Délmagyarország, 2008. január (98. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-14 / 11. szám

Csütörtök, 2008. január 17. Megyei tükör 17 NYUGDÍJBA MENT A MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓ, SZÖLLÖSI SÁNDOR Három évtizedet tuzközelben Tanyatűz, árvíz, felborult tartálykocsi, lezuhant mentőhelikopter - csak né­hány eset, amely beleégett Szöllősi Sándor tűzoltó ezredes emlékezetébe az elmúlt harminckét év alatt. Mégis a gyerekek elvesztése viselte meg legjob­ban. BOMBÁI TŰMBE - Borzasztóan szerettem a munkámat. Ha a legemlékezetesebb katasztrófám­ról kérdeznek, mindig azzal kezdem: az volt, amikor anyósom bejelentette, hogy hozzánk költözik - vette a lapot viccelődve Szöllősi Sándor tűzoltó ez­redes, amikor nyugállományba vonu­lása alkalmából feltettük az obligát kérdést. Humorérzék nélkül nem megy. Komolyra fordítva a szót a pa­rancsnoknak tüstént a tűzkeresztsége jutott eszébe: az első nagy vonulása 1975 augusztusában a kigyulladt szen­tesi tévétoronyhoz. Az építők egy be­tonhengert hegesztettek a magasban, feltámadt a szél, ezért siettek, eköz­ben elvágták az összes létező elektro­mos kábelt. A kezdő tűzoltónak a tűz okára kellett rájönnie, de az elejétől részt vett az oltásban is. - Legmegrázóbbnak a halálesetek vizsgálatát éreztem. Sokáig álmodtam is az agyonégett gyerekekkel - eleve­níti fel a munkája gyötrelmeit. - Ésszel tudtam, hogy nem volt esélyük, mégis az kísértett, hátha segíthettem volna. Sokáig nem hagyott nyugodni annak a Szeged melletti tanyának az emléke EL • mA TUZ ElTETI. Szöllősi Sándor Szege­den született 1950. december 30-án. Érettségi után a Szegedi Textilművekben kezdett, 1975-ben váltott a tűzoltósághoz; megelőzési előadó, csoportvezető, vásárhelyi, majd megyei parancsnok lett. 2000. január 1-étől igazgatója a megyei katasztrófavédelmi igazga­tóságnak, amikora megyei tűzoltó­ság összeolvadt a polgári védelem­mel. Mártélyon él. sem, ahol a szülők magára hagyták a három pici gyereküket, miután jól be­fűtöttek a kályhába. A mellé tolt gye­rekágy lángra kapott és mind a három kicsi bent égett. - Parancsnokként irányítanom kel­lett az oltást, de oltottam is, ha nagyon megszorultunk. Az egyik forró és tüzes nyáron minden kocsink mentett már, amikor újabb segélyhívás futott be. Ketten őriztük a házat egy kollégám­mal, de felkaptunk egy létrát, és már indultunk is. Tudtam, hol a tűzcsap, hát oltottunk - mosolygott Szöllősi Sándor. Paneltüz, fagerendás malom vagy erdő kapott lángra, tudta, mi a dolga. Senkit nem hagyott bajban. Ko­molyabb balesetet nem szenvedett, ám őrzi néhány „harci sérülés" nyo­mát. Például pincét oltottak az egyik télen, amikor a lépcsőn légzőkészülé­kestül hanyatt rántotta a befagyott ol­tóvizes tartály. Megroppant a könyöke, később a térde sérült, sőt a feje is fel­nyílt - de egyszer sem égett meg. Tűzoltókkal a tüzet hozzuk kapcso­latba, az a munkájuk csúcsa, a riasz­tások felében azonban balesetnél és műszaki mentésnél segítenek. Hét éve a katasztrófavédelem még ennél is ki­terjedtebb feladatkört kapott. Rögtön az első év árvízzel telt: a töltést feszítő Tisza elől evakuálták Csongrád mel­lett a lakosságot. Addig harminc éven át nem volt rá példa, utána viszont 2006-ban ismét lejátszódott ugyanott ugyanaz. Az ezredes úgy emlékszik, a bajbajutottak is „belejöttek" a mene­külésbe, nem csak az árvízi védők. Amihez először két nap kellett, az hat év múlva fél nap alatt sikerült. Legna­gyobb nehézséget nem is a menekü­lők, hanem - mondja a parancsnok - a bámészkodó katasztrófaturisták okoz­ták. A katasztrófavédelemnek mindig van dolga. A legösszetettebb mentés, emlékszik vissza az ezredes, egy sav­SZÖLLÓSI SÁNDOR A DÍSZTŐRREL, AMIT BAJNAI GORDON 0NK0RMANYZATI MINISZTERTŐL KAPOTT AJÁNDÉKBA Fotó: FrankYvette szállító tartálykocsihoz kellett. Rösz­kén lépte át a határt, a sofőr meg el­aludhatott, mert az első kanyarnál árokba borult egy magasfeszültségű vezeték mellett. A tartály kilyukadt, a vezető súlyosan megsérült, a kiérkező mentőhelikopter pedig lezuhant az út másik oldalán. A pilóta és az orvos ugyan nem sérült komolyabban, de az elszabadult rotorszárnyak másfél mé­terre zúgtak el a fejük fölött. Egy pilla­nat alatt mind hasra vágták magukat. KÉSZ: 700 nap, 133 milliárd Még azon a napon is negyvenen dol­goztak a KÉSZ Holding Zrt.-nál a kor­mányzati negyed projekten, amikor a kormány közölte, hogy megállítja a beruházást - mondta Jutási Zoltán vezérigazgató a Délmagyarország és a Szegedi Városi Televízió közös mű­sorában, a Szemköztben. Jutási Zoltán a keddi kormányszóvivői bejelentés előtt úgy nyilatkozott az egyik országos lapnak, hogy ha a kor­mányzati negyed felépítésére kiírt pá­lyázatot végül érvénytelennek, illetve eredménytelennek minősítik, akkor annak nem szakmai, hanem politikai oka lesz. Ismeretes: a KÉSZ maradt egyedül talpon a tenderen. A holding vezérigazgatója elmondta: jóllehet nem derült égből villámcsapásként ér­te őket a beruházás megállításának hí­re, hiszen egy ilyen volumenű pályá­zaton a jelentkezőknek mindenre fel kell készülniük, sajnálattal vették tu­domásul a döntést. Az utolsó pillana­tig dolgoztak a projekten, hiszen arra készültek, hogy eredményt hirdetnek és azonnal kezdődhet a beruházás, amit hétszáz napra vállaltak 133 milli­árd forintért. Jutási hangsúlyozta: üzle­ti és szakmai szempontból korrekt, ér­tékelhető pályázatot adtak be. Szerinte mindez teljesíthető lett volna, ha a PPP-konstrukcióban épülő negyed ügyében együttműködik a kormány­zat és a főváros a vállalkozói szférával. A szegedi kötődésű KÉSZ-nek nincs szerencséje a kormányokkal. Az első meghiúsult nagy beruházása az expó volt a kilencvenes évek elején, a má­sodik az Erzsébet téri Nemzeti Szín­ház, végül most a negyed. Három a magyar igazság, negyedik a "ráadás ­idézte a mondást a vezérigazgató, aki reméli, hogy a ráadás már sikerülni fog a cégnek. Hogy mennyi volt a veszteségük ezen a projekten? Több százmillió forint. Jutási elmondta: ad­dig nem tud válaszolni arra, hogy kér­nek-e kártérítést, ameddig nem kap­ják meg a beruházás megállításának hivatalos indoklását. Ugyanígy nem tudott válaszolni arra sem, hogy in­dulnának-e, ha újra kiírnák a pályáza­tot a kormányzati negyed felépítésére. NAGYSÁNDOR: VALLALK0Z0I SZEMLELETTEL KELL VEZETNI Kisteleken aquafalut építenek iggHigg NAGY SÁNDOR: AZ AUTÓPÁLYA OLYAN ALAP, AMIRE NYUGODTAN LEHET HOSSZÚ TÁVRA TERVEZNI Fotó: Miskolczi Róbert es NÉVJEGY. Nagy Sándor 1960. márci­us 27-én született Szegeden. Négy gyermekes családapa, három lány és egy fiú édesapja. A Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Ka­rán szerzett diplomát, építészként és magántervezőként dolgozott. 1986-tól a Kisteleki Polgármesteri Hivatal építésügyi főelőadója, 1999-től Balástya polgármestere volt, Kisteleket 1998 óta vezeti. A Fidesz Magyar Polgári Szövetségnek 1998 óta tagja. 2006-ban megyei területi listán szerzett országgyűlési képviselői mandátumot. bölcsőde épült, a két általános iskolát összevonták, megújult a rendelőinté­zet és 4,6 kilométer külterületi utat is átadtak. A Kistelekről elszármazott, felsőfokú végzettséggel rendelkező pá­lyakezdők számára 17 önkormányzati lakást hirdettek meg. - Sokan megmosolyogták néhány utópisztikus gondolatunkat, de most mégis van termálvizünk, kisfürdőnk 500 millió forintos uniós beruhá­Kisteleken mernek nagyot álmodni. Tavaly több olyan beruházás valósult meg a Csongrád megyei kisvárosban, ami korábban utópisztikus tervnek tűnhetett. Többek között hazánk egyik legmodernebb egynapos sebészete és egy 3600 négyzetméteres logisztikai központ épült meg 2007-ben. A telepü­lés polgármestere, Nagysándor idén is megaprojektről álmodik. HORVÁTH LEVERTE Két éve ért Szegedre az M5-ös autópá­lya. Azóta drasztikusan csökkent a balesetek száma a Kisteleket is érintő régi 5-ösön és a külföldiek is eltűntek a korábbi főközlekedési útról. Kistelek • • Sokan # # megmosolyogták néhány utópisztikus gondolatunkat. Nagysándor így nyugodt, klasszikus kisváros lett, ugyanakkor azoknak a kereskedők­nek, akik a városon áthaladó tranzit­forgalomból éltek, nagymértékben visszaesett a forgalmuk. - Az autópálya - másik mérték. Olyan alap, amire nyugodtan lehet hosszú távon építeni. Vele új gazda­sági feltételek adódtak és mi ezt igyekszünk a lehető leghatékonyab­ban kihasználni - jelentette ki a te­lepülés polgármestere, Nagy Sán­dor. A város tavaly egy 3600 négyzet­méteres, 450 millió forintból megva­lósult logisztikai központtal gazdago­dott, ami serkentette Kistelek és a ré­gió gazdasági helyzetét. - Vállalkozói szemlélettel kell vezetni egy önkor­mányzatot, miközben az olyan köte­lező feladatokat, mint például az is­kola működtetése természetesnek kell tekinteni. Az elmúlt években rosszabb helyzetbe kerültek az ön­kormányzatok, így csak olyan pro­jektekbe foghatunk bele, amelyek­nek legfeljebb ötszázalékos az önré­szük. Ezért is van 18 olyan embe­rünk, akik kizárólag pályázatírással foglalkozik. Az igazi kihívás, hogy adóforintokat és munkahelyeket te­remtsünk: logisztikai központból, vállalkozás- és gazdaság fejlesztés­ből. Összefogtunk 136 gazdával, akiknek értékesítési és tárolási prob­lémájuk volt, így épülhetett meg a logisztikai központ - emelte ki a tele­pülés első embere. A megye kilenc városa közül Kiste­zásból megvalósult a fűtés energetikai rendszerünk, ami majdhogynem egyedülálló az országban: az idei tél­től a termálvíz hőjét használjuk fűtés­re a város önkormányzati intézmé­nyeiben - mondta az egyik legújabb fejlesztésről Nagy Sándor. Az idei év legnagyobb durranása is egy elsőre utópisztikusnak tűnő nem­zetközi - norvég, amerikai, kanadai, izraeli, angol, olasz és magyar - me­a A legpasszívabb parlamenti képviselő Kistelek polgármestere immáron két éve a legpasszívabb parlamenti képviselő: tavalyelőtt egyszer sem szólalt fel az országgyűlésben, 2007-ben kétszer véleményt nyilvánított, összesen 9 perc 9 másodpercben. Miért tett „némasági fogadalmat"? - Az esetek többségében a felszólalások egy nagy színjáték részei. Pozitív gondolkodású emberként nem látom, hogy ezek előre mozdítanák az ügyeinket. Persze, a parlament szakmaiságát nem kérdőjelezem meg, az országgyűlés érdemi munkáját magam is fontosnak tartom - mondta. leken a legnagyobb a 65 év feletti idős emberek aránya. Ezért is fontos, hogy minél több fiatal telepedjen le. Az ön­kormányzatnak megvan a stratégiája: az oktatási és szociális infrastruktúra fejlesztése. Ennek jegyében tavaly új gaprojekt lehet. Egy 400 hektáros tu­risztikai fejlesztési terület aquafalu­val, nemzetközi lóversenypályával és 18 lyukas golfpályával. Emellett a vá­ros idén belevág egy szennyvíztisztí­tási programba is.

Next

/
Thumbnails
Contents