Délmagyarország, 2008. március (98. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-13 / 62. szám

Csütörtök, 2008. március 13. •4 Aktuális 13 EDDIG MINDENKI CSAK ÍGÉRTE A MENTŐHELIKOPTER-BÁZIS EPITESET Játék a légi mentéssel SZEGED, ÚJ KLINIKAI HELIKOPTERLESZÁLLÓ HELY Fotó: Segesvári Csaba -* Folytatás az 1. oldalról A dél-alföldi régióból Szeged, Szentes és Kiskunfélegyháza pályázott a légibázisra. Hosszú vajúdás után megszületett a döntés a mentőszolgálatnál: Szentesen alakítják ki a régió mentőhelikopter-központját. 2007 januárjában az OMSZ és a szentesi, önkormányzat illetékesei alá is írták a szándéknyilatkozatot, s már csak Molnár Lajos egészségügyi miniszter beleegyezésére vártak, hogy indulhasson a 90 milliós beruházás a vásárhelyi úti repülőtér mellett. Az állami tulajdonú Légimentö Kht. vezetője, Túri Péter szerint a forrás is meglett volna rá, hiszen - hívta fel a figyelmünket - a szaktárca honlapja szerint a minisztérium tavalyi költségvetésében közel kétszázmillió szerepelt a légimentő-bázis működtetésére, de elmondása szerint a pénzt másra költötték. Erről szerettük volna megFELSZÁLLÁS, LESZÁLLÁS, JAKABSZÁLLÁS. Májusig elindulhat Jakabszálláson a légi mentés - tájékoztatott Csík Imre, aki decemberben ajánlotta fel magánrepterét e célra. A reptér- és benzinkúthasználat ingyenes, a szállásért és az étkezésért azonban fizetni kell. Túri Péter szerint a jakabszállási bázis nem biztosít olyan lefedettséget, mint a szentesi, de a semminél jobb. Az itt kért havi közel egymillió forintos bérleti díjat a szaktárcának kell biztosítania. Máshol ez az összeg nem több negyedmillió forintnál, amit a költségvetésükből fizetnek. A szaktárcát is szerettük volna erről kérdezni, de nem értük el a szóvivó't. Túri elmondása szerint havonta 50-60 súlyos beteget kellene légi úton kórházba szállítani a dél-alföldi régióból, de csak egy-két alkalommal jönnek, mert a távolabbi bázisokról a 15 perc helyett csak 40-50 perc alatt érnek ide. kérdezni a szaktárcát is, de nem értük el a szóvivőt. Derült égből villámcsapásként jött tavaly áprilisban a hír, hogy nem Szentesre, hanem Szegedre kerül a mentési centrum. Erről úgy határozott a szaktárca és az OMSZ, hogy nem tájékoztatta a légi mentőket. Túri bírálta is a döntést, mondván: Szentessel szemben a Szegedről felszálló mentőhelikopter beveS ígéretek 2004. december 29.: Győrfi Pál, az OMSZ szóvivője: 2005 első negyedévében megindulhat a légi mentés a dél-alföldi régióban. 2007. augusztus 31.: Kovács Attila egészségügyi államtitkár: Optimális esetben még az idén elkészül a szentesi légibázis. 2007. szeptember 14.: Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter és Garamhegyi Ábel, a GKM államtitkára: Még az idén el kell végezni a szentesi bázis fejlesztését. 2007. szeptember 19.: Túri Péter, a Légimentő Kht. vezetője: A szentesi bázis csak 2008 húsvétja után kezdheti meg a működését. 2007. október 15.: Dávid László, az Egészségügyi Minisztérium szóvivője: A szentesi bázis leghamarabb 2008 elején lesz kész. 2008. február 29.: Kincses Gyula, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára: 2009 első felében valósulhat meg uniós forrásból a szentesi bázis. tési körének ötven százaléka Szerbia és Románia területére esne. Az egészségügyi minisztérium meghajolt a szakmai érvek előtt, és augusztus végén Szentes mellett tette le a voksát. Botka László, Szeged polgármestere a döntés hátteréről úgy nyilatkozott, hogy őket Molnár Lajos kereste meg 2007 elején azzal, ha azt akarják az itt élők, hogy minél előbb elinduljon a légi mentés a régióban, vállalja Szeged a bázis kialakításának és fenntartásának terhét. A város kötelezettséget vállalt, mindhiába. Botka hangsúlyozta: ezek után elvárja, hogy azonnal kezdődjenek meg a munkák Szentesen, hogy év végéig felszállhassanak az első mentőegységek. Az építkezés azóta sem indult el, uniós forrásra vár a beruházó Légimentő Kht. Kincses Gyula, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára pedig úgy nyilatkozott, hogy 2009 első felében valósulhat meg a szentesi beruházás. Addig a Bács-Kiskun megyei Jakabszálláson működhet az ideiglenes légimentő-bázis. Peugeot 207. Szenzációs légkondíciókkal! 2i OO0 Új szelek fújnak a Peugeot-márkakereskedéseinkben! Most ugyanis minden Peugeot 207 modellhez ajándék klímával kedveskedünk. Igy a szemet gyönyörködtetően vonzó, gazdag felszereltségü 207-ben a legnagyobb forróságban is a sarkkörön túl érezheti magát. | Jég veled, kánikula! A részletekről érdeklődjön márkakereskedésünkben. PEUGEOT 207. APU CSAK BELEFÉR. 207 » peugeot a Totál., u 4.3-8.6 I' 100 km. CO Ja PEUGEOT C-MOBIL 6724 Szeged. Kálvária sgt., 83-85. - Tel.: 62/554-554 - 6600 Szentes. Vásárhelyi út 112. - Tel.: 63/560-200 - www.peugeotcmobil.com SZETBAJÉDRAS Józan ész 2 • • A jegyzet olyan # # újságírói műfaj, amelynek évszázados hagyománya van, és amelyben az újságíró saját gondolatait fogalmazza meg. Sajtótájékoztatót hívott össze és levélben reagált Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester lapunk tegnapelőtti, Józan ész című jegyzetére. A kétoldalas írás lényege (már amennyire össze tudom foglalni egyetlen mondatban): a polgármester úgy érezte, megsértettük városa lakosságát többek között azzal, hogy szerzőnk a két megyei jogú város népszavazási eredménye közötti jelentős különbséget a szegediek intellektuálisabb beállítottságával is magyarázta. Ezért azt kérte tőlem, hogy „a legrövidebb időn belül a Délmagyarország és a Délvilág hasonló helyen és hasonló terjedelemben kérjen bocsánatot minden hódmezővásárhelyi polgártól". Úgyhogy: ezúton kérünk elnézést minden olyan vásárhelyi polgártól, aki úgy érezte: lapunk írása önérzetében megsértette. Azonban - ha már a polgármester úr azt is kérte, hogy hasonló legyen a terjedelem, és ez így túl rövid lenne - engedtessék meg egy-két megjegyzés. A legfontosabb: lapunk az újságírás etikai szabályait ezúttal is betartotta. A kifogásolt cikk ugyanis a Délmagyarország vélemény rovatában szerepelt, és a vélemény az mindig szubjektív. Hozzáteszem, nem tudom, hogy lehet e vita tárgya egy olyan város intellektuálisabbnak minősítése, amelynek 160 ezres népességéből 30 ezer a Szegedi Tudományegyetem polgára. De ez megítélés kérdése. Mint ahogy az is: ez-e az oka annak, hogy Szegeden átlagosan a voksolók 77, Vásárhelyen közel 88 százaléka szavazott vasárnap igennel. Szerintem (az én véleményem szerint) például nem. Szerintem (és nem biztos, hogy igazam van) a tizenegy százalékos különbség inkább a két város alapvető politikai beállítottságával magyarázható. Az persze Szeged baloldali politikusai számára több mint vészjósló adat, hogy a három kérdésre 45 ezren szavaztak igennel, és 13 ezren nemmel, de ez legyen az ő bajuk. Szerintem Hódmezővásárhely rendkívül büszke lehet az elmúlt napok történéseire (bár nem biztos, hogy igazam van). Az 59,4 százalékos részvételi arány egy szavazáson, függetlenül annak témájától, országos viszonylatban is példaértékű! És magyarázható többek között azzal, hogy a polgári gondolkodású Vásárhely sokkal inkább képes összefogni egy úgy, egy cél érdekében, mint például Szeged (csak nehogy ma sajtótájékoztatót tartson e mondat miatt Botka László!). Bizonyította ezt akkor is, amikor a kórháziágyszám-leépítések után - melynek egyértelműen a megyében egyedüli jobboldali vezetésű nagyváros volt a legnagyobb vesztese - hihetetlen méretű tüntetést szerveztek az ottaniak. A15 ezres gyűlés csaknem minden harmadik vásárhelyi ott volt! - rendkívüli társadalmi összefogás bizonyítéka, annak ellenére, hogy a nagygyűlésen elhangzott felszólalások egy része (megint csak szerintem) vállalhatatlan volt. Lázár János azon mondata például, amely szerint a megszorító csomag helyett a Rákosi-diktatúra népnyúzó politikája jött el, vagy hogy „Kötelet Molnár nyakába!" (akkoriban éppen Molnár Lajos volt az egészségügyi miniszter) jelszó szerepelt az egyik transzparensen - nekem speciel nem tetszett. Le a kalappal azért is, mert a vizitdíjat azonnal eltörölték! Áz ötlet, hogy a város magára vállalja polgárai egyértelmű döntése alapján a törvény megszületéséig tartó időszakra a vizitdíj és a kórházi napidíj befizetését az államnak - egyszerűen briliáns. De ez.is csak egy vélemény. Egy olyan újságírói műfaj, amelynek évszázados hagyománya van, és amelyben az újságíró saját gondolatait fogalmazza meg. Elfogadni, egyetérteni nem kell vele, de tiszteletben tartani illik, miként mi is tiszteletben tartjuk Lázár János véleményét. Mi több, még egyszer elnézést kérünk a magukat megbántva érző vásárhelyiektől. 900 milliós szakképzési pénzről vitatkoznak Akár kilencszázmillió forintot is felhasználhatnak a megye szakképzést nyújtó intézményei. A fenntartók - a szegedi, illetve a megyei és a csongrádi önkormányzat - azonban nem értenek egyet abban, hogyan költenék el a pénzt. MUHKATÁRSUMKTÓl Aggódik a megyei és a csongrádi önkormányzat, hogy a Dél-alföldi Térségi Integrált Szakképzési Központ kisvárosi iskolái rosszul járnak, és csak Szeged fejleszthet. Jogszabályi változások szerint 2008 szeptember 1-jétöl a szakképzést nyújtó intézményeknek úgynevezett Térségi Integrált Szakképzési Központokban (TISZK-ekben) kell egyesülniük ahhoz, hogy a fenntartók a fejlesztési forrásokat és a szakképzési hozzájárulást megkapják. A központok minimumlétszáma 1500 fő. A régióban több ilyen központ is alakulhatna, a fenntartók mégis összefogtak, így jött létre a teljes Csongrád megyei szakképzést felölelő Dél-alföldi Térségi Integrált Szakképzési Központ, amely harmincnégy intézményt és 20 ezer tanulót foglal magában. Tizenegy alapítója van: öt önkormányzat - Csongrád megye, Szeged, Hódmezővásárhely, Mórahalom, Orosháza -, öt alapítványi fenntartó és a Szegedi Tudományegyetem. A vita tárgya egy pályázat, amellyel akár 900 millió forintot is nyerhet egy-egy TISZK. A kiírás szerint a pénz a szakképzést szolgáló ingatlanra és csúcstechnológiájú eszközökre fordítható. Első esetben a teljes megnyert összeget egyetlen épületre - a kiírás szerint egy helyrajzi számra - lehet költeni, második esetben a pénz 50 százalékát egy intézményben kell fölhasználni. Solymos László szegedi alpolgármester érdeklődésünkre elmondta: a konkrét elképzelésekről jövő héten egyeztetnek a TISZK alapítói, de a térségi szakképzés közel felét Szeged adja, ezért logikus, hogy az intézményfejlesztés itt történjen, míg javaslata szerint az eszközöket megosztanák a fenntartók. Ez azonban nem jelenti, hogy csak a megyeszékhelyen fejlesztenek, hiszen az alpolgármester szerint a későbbi pályázatoknak köszönhetően évi több százmillió forint áll majd rendelkezésre. Hogy nyertes pályázat esetén a 900 millió forintot konkrétan melyik intézményre vagy milyen eszközökre fordítanák, erről Solymos László egyelőre nem nyilatkozott.