legnagyobb és legmozgalmasabb ünnepköre - hogy mást ne említsünk: hivatalosan nyolc napig tart. A tartalmas és látványos szertartások sorozata már tegnap reggel elkezdődött - a szegedi dómban pedig mindegyiket Kiss-Rigó László püspök mutatja be. Megkérdeztük: marad-e ideje a hét végén a személyes ünneplésre? - Egy pap számára az év mindegyik szakasza hasonló elfoglaltságot jelent, mint a húsvéti ünnepkörben, ám most különleges szertartások gazdagítják a liturgiát. Nem panaszkodok, hiszen nagyon szeretem a következő napok minden liturgikus elemét, de nem sok idő marad az ismerősök meglátogatására. Sajnos a családommal, édesanyámmal sem ünnepelhetek együtt, hiszen ök mind Ausztráliában élnek, és a következő napokban biztos, hogy nem ugorhatok ki hozzájuk - foglalta öszsze a megyés püspök. Böjt - mindenki a maga módján Kiss-Rigó László szerint a húsvétot megelőző felkészülési időszak jellemző fogalma világszerte a böjt. Am ezt csak kevesen használják a szó keresztény értelmében - sokan csupán tavaszi tisztító- vagy fogyókúrát értenek rajta, pedig ennek a cselekedetnek sokkal mélyebb a spirituális mondanivalója. - Az egyház korábbi évszázadait jellemző böjti fegyelemhez képest egészen leegyszerűsödött a hivatalosnak nevezhető katolikus elvárás, szerintem ez azt kell, hogy jelentse számunkra, hogy mindenki a maga módján böjtöljön. Mindez nekem sem csupán az étkezési szokások egyszerűsítését jelenti, bár az előírásnak megfelelően nagypénteken én sem eszek húst. Böjt lehet a megbocsátás és a szolidaritás vállalása is - foglalta öszsze a püspök, aki a nagyböjt negyvenB A feltámadást ünneplik Sok katolikus templomban péntek délutántól szombat estig virrasztást tartanak, ezt az ünnep előestéjének szertartása, a liturgikus elemekben leggazdagabb mise követi. A feltámadási szentmisén az áldozat liturgiáját a fény és a víz szertartása előzi meg. Az előbbi a gyász sötétjéből a feltámadás örömének világosságába vezeti át a híveket, a résztvevők a templomon kívül megszentelt tűzről meggyújtják a húsvéti gyertyát, ezt követően megszólalnak a harangok, csengők és a hangszerek. A vigíliamisét gyakran követi gyertyás körmenet a templomokat körülvevő utcákban. Húsvét napja vasárnap, sok helyen emellett hétfőn is szentmisével, istentisztelettel ünneplik Jézus feltámadását. M MEGYÉS PÜSPÖK AZ ÜNNEPEK ELŐTT - KISS-RIGÓ LÁSZLÓ Fotó: Karnok Csaba napos idei felkészülési időszakából kiemelte a számára fontos szegedi elemeket: a katolikus iskolák lelki napjait és a hétfői városi ifjúsági keresztutat. Mást-mást ünnepelnek - Bár túl sok ismerősöm meglátogatására nem lesz lehetőségem a következő napokban, tegnap számos jó barátommal és kedves munkatársammal közösen készülhettünk az ünnepre. Az egyházmegyei hagyományoknak megfelelően délelőtt megszenteltük az egész következő év során felhasználható olajat, és erre az eseményre az összes kollégámat meghívtam. Csaknem hetvenen el is fogadták az invitációt, persze volt, akit elszólított a kötelessége. A szertartást követően a hittudományi főiskolán összejöttünk, beszélgettünk és közösen el is fogyasztottunk egy könnyű ebédet - mondta a püspök, aki ezzel kapcsolatban kiemelte: a húsvét igazából a közösség ünnepe, szemben például a karácsonynyal, ami sokkal közelebb áll a családi szellemiséghez. Az ősi ünnep így teljesen mást jelent a hívőknek és mást a nem keresztényeknek. Az ajándékozásban kifejezhető szeretetről szóló karácsonnyal szemben sokkal nehezebb ennek az ünnepkörnek az értelmezése a kereszténységen kívül állók számára, hiszen a hívők ma és holnap Jézus, egy számukra konkrét személy halálára és feltámadására emlékeznek. A püspök mégis úgy véli: Isten fia feláldozásának és feltámadásának konkrét üzenete van mindenki felé: áldozat nélkül nincs igazi eredmény, kemény munka nélkül sehol sem lehet értékes győzelmet szerezni. Nem cél a propaganda A püspök számára a húsvét a közösségi dimenzió mellett elsősorban a bensöségességet jelenti, úgy fogalmazott: paptársaival együtt nem propagálni, hanem szolgálni akar, szerinte az már Isten munkája, hogy hány embert vonz az ünnep a templomokba, liturgiákra. Mégis rámutatott: szeged-csanádi püspökként úgy tapasztalja, hogy sok Csongrád megyei számára van igény a belső, lelki értékek iránt ők a következő napokban minden bizonnyal meglelik majd az ünnep spiritualitását. 8 EMLÉKMISE, CSONKAMISE. A húsvéti, úgynevezett „szent három nap" csütörtökön kezdődött az utolsó vacsora emlékmiséjével, ezen az oltáriszentség megalapítására emlékezett az egyház, és a szegedi dómban a püspök megmosta tizenkét szeminarista lábát - felidézve Jézus cselekedetét. Ma van az egyházi év egyetlen napja, amikor a katolikus templomokban nincs szentmise. A nyugati keresztények most Jézus halálára emlékeznek, így ma nincs ideje az ünneplésnek. Az oltárok díszítés nélkül, üresen állnak, a délutáni-esti szertartáson nem szól orgona, csengő, sem harang, és a liturgia vezetője az előző nap átváltoztatott ostyát adja az áldozóknak - a népnyelv ezt évszázadok óta „csonkamisének" nevezi. m m Böjt lehet 7 7 a megbocsátás és a szolidaritás vállalása is. Kiss-Rigó László Az olaszok nem vesznek át 16 kiló alatti bárányt A magyar bárányok többsége nem éri el az átvételi súlyt az évszázad legkorábbi húsvéti ünnepére, így a tenyésztó'k jóval kevesebbet tudnak exportálni az állatokból. Az ünnep után viszont alacsonyabb áron lehet értékesíteni a jószágokat. A megkérdezett szentesi gazda abban bízik, hogy a miénknél két héttel később kezdődő' ortodox húsvétra a görögök mégiscsak rendelnek bárányt. KORMOS TAMÁS A magasabb átvételi árak ellenére is kevés a húsvéti bárány. Ennek az az oka, hogy az idén a szokásosnál korábban van az ünnep, valamint a tavalyi fedeztetési időszak is elhúzódott. SAZ ORTODOX HÚSVÉTON A NAGYOBB JÓSZÁGOKAT KEDVELIK. Kovácsék abban bíznak, hogy a magyar ünnepnél két héttel később kezdődő ortodox húsvétra a görögök megveszik azokat az állatokat, amelyek nem kellettek az olaszoknak. A bárányok addig talán felhíznak az ideális súlyra. A görögöknél viszont akad egy probléma: ők jobban kedvelik a nagyobb, 26-30 kilogrammos állatokat. Magyarországon éves szinten mintegy 800-900 ezer bárány kerül piacra, amit gyakorlatilag külföldön értékesítenek a tenyésztők. A legtöbbet - az állatok több mint nyolcvan százalékát - az olaszok veszik át, a A szentesi Kovács család már régóta foglalkozik juhokkal. Kovács Erzsébet két alkalommal is megnyerte már a vásárhelyi Szent György-napi juhászversenyt. A gazdaságosság miatt azóta a fiatal tenyésztő libákra váltott, B Zsúfolt teherautókon Bárányjelmezbe öltözött önkéntesek zsúfolódtak egy szűk kisteherautóba tegnap a szegedi Széchenyi téren, hogy felhívják a figyelmet: mekkora szenvedéssel jár az állatok élve szállítása. Magyarországról és Romániából évente 1,7 millió bárányt szállítanak élve dél-olaszországi vágóhidakra, a két-háromnapos utat legtöbbjük a húsvét előtti hetekben teszi meg gyakran szörnyű körülmények között - mondta Pencz Levente, a Fauna Egyesület programigazgatója. A Sérülékeny küldemény címen futó nemzetközi kampányhoz kapcsolódó szegedi demonstrációval a szervezők arra kívánják felhívni a közvélemény figyelmét, hogy a hosszú távú vágóállat-szállítás kegyetlen és szükségtelen. maradékot pedig Görög- és Németországba, valamint Ausztriába szállítják. Húsvétkor van a legnagyobb keletje a magyar bárányoknak az olaszoknál. Ilyenkor majd kétszázezret importálnak, vagyis a negyedét az egész éves forgalomnak. Az úgynevezett pecsenyebárányok ára a 2007-es évhez képest átlagosan tíz százalékkal nőtt. Kilónként a korábbi 2,7 euró helyett most hármat fizetnek az átvevők. Mivel a magyar takarmányárak jelentőA SZENTESI KOVÁCS ESZTER A TAVALYI JUHÁSZVERSENYEN GYŐZÖTT, DE A NAPTÁRRAL, sen megemelkedtek, a gazdák nem VAGYIS A KORAI HÚSVÉTTAL SZEMBEN Ő IS ALULMARADT Fotó: Tésik Attila kapnak több pénzt, mint eddig. de szülei és testvére mind a mai napig tart birkákat. - Jelenleg kétszázötven anyaállatunk és kétszáz bárányunk van. Közülük mintegy 60-70 piacképes, vagyis ennyi éri el az átvételi súlyt tudtuk meg Kovács Viktortól, Erzsébet testvérétől. Az olaszok azokat a bárányokat veszik át, amelyek súlya meghaladja a 16 kilót. Kovácséknál, ahogy a többi magyar juhtenyésztőnél is, a fiatal jószágok nagyobb része még kevesebbet nyom, így egyelőre nem kellenek az olaszoknak.