Délmagyarország, 2008. január (98. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-14 / 11. szám

81 Megyei tükör MÓRAHALOM, AZ ÉLHETŐ KISVÁROS (3.) Csütörtök, 2008. január 17. Tizennégy évfolyam az iskolában A MÓRAHALMI ISKOLA ÉPÜLETE A BŐVÍTÉS ELŐTT ÉS A MOSTANI, 2000-BEN ÁTADOTT ÉPÜLET, AMELYBEN AZ UTÓBBI MÁSFÉL ÉVBEN 800 FELNŐTTET IS OKTATTAK Mórahalom: mintatelepülés. Nemcsak Csongrád megyében, országosan is példa arra, hogy a rendszerváltás óta igenis meg lehetett változtatni a helyi „kisvilágot". Hogyan? Lapunkban azért szentelünk tízrészes sorozatot a kisvárosnak, hogy ezt bemutathassuk. Miként vált élhető'kisvárossá, közigazgatási központtá, a kistérségi összefogás szimbólumává. Hogyan lett a Homokhátság álmos településéből turistákat vonzó, hatezres fürdőváros, hogy vált fogalommá az agráriumban a Mórakert, miért jönnek ide befektetők a leggazdagabbnak vélt Nyugatról, Hollandiából vagy Belgiumból is. FEKETE KLÁRA Még az iskolát is az Erzsébet fürdőre építették rá Mórahalmon, mivel idegenforgalmi szakközépiskolai képzést indítottak el. Az első évfolyam jövőre érettségizik. A már érettségivel rendelkezők pedig fizikoterápiás asszisztensnek és gyógymasszörnek tanulhatnak érettségi után a 13-14. évfolyamon. Olyan OKJ-s végzettséget szerezhetnek, amellyel az Erzsébet fürdőben, vagy annak holdudvarában felnövő szolgáltatásokban helyezkedhetnek el - fejtette ki Gyuris Pétérné, a Móra Ferenc Altalános Művelődési Központ igazgatója. Az iskolát tehát már nem egyszerűen iskolának, hanem tizennégy évfolyamon oktató, felnőttképzéssel is foglalkozó központnak hívják Mórahalmon, ahol még ezüst- és aranykalászos mesterek, vállalkozók, szociális munkások, gyerekfelügyelők is végeztek. Egyszerre több mint hatszázan tanulhatnak az épületben, közülük ötszáz az általános iskolás gyerek. Az utolsó másfél évben összesen 800 felnőttet oktattak. A modern épületet 2000-ben adták át, addig külön helyen tanultak az alsósok és a felsősök. Ezt követően tetőtér-beépítéssel alakították ki a szakképzéshez szükséges termeket és infotékát. Az oktatást három meghatározó irányban fejlesztették: ellátnak térségi feladatokat, szakmai szolgáltatásokat nyújtanak a környező hét településnek; a gazdaságot úgy „élesztik", hogy felnőtt- és átképzési prog• • Felnőtt- és átképzési # # programok sorozatát valósítják meg; integráltan oktatnak, a hátrányos helyzetű tanulókat felzárkóztatják a többiekhez. Nógrádi Zoltán ramok sorozatát valósítják meg; integráltan oktatnak, a hátrányos helyzetű tanulókat felzárkóztatják a töbFotó: DM/DV-archív és Frank Yvette biekhez - foglalta össze a jelenlegi helyzetet Nógrádi Zoltán polgármester. A térségi központi szerephez tartozik, hogy tíz évvel ezelőtt magalakult Mórahalmon az a Homokháti Iskolaszövetség, amelyhez 22 intézmény csatlakozott. 2005 óta pedig Mórahalom a MIASZÖSZ, vagyis a Magyarországi IskolASZÖvetségek Szövetségének központja - mondta Porkoláb Mihály, aki a homokháti, valamint az országos szövetségnek is egyaránt titkára. A tizenkilenc tagszövetség munkáját Mórahalomról irányítják. A központi szerep sok munkával jár, ugyanakkor mindenképpen presztízst jelent - tette hozzá a titkár. TANULMANYI VERSENYEK GYŐZTESEI EGYKOR ÉS MA: KOMOLY HATÁSSAL VAN ÉLETÜKRE A KORAI SIKER így lesz a diákból akadémikus Mostani sikereihez mennyit tett hozzá a középiskolásoknak szóló versenyeken elért diadal - tettük fel a kérdést ismert Csongrád megyeieknek. Olyan fiatalokat is újra megkerestünk, akiknek néhány éve elért győzelmükről lapunkban is beszámoltunk. R. TÓTH GÁBOR Péchy Blanka 1962-ben alapította a szép magyar beszédért, a nyelvművelésben végzett munkáért évente odaítélt Kazinczy-díjat. 2000 ben a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium végzős tanulója, bizonyos Ördög Nóra is átvehette az elismerést. Ma ő az RTL Klub egyik legnépszerűbb műsorvezetője. Nóri és a szóláncok Mostani sikereihez mennyit tett hozzá a középiskolában megszerzett Kazinczy-érem? - Nagyon sokat, rengeteget tanultam tanárnőmtől, Kovács Józsefnétöl. Nemcsak az artikulációt, a szép beszédet, hanem a magabiztosságot, a kiállást, a munka iránti alázatot. Enélkül valószínűleg a közelébe sem kerülök egy olyan tévés műsornak, ahonnan megnyílik a lehetőség a képernyőre kerüléshez - vallja Nóri, hozzátéve: a Radnóti eme „műhelyéből" került ki az InfoRádió szerkesztője, Kiss Máté vagy Bende Gábor, a Rádió Plusz jelenlegi műsorvezetője is. - Már feleannyira sem tudok olyan szépen beszélni, mint akkor: ha forog a kamera, nem tudsz figyelni arra, hogyan ejted az egyes hangokat. A fog lalkozások elején, „bemelegítésként" elmondott "szóláncokat viszont még manapság is szoktam mondogatni ismeri be a műsorvezető. Harmadéves hallgatóként, 1976-ban nyert fődíjat az országos diákköri konferencián Szabó Gábor akadémikus, az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének egyetemi tanára, számos rangos fizikai elismerés birtokosa. Élni tudni kell - Már hetedikesen bekerültem egy fizikaverseny országos döntőjébe, középiskolában mégsem voltam még olyan mértékben elkötelezett, mint az éjjel-nappal dolgozó diákolimpikonok. Intenzíven sportoltam, nem felejtettem el az élet egyéb fontos dolgait mondja. Figyelmeztet: a csodagyerekek előtt kétféle pálya állhat. Akad, aki túl korán kezd el egyetlen dologra koncentrálni. - Elfelejt közben élni: nem sportol, nem csajozik, nem jár moziba. Az igazán komoly sikereket azok szokták elérni, akik zenélnek, fociznak a tanulás mellett. Meg is szoktam kérdezni a fiatal munkatársaimat, amikor mutatják kiváló indexüket: van valami hobbija? Örülök, ha kiderül, hogy teszem azt repülőgép-modellező, bélyeget gyűjt, vagyis másra is koncentrál, van benne tartalék - fogalmaz. Szabó Gábor azért javasolja a hallgatóknak a diákköri munkát, mert abból valóban megláthatják, milyen is a választott pálya - pozitív és negatív értelemben egyaránt. Számára is ezért volt hasznos az említett fődíj. Lapunkban három éve számoltunk be két szegedi fiatal egyedülálló sikeréről: egyetemi felvételit és ötös érettÖRDÖG NÓRA AZ RTL KLUB EGYIK LEGNÉPSZERŰBB MŰSORVEZETŐJE, SZABÓ GÁBOR AKADÉMIKUS LETT Fotók: Frank Yvette és Schmidt Andrea ségit nyertek spanyolból az országos tanulmányi verseny döntőjében harmadik és hetedik helyezést elért lányok, Radó Tímea, a szegedi Ságvári gimnázium végzőse, illetve a karolinás Maróti Szilvia. Ezáltal spanyolból már egyetemi helyet választhattak maguknak, 24 pluszpontot és ötös emelt szintű nyelvi érettségit könyvelhettek el. Nyelvmánia - Tanáraimtól és a tévéből tanultam a nyelveket. Az első élő spanyollal az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny zsűrijében találkoztam - vallotta be akkor Maróti Szilvia, aki egyedülálló eredményt elérve három nyelvből is kiválóan szerepelt a döntőben: harmadik helyezést szerzett spanyolból és olaszból, tizenkilencedik lett angolból. Ma a Szegedi Tudományegyetem spanyol-olasz-portugál szakos hallgatója. Saját bevallása szerint „mániája a nyelvtanulás", azóta portugálul, franciául és törökül is megtanult. - Egész életemet meghatározza az a tanulmányi verseny - mondja Radó Tímea, aki harmadéves az ELTE spanyol-kommunikáció szakán. Elég nagy kezdőlökést kapott ahhoz, hogy végképp a spanyol nyelvre koncentráljon. Két hét múíva pedig Erasmus-ösztöndíjjal fél évre Spanyolországba költözik. Lapozható divatkiállítás Az idei év végéig mindenki megnézheti a Fekete Házban, hogyan öltöztek a régi szegediek. A divattörténeti kiállítás anyaga most könyvben is megjelent. MUNKATÁRSUNKTÓL így öltözködött a „szögedi nemzet" - A szabószakma dicsérete címmel ez év végéig mutatja be a Fekete Ház a szegediek öltözködésének száz évét. A rendező Katkóné Bagi Éva textilrestaurátor elmondta: a múlt században többet fejlődött a divat, mint előtte ezer éven keresztül. A húszas évekig a szegediek ruházkodása városrészenként is elkülönült. Az alsóvárosi földművesek ruházata inkább a népviseletet tükrözte, a belvárosi polgárok a pesti divatot követték, míg a felsővárosi iparosok a polgári irányzat szerint öltözködtek. Szegedi szabók százai dolgoztak, akik a háború után kisipari szövetkezetekben és a szabóipari vállalatnál nevelték az utánpótlást. Két évtized kell, hogy letisztuljon, milyen ruhadarab jellemez egy évtizedet. A trend viszont már biztosnak látszik: slamposodunk. Az ötvenes évek csőnadrágjait a kámzsagallér és a rakott fodros szoknya váltotta. A hetvenes években a nadrág csípőre simult, a szoknya minire rövidült. A nyolcvanas évek divatja derékig húzta a nadrágot, és répaszárat varrt. Hozzá a kilencvenes években lezser pólót vettek a nők, melltartó nélkül. Az új évezredben még slamposabb ruházatú fiatalokat hozott, kibuggyanó testrészekkel. A divatkiállítás képeskönyve már kézbe vehető.. A Móra-múzeum adta ki Dömötör Mihály fotóművész fényképeivel.