Délmagyarország, 2008. január (98. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-19 / 16. szám

81 Megyei tükör Szombat, 2008. január 19. PAPP KÍRA TÜNDÉR, JEAN-MARC GUIOT PEDIG LOVAGJELMEZBE BÚJT A KEDVÜNKÉRT Fotó: Segesvári Csaba Ha én ventilátor lehetnék! Farsangi jelmezt szerezhetünk tur­kálóból, kölcsönzőből vagy a ruhás­szekrény mélyéről is. A vicces maska­ráknak csak a képzelet szab határt. Míg a szülők katicabogárnak vagy ci­cának öltöztetnék csemetéjüket, a pajkos gyermek fatörzs- vagy éppen ventilátorjelmezről álmodik. BOBKÓ ANNA Már hetekkel a farsangi buli előtt az a kérdés foglalkoztatja a szülőket, hogy milyen jelmezt viseljen a gyerek. Az ötletes maskara készülhet kimaradt anyagdarabokból, nagymama ruhás­szekrényének mélyén talált kincsek­ből, vagy akár vécépapirból is. Utób­biból például szép múmiahacuka va­rázsolható. A négyéves Jean-Marc Guiot édes­anyja bokros teendői mellett szakít időt a maskarakészitésre, hiszen szá­mára ez kikapcsolódás. - Mindig a fiam fundálja ki, minek szeretne öltözni. Volt már darázs, nagy potrohhal a fenekén, idén pedig pingvin lesz. Mivel szeretek barká­csolni, a jelmez elkészítése számomra hobbi - mondja Guiot Anikó. A kreatív anyukák közé tartozik Fel­sőné Tóth Irén is. A nagycsoportos Ka­tának és a kiscsoportos Leventének maga találja ki a farsangi maskarát, amelyet a gyerekekkel együtt készít el. Először turkálóban keresgélt, de nem talált igazán ötletes darabot. A gyerekeknek persze határozott elkép­zelésük volt arról, minek öltözzenek, de egy ügyes szülő ilyenkor beveti rá­beszélő képességét - szem előtt tartva, amelyeket két-háromezer forintért bé­relhetünk - akad bohóc, medve, római harcos, vagy éppen pillangóruha is. Megtudjuk, a gyerekek választását leginkább az aktuális rajzfilmek befo­lyásolják, így az utóbbi időben Shrek-, Fiona-, Pókember- vagy éppen Pán Pé­ter-öltözéket kerestek a legtöbben. A kislányok továbbra is a habos-babos, királynős ruhákért rajonganak, a fiúk Kurtizán ás lambada táncosnő Több szegedi felnőttet is megkérdeztünk, gyermekkorában minek öltözött farsangkor. A válaszok között - már aki emlékezett rá - akadt indián, Hamupipőke, kisautó és takarítónő maskara is. A legviccesebb annak az egyetemistának a vallomása volt, aki elárulta: fiú létére kurtizánnak és lambada táncosnőnek öltözött az általános iskolai mulatságokon, amelyekkel elnyerte a legötletesebb jelmeznek járó díjat. mekkora esély van a megvalósításra. Így Kata tündérnek, a kis Levente pe­dig pókember, Zorro vagy Batman he­lyett - melyekből várhatóan több tucat szaladgál majd az óvodai farsangon -, Ludas Matyinak öltözik. A Pulz utcai jelmezkölcsönzőben ja­nuárban és februárban nagy a forga­lom. A teremnyi maskara között ­pedig a „keménylegényes" holmikat szeretik. Alig akad olyan kívánság, amelyet a jelmezkölcsönzők ne tudnának tel­jesíteni. Jakucs László tulajdonos mindössze két példát említett: nem ta­láltak maskarát, amikor egy kisgyerek fatörzsnek, egy másik pedig ventilá­tornak szeretett volna öltözni. A TÁNCOST MEGHARAPTA EGY ORIASTEKNOS ZANZIBARBAN Juronics Tamás és a mesebeli Afrika Csokoládébarnán, kipihenten és friss élményekkel gazdagodva tért haza téli nyaralásából Juronics Tamás. A Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője mindenképpen olyan helyre akart utazni, ahol minimum 30 fok van, tenger, puha homok és felfedezésre váró kultúra. Irány Afrika! - gondolta, és 11 óra múlva Zanzibáron landolt. GÁTI KATALIN TEODÓRA - A világ legszebb tengerpartjának vá­lasztották Zanzibár strandját, csodála­tos a klímája és kedvesek a bennszü­löttek - meséli Juronics Tamás, miköz­ben a fotókat válogatja. Szeret kattint­gatni, és nagy utazó: általában több tucat felvétellel tér haza a legkülönfé­lébb tájakról. - Szeretem felfedezni a kultúráját, épületeit, hagyományait a helynek, ahová utazom, de Zanzibár ilyen szempontból kicsit gyér, így két hétig valóban csak napozni tudtam a szi­geten, ami egy idő után meglehető­sen egyhangúvá vált számomra. Vi­szont összebarátkoztam egy tucat gyerekkel, a rendre felügyelő nap­szemüveges, mobiltelefonos maszáj harcosokkal, és kényszerből néhány egzotikus állattal is. Az ember Afri­kába eleve kicsit szorongva utazik, mert különleges és veszélyes állatai­ról híres, ráadásul én a kedvesem­mel az ajánlott oltásokat sem adat­tam be magamnak, annyira last mi­nute utaztunk. Rögtön az első este, ahogy beléptünk a bungalónkba, szúnyoghálóval körbevett ágy foga­dott, ez nem volt túl megnyugtató ­nevet Juronics és arra lettünk fi­gyelmesek, hogy a hálón belül egy skorpió lengedez. Nem szúnyog, skorpió! A barátnőmmel két oldalról háromig számolva agyoncsaptuk, de azután egész éjjel azon paráztam, hogy milyen állat jön még. Ja, és közvetlenül a skorpiós eset után ki­léptünk az ajtón, ahol két egyméte­res, karomnyi vastag gyík sütkére­zett. Majdnem elájultam! - Aztán - folytatja a balettmüvész, és ekkor már folyik a könnyünk a ne­vetéstől - elmentünk szelíd óriástek­nősöket simogatni. Mindenkivel ked­vesek voltak, aki hozzájuk ért, hoz­zám odajöttek, és a lábamba harap­tak. Még mindig megvan a helye. És valóban, Tamás lábán ott dísze­leg egy húszcentis seb, bizonyítva, hogy a koreográfus megjárta Afrikát, és igencsak közelről ismerkedett meg a hely egzotikumaival... 0 TUDATTALAN. Juronics Tamás haza­térve nekilátott új bemutatóját ko­reografálni. A Tudattalan című pro­dukciót Duda Éva koreográfussal együtt álmodja színpadra. Közben táncosai folyamatosan játsszák da­rabjait: Szegeden legközelebb feb­ruár 20-án és 21-én nézheti meg a közönség a Szegedi Kortárs Balett Hattyúk tava című előadását. JURONICS TAMAS ZANZIBARBAN Fotó: DM/DV A HAJDÚSÁMSONI FIÚT, FÁBIÁN SEBESTYÉNT MINDIG A FALU NAPRA VÁRJÁK Névnapját ünnepli Fábiánsebestyén • v * • • * , i v * „ \ c' ggl^ M H " i f 1 , i v * „ \ c' ggl^ M H " i f 1 •11 < jlp-"' 'f^f'té A TELEPÜLÉS NAPTÁR SZERINTI ÜNNEPE JANUÁR 20-A LENNE, DE ILYENKOR A Fábiánok és a Sebestyének vasárnap ünneplik névnapjukat, Fábiánsebes­tyénen viszont nem ilyenkor, hanem augusztusban tartanak faluünnepet. Ilyenkor szokták vendégül látni és felköszönteni Fábián Sebestyént - aki most már 12 éves, és Hajdúsámsonon lakik. MUNKATÁRSUNKTÓL A LEGRITKÁBB ESETBEN LEHET SZABADTÉRI RENDEZVÉNYT TARTANI Fotó: Tésik Attila Ez a vasárnap jeles nap a Szenteshez közeli, 2300 lelkes település számára, hiszen ilyenkor ülik névnapjukat a Fá­biánok és Sebestyének. A falu Szent Sebestyénről és Szent Fábiánról kapta a nevét, a vértanúk tiszteletére szen­telt templom után. Az első itteni lako­sok kunok voltak, akiket az 1280-as hódtavi csata után telepítettek itt le. Földesúrként tisztelhették az itteniek a Hunyadi családot, majd az Egri csilla­gokból is ismert Török Bálintékat. Az 1596-os török-tatár pusztítás után so­káig, még 1852-ben is pusztaként emlí­tik, ezután népesedik be újra. Leg­szebb helye a központi Szabadság tér, parkjával, hatalmas fáival. A fábiánsebestyéniek nem szoktak január 20-án ünnepelni, mivel a név­nap nem mindig esik hétvégére, to­vábbá január közepén a legritkább esetben lehet szabadtéri rendezvényt tartani. Az igazi ünnep a lovasnap, il­letve az augusztusi falunap. Varjas Bé­la alpolgármester lapunknak elmond­ta, hogy tíz éve a falunapon szoktak megemlékezni a falu névnapjáról is, mégpedig egyedi módon. Kerestek va­lakit, aki a Fábián Sebestyén nevet vi­seli, őt évente felköszöntik. A mára ti­zenkét évessé cseperedett hajdúsám­soni fiú legutóbb a falunapon, tavaly augusztusban volt a község vendége, jelenlétében rendszerint bilirádverse­nyeket szoktak rendezni. NYEMCS0K ÉVA Túlélő Tavaszi napfény, délután. A körforga­lomnál egy simsonos férfi hatalmasat esett. Nagy csattanás. A villamosmeg­állóban várakozóknak elakadt a léleg­zetük. A külföldi egyetemista azt gon­dolta: „Oh, my God! (Jaj, Istenem!)". Az idős néni azt gondolta: „Remélem, nem ütötte meg magát". A két kamasz fiú azt gondolta: „Papám, mekkorát takart!" Az újságíró azt gondolta: „Mentők, 104". A férfi nem engedte el a motor kor­mányát, együtt csúszott vele az úttes­ten. Amikor a jármű megállt, a férfi fel­állította a motort. Kesztyűje, bukósisak­ja, tollkabátja, vastag nadrágja megóv­ta a sérüléstől. A várakozók fellélegez­tek. A férfi járgányával az út szélére hú­zódott, megigazította az elgörbült tük­röt, majd berúgta a motort, és elment. Az emberek azt gondolták: „Szerencsé­re nem esett baja". Az újságíró azt: „Mint az emberiség. Ha baj éri, feláll, leporolja magát, és továbbmegy".

Next

/
Thumbnails
Contents