Délmagyarország, 2008. február (98. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-09 / 34. szám

125 éve rajzolódott ki a Vízben elpusztult Tisza-parti város mai arca SZEGED SZEBB LETT. MINT VOLT Az épülő színház tetejéről készült fotókat összeillesztve föltárul Szeged 125 éwel ezelőtti panorámája FOTÓ: ARCHÍV, LETZTFR LÁZÁR Szeged történetének legnagyobb katasztrófáját élte át 1879 márciusában. A Víz pusztítása utáni négy esztendőben tiszta szerkezetű európai városként született újjá, a mérhetetlen erőfeszítéseknek köszönhetően. A Tisza-parti város emblematikus, a szegediség jelképévé lett középületeinek, lakóházainak jó része 125 éve nőtt ki a földből. DOMBAI TÜNDE A Tisza áradata 1879 márciusában Szeged kilencvenöt százalékát elnyelte, szétáztatta a földszintes vályogházakat. A nem egészen hatezer épületből 265 maradt talpon. A hetvenháromezer lakos közül hatvanezer vált földönfutóvá. A víz hosszú hónapokig a városban rekedt - jellemezte az adatok alapján a pusztítás méreteit Horváth Ferenc régész, a Móra Ferenc Múzeum igazgatóhelyettese. Pusztítás után építés - Reizner János főjegyző rögtön elkezdte építtetni a hosszú évtizedek óta csak halogatott körtöltést, hogy gátat szabjanak a további vízbetörésnek. Az Angliából és Németországból hozatott, nagy teljesítményű szivattyúkkal, meg minden fellelhető eszközzel augusztus végéig harmincmillió köbméter vizet pumpálták a város határán kívüli földekre. Szeged lápos-mocsaras lerülellé lett, telis-tele romokkal és nyomorgó lakosokkal. Nemsokára érkezlek a segélyszállítmányok, az adományok. Még Argentína, Kuba, Kolumbia, Haiti, Mexikó, San Salvador és Uruguay is segített! Majdnem hárommillió forint gyűlt össze. Ez rengeteg pénz volt, amit érzékeltet, hogy 450 ezer forintból épült a színház, egy átlagos alsóvárosi polgárházat kétezerből felhúztak. Az állami fizette az állandó Tisza-híd a két és fél millióját, de a hat kilométeres, kilenc-tíz méter magas körtöltés árát, az egymillió forintot is. Tizenhatmillió köbméter földet hordtak be az építők mindössze hat hónap alatt, hogy eltüntessék az Oskola utca és a gázgyár közötti óriási, hétméteres szintkülönbséget. Közben 169 ezer négyzetméter út épült. Húsz évvel korábban kapott a város engedélyt az uralkodótól a lepusztul vár lerombolására, most két év alatt eltakarították a színről. A helyén drága belvárosi telkeket parcelláztak, a tégláiból rakták fel a Stefánia új palotáit, de ebből épült a Mars téri honvédlaktanya is. Sugaras-körutas - Noha a miniszterelnök az öccsét, Tisza Lajost nevezte ki négy évre teljhatalmú királyi biztosnak, hamar rácáfoltak az akkori „mutyizást" rebesgető vádakra - emelte ki a régész. Tisza felkérte Lechner Lajost, aki maroknyi csapatával két hónap alatt új sugaras-körutas városi rajzoll a világvárosok mintájára. A házak tervezéséhez a megmaradt Széchenyi, Klauzál és Dugonics téri paloták szolgálnak viszonyítási pontnak. Olcsó hitelt folyósítottak, hogy abból húszféle típusterv alapján a kijelölt új parcellákon magánházakat építtethessenek a szegediek. Városháza, a királyi rezidencia A színházat egy bécsi színházépítő cég húzta fel Fellner Ferdinánd és Helmer Hermann tervei szerint. Egyszintes városháza korábban is állt a főtéren, ezt Pártos Gyula tervezete át. Még királyi rezidenciaként is szolgált, amikor oda és a szomszédos irodaházba szállásolták el 1883-ban Ferenc Józsefet és kíséretét, tiszteletükre kötötték össze az emeleti folyosókat a „sóhajok hídjával". Meixner Károly főpostája egyszerű épület lett, érdekessége a lépcsőházi míves üvegablak. A Széchenyi tér másik sarkán a bíróság és ügyészség tömbje magasodik, ugyancsak Meixner Károly és Ney Béla munkája. A szomszédos térfalon a Szúts-ház kapuját jellegzetes, aranyozott kovácsoltvas griffek őrzik. A Dugonics téri, a LELTÁR. Szegeden 1883-ra 26 kétemeletes, 211 egyemeletes, 836 magasföldszintes, 131 k földszintes és 246 udvari lakóház épült, valamint 514 műhely, istálló, szín nőtt ki a földből. Típusterv alapján épült például a mai Pásztor utca 39. és 63. alatti napsugaras ház is. A köztereket kOO ezer facsemetével zöldítették. A királyi biztosság megfeszített munkája 1883-ban lezárult. Az építkezés azonban nem állt meg, csak visszafogottabb lett: 1900-ra már 401 gyár, 5k kereskedelmi és banképület létesült, 6 templom, 56 iskola, 7 kórház, 8 gyógyintézmény, k fürdő, 17 laktanya működött Szegeden. korábbi rektori hivatal 1873-ban épült, ám 1883-ban ez volt a Somogyi-könyvtár első otthona, illetve ide került a múzeum elődje, a régiségtár. Az Árpád tér 2. szám alatt - ma ez is egyetemi épület - nyílt az elemi iskola. A Tisza Lajos körút 107. - az orvoskar épülete - szintén Meixner-munka: tiszti laknak készült, s mivel süppedékes talajra húzták fel, a mélyben akkora az alapja, mint maga az épülettömb. 1883-ban beépült a Rudolf, ma Roosevelt tér. A 6. szám alatti tornyos Tóth Péter-házat Jiraszek Nándor és Krausz Lipót tervezte a Híd utca sarkára: mestermű a lépcsőház kovácsoltvas korlátja. A másik oldalon a Lechner Ödön tervezte derűs Milkó-palota színes tetejével fogadja a hídról érkezőt. További fotók a témáról az interneten: delmagyar au. m m m A Roosevelt tér 1k. szám alatti Wodianer-házat Petschacher Gusztáv tervezte, ma halászcsárdának is helyet ad, de itt lakott A szegedi színházat kétszer kellett felépíteni: a királyi avató után nem egészen Szent-Györgyi Albert is, amikor odaítélték neki a Nobel-díjat két éwel leégett, 1886-ban nyílt meg ismét FOTÓK: KARNOK CSABA • A szegedi „sóhajok hídja" a városba látogató Ferenc József kedvéért épült. Az árvíz pusztítása utáni királyi ígéret valóra vált: Szeged tényleg szebb lett, mint volt