Délmagyarország, 2008. február (98. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-09 / 34. szám

125 éve rajzolódott ki a Vízben elpusztult Tisza-parti város mai arca SZEGED SZEBB LETT. MINT VOLT Az épülő színház tetejéről készült fotókat összeillesztve föltárul Szeged 125 éwel ezelőtti panorámája FOTÓ: ARCHÍV, LETZTFR LÁZÁR Szeged történetének legnagyobb katasztrófáját élte át 1879 márciusában. A Víz pusztítása utáni négy esztendőben tiszta szerkezetű európai városként született újjá, a mérhetetlen erőfeszítéseknek köszönhetően. A Tisza-parti város emblematikus, a szegediség jelképévé lett középületeinek, lakóházai­nak jó része 125 éve nőtt ki a földből. DOMBAI TÜNDE A Tisza áradata 1879 márciusában Szeged kilencvenöt százalékát elnyel­te, szétáztatta a földszintes vályoghá­zakat. A nem egészen hatezer épület­ből 265 maradt talpon. A hetvenhá­romezer lakos közül hatvanezer vált földönfutóvá. A víz hosszú hónapokig a városban rekedt - jellemezte az ada­tok alapján a pusztítás méreteit Hor­váth Ferenc régész, a Móra Ferenc Mú­zeum igazgatóhelyettese. Pusztítás után építés - Reizner János főjegyző rögtön el­kezdte építtetni a hosszú évtizedek óta csak halogatott körtöltést, hogy gátat szabjanak a további vízbetö­résnek. Az Angliából és Németor­szágból hozatott, nagy teljesítmé­nyű szivattyúkkal, meg minden fel­lelhető eszközzel augusztus végéig harmincmillió köbméter vizet pum­pálták a város határán kívüli föl­dekre. Szeged lápos-mocsaras lerülellé lett, telis-tele romokkal és nyomorgó lakosokkal. Nemsokára érkezlek a se­gélyszállítmányok, az adományok. Még Argentína, Kuba, Kolumbia, Hai­ti, Mexikó, San Salvador és Uruguay is segített! Majdnem hárommillió forint gyűlt össze. Ez rengeteg pénz volt, amit érzékeltet, hogy 450 ezer forint­ból épült a színház, egy átlagos alsó­városi polgárházat kétezerből felhúz­tak. Az állami fizette az állandó Ti­sza-híd a két és fél millióját, de a hat kilométeres, kilenc-tíz méter magas körtöltés árát, az egymillió forintot is. Tizenhatmillió köbméter földet hordtak be az építők mindössze hat hónap alatt, hogy eltüntessék az Os­kola utca és a gázgyár közötti óriási, hétméteres szintkülönbséget. Közben 169 ezer négyzetméter út épült. Húsz évvel korábban kapott a város enge­délyt az uralkodótól a lepusztul vár le­rombolására, most két év alatt eltaka­rították a színről. A helyén drága bel­városi telkeket parcelláztak, a téglái­ból rakták fel a Stefánia új palotáit, de ebből épült a Mars téri honvédlakta­nya is. Sugaras-körutas - Noha a miniszterelnök az öccsét, Ti­sza Lajost nevezte ki négy évre teljha­talmú királyi biztosnak, hamar rácá­foltak az akkori „mutyizást" rebesge­tő vádakra - emelte ki a régész. Tisza felkérte Lechner Lajost, aki maroknyi csapatával két hónap alatt új suga­ras-körutas városi rajzoll a világváro­sok mintájára. A házak tervezéséhez a megmaradt Széchenyi, Klauzál és Dugonics téri paloták szolgálnak vi­szonyítási pontnak. Olcsó hitelt folyó­sítottak, hogy abból húszféle típus­terv alapján a kijelölt új parcellákon magánházakat építtethessenek a sze­gediek. Városháza, a királyi rezidencia A színházat egy bécsi színházépítő cég húzta fel Fellner Ferdinánd és Hel­mer Hermann tervei szerint. Egyszin­tes városháza korábban is állt a főté­ren, ezt Pártos Gyula tervezete át. Még királyi rezidenciaként is szolgált, ami­kor oda és a szomszédos irodaházba szállásolták el 1883-ban Ferenc Józse­fet és kíséretét, tiszteletükre kötötték össze az emeleti folyosókat a „sóha­jok hídjával". Meixner Károly főpostája egyszerű épület lett, érdekessége a lépcsőházi míves üvegablak. A Széchenyi tér má­sik sarkán a bíróság és ügyészség tömbje magasodik, ugyancsak Meix­ner Károly és Ney Béla munkája. A szomszédos térfalon a Szúts-ház kapu­ját jellegzetes, aranyozott kovácsolt­vas griffek őrzik. A Dugonics téri, a LELTÁR. Szegeden 1883-ra 26 két­emeletes, 211 egyemeletes, 836 ma­gasföldszintes, 131 k földszintes és 246 udvari lakóház épült, valamint 514 műhely, istálló, szín nőtt ki a földből. Típusterv alapján épült például a mai Pásztor utca 39. és 63. alatti napsugaras ház is. A köz­tereket kOO ezer facsemetével zöl­dítették. A királyi biztosság megfe­szített munkája 1883-ban lezárult. Az építkezés azonban nem állt meg, csak visszafogottabb lett: 1900-ra már 401 gyár, 5k kereske­delmi és banképület létesült, 6 templom, 56 iskola, 7 kórház, 8 gyógyintézmény, k fürdő, 17 lakta­nya működött Szegeden. korábbi rektori hivatal 1873-ban épült, ám 1883-ban ez volt a Somo­gyi-könyvtár első otthona, illetve ide került a múzeum elődje, a régiségtár. Az Árpád tér 2. szám alatt - ma ez is egyetemi épület - nyílt az elemi isko­la. A Tisza Lajos körút 107. - az orvos­kar épülete - szintén Meixner-munka: tiszti laknak készült, s mivel süppedé­kes talajra húzták fel, a mélyben ak­kora az alapja, mint maga az épület­tömb. 1883-ban beépült a Rudolf, ma Roosevelt tér. A 6. szám alatti tornyos Tóth Péter-házat Jiraszek Nándor és Krausz Lipót tervezte a Híd utca sarká­ra: mestermű a lépcsőház kovácsoltvas korlátja. A másik oldalon a Lechner Ödön tervezte derűs Milkó-palota szí­nes tetejével fogadja a hídról érkezőt. További fotók a témáról az interneten: delmagyar au. m m m A Roosevelt tér 1k. szám alatti Wodianer-házat Petschacher Gusztáv tervezte, ma halászcsárdának is helyet ad, de itt lakott A szegedi színházat kétszer kellett felépíteni: a királyi avató után nem egészen Szent-Györgyi Albert is, amikor odaítélték neki a Nobel-díjat két éwel leégett, 1886-ban nyílt meg ismét FOTÓK: KARNOK CSABA • A szegedi „sóhajok hídja" a városba látogató Ferenc József kedvéért épült. Az árvíz pusztítása utáni királyi ígéret valóra vált: Szeged tényleg szebb lett, mint volt

Next

/
Thumbnails
Contents