Délmagyarország, 2008. január (98. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-12 / 10. szám

101 Szieszta Szombat, 2008. január 12. Száz éve született Wass Albert, a magyar irodalom vitatott személyisége ERDÉLYI GRÓFBÓL ÍRÓFEJEDELEM Wass Albert a magyar irodalom talán legvitatottabb személyisége. Hívei „írófejedelemnek" titulálják, míg kritikusai, „szórakoztató fasisztának" bé­lyegezve lesöprik egész életművét. Irodalomtörténészek szerint tisztázni kellene a gróf múltját, hogy írói munkássága ezáltal megfelelő helyre kerül­hessen. KUNSTÁR CSABA Legendák és mesék övezik az erdélyi gróf személyét, aki száz évvel ezelőtt született egy Kolozsvár melletti kis fa luban - és a kilencvenéves író éppen tíz évvel ezelőtt végzett magával astori házában. A mai napig kérdés, hogy hős volt-e vagy bűnös, közéleti tevékenységével használt-e a magyarság ügyének vagy éppen ellenkezőleg, ártott a Romániá­ban élő kisebbségnek. Hívei még azt is megkérdőjelezik, hogy valóban öngyilkos- lett-e a ke­resztyén író; szerintük ugyanis me­rénylet áldozata. Mindenesetre tény, hogy a református gyökereire büszke grófot végül a szcientológusok szertar­tása szerint búcsúztatta a vallási kö­zösség egyik amerikai vezetője. Erdélytől Amerikáig Az ifjú Wass Albert Debrecenben, a német Hohenheimban és Párizsban ta­nult. Ezekben az években rendszere­sen publikált a Debreceni Újságban, a Budapesti Hírlapban, valamint a ko­lozsvári Ellenzék című lapban. A tehetséges fiatal gróf számára az irodalmi sikert az 1935-ben megjelent Farkasverem című regénye hozta meg. Az erdélyi irodalmi életben figyelemre méltó belépővel induló gróf hat évti­zedes írói munkásságát azonban beár­nyékolja egy - szülőföldjén elkövetett - háborús bűntett. Czegei Wass Albertet a román nép­bíróság 1946-ban halálra ítélte, mert bűnösnek találta 15 - többségében ro­mán nemzetiségű - ember halálában. A népbiróság szerint az ifjú gróf és ap­ja bujtotta fel az - 1940 őszén ­Észak-Erdélybe bevonuló magyar ka­tonákat, hogy végezzenek a Wass csa­láddal haragos viszonyban álló sze­mélyekkel. A hetvenes években az Amerikai Egyesült Államok igazság­ügyi minisztériuma az üggyel kapcso­latosan megállapította: Wass bűnössé­ge nem bizonyítható. A háború végén Wass Albert - né­met feleségével és négy fiával - Né­metországba menekült, ahol alkalmi munkákból tengették életüket. Az öt­venes évek elején az író - fiaival együtt - áttelepült a tengeren túlra. Nem sokkal ezután elvált, és elvette egy amerikai farmer lányát. Wass Al­bert főleg nyelvoktatásból élt, de I Wass Albert mellszobra előtt tiszteleg és gyertyát gyújt Rácz Sándor, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke a Magyarok Házában FOTÓ: MTI/SOÓS LAJOS tenni Wass Albertet, hogy antiszemi- Miközben az iró a százharmincnégy tának állította be. egyesületet magába foglaló Erdélyi Vi­Lukácsi Éva, Miamiban élő lelkész lágszövetség elnöki, valamint az Ame­rikai Magyarok Szövetségének alelnö­ki tisztét töltötte be, írásai jelentek meg például a Hídfő című - egykori nyilasok által szerkesztett - szélső­jobboldali lapban. Kánonon kívül Pomogáts Béla irodalomtörténész szerint Wass Albert jó író volt: Tamási Áron és Nyírö József után az erdélyi irodalom egyik jelentős alkotója. Rea­lisztikus regényei a harmincas évek társadalmi problémáival foglalkoz­nak. Ugyanakkor Fried István szerint ­Máraival és Faludyval szemben - a szélsőjobboldalnak is fel kellett mu­tatnia egy emigráns írót. A szegedi iro­dalomtörténész? szerint amíg nem tisz­tázzák az író múltját, addig Wass Al­bert kultuszfigura marad, és életműve kívül esik az irodalmi kánonon. Példaként említette a norvég Knut Hamsunt és a francia Louis-Ferdinand Céline-t, akik nyíltan szimpatizáltak a nácikkal, ami miatt később börtön­büntetésre ítélték őket. Mivel jó írók, ezért müveik újabb és újabb kiadáso­kat érnek meg, attól függetlenül, hogy íróik milyen politikai nézeteket vallot­tak. Wass Albert életútját legendák övezik gyakran publikált magyar nyelvű emigráns lapokba is. Pro és kontra A Czegei Wass Foundation négy év­vel ezelőtt jelentette meg a Wass Al­bert igazsága című könyvet. A könyv szerzői tisztázni szerették volna a gróffal szemben megfogalmazott vá­dakat. Egyikük, Raffay Ernő úgy véli, ugyanebben a könyvben azt állítja a gróffal kapcsolatosan, hogy „fiatalko­rától élete végéig elvetette a náci esz­méket, a népek faji alapon való meg­ítélését. Soha nem vállalt közösséget szélsőséges gondolatokkal" - írta Lu­kácsi Éva. Wass Albert népszerű művei Pályáját versekkel kezdte Wass Albert. 193k-ben Farkasverem című regényéért Baumgartner-dijat kapott, művében a Mezőségben élő, széthulló, önpusztító magyar arisztokráciát mutatta be hitelesen. 19A3-ban jelent meg a Mire a fák megnőnek ás A kastély árnyékában című kétkötetes családregénye, egy mezőségi magyar mágnáscsalád élete az 1848-as szabadságharc bukásától a századfordulóig. Németországban adták ki Adjátok vissza a hegyeimet című regényét, Buenos Airesben jelent meg A funtineli boszorkány című regénytrilógiája, Torontóban az Elvásik a veres csillag című regénye. Erdélyről, a magyar sorsról szól a Valaki tévedett, a Kard és kasza. hogy Wass Albert antiszemitizmusá­ról kiagyalt, minden alap nélküli rá­galom elterjesztése Ceausescuhoz és a szolgálatában állt zsidó emberekhez köthető, akik még az 1970-es évek vé­gén is üldözték az Amerikában élő írót. A történész állítása szerint a ro­mán diktátor és a zsoldjában álló tár­saság úgy akarta a nemzetközi élet­ben lehetetlenné, elfogadhatatlanná Wass Albert kritikusai azonban az író publicisztikai idézeteivel támaszt­ják alá, hogy. nem álltak tőle messze a szélsőjobboldali eszmék. A háborút követően a nyilas rendszer­rel szimpatizáló vagy azt kiszolgáló toll­nokok nyugatra menekültek a felelős­ségre vonás elől, de az emigrációban is tartották a kapcsolatot. Ebben a társa­ságban néha feltűnt Wass Albert is. MEGHALT A CSOMOLUNGMA MEGHÓDÍTÓJA Elsőként hódította meg a világ leg­magasabb hegycsúcsát, a 8848 méte­res Csomolungmát (Mount Everest), de eljutott az Északi- és a Déli-sarkra, és elhíresült humanizmusáról, környe­zetvédelmi elkötelezettségéről is Sir Edmund Hillary hegymászó (képün­kön). Új-Zéland leghíresebb szülötte 88 évesen elhunyt. MTI/AFP/AP/REÜTERS Edmund Hillary, egy új-zélandi farmer fia az iskolákban nem jeleskedett, de re­mek fizikai adottságai voltak: 190 centis a magassága, hétliteres volt a tüdőkapa­citása, holott az átlag öt liter körüli. Harminchárom évesen került be John Hunt ezredes brit Mount Everest-expedí­ciójába. Tenzing Norgay serpávai 1953. május 29-én reggel indultak el az utolsó méterek meghódítására a IX. számú tá­borból, oxigénpalackokkal felszerelve. Az utat nekik maguknak kellett felfe­dezniük, és azt sem tudták, mi vár rájuk odafent. Aznap helyi idő szerint 11 óra 30 perckor történelmet csináltak. A csa­pat egy másik tagja, George Lowe elme­sélte: amikor visszatértek a táborba, „Ed" levette maszkját, huncut mosollyal üdvözölte a többieket, leült a jégre, majd közölte: „Hát elkaptuk ezt a mocs­kot." Azt azért később elismerte, hogy a csúcson, ahová Tenzinggel feljutottak, „talán ha hat ember számára volt hely", és „alattuk csak az ég volt". A nagy hegyi kaland után alig négy évvel Hillary már az Antarktisz felé vette az irányt, és ott a nagy felfedező, Róbert Scott egykori bázisán rendez­kedett be. ö volt az első, aki 1958. ja­nuár 3-án az első jármüvet vezette a szárazföldön át a Déli-sarkra. A sors iránti hálája jeléül Hillary a nepáli serpák megsegítését tűzte ki egyik legfőbb életcéljául. Egész életé­ben a kihívásokat kereste. Önéletraj­zának címe is sokatmondó: „Vállalko­zószellem nélkül nincs győzelem" (Nothing Venture, Nothing Win). DARVASI LÁSZLÓ Híres amerikai mondatok J. F. Kennedy A később meggyilkolt elnök 1963. június 26-án Nyugat Berlinben mondja ezt a zseniális mondatot: „Ich bin ein Berliner!" vagyis „Én egy berlini vagyok!" Ekkor már áll az a szörnyűséges, gyil­kos fal, családok barátok szakadtak el egymástól, s a hermetiku­san körbezárt Nyugat-Berlinbe hatalmas amerikai repülőgépek viszik a ruhát, élelmiszert. Martin Luther King A polgárjogi harcos szintén 1963-ban, augusztus 28-án a wa­shingtoni Lincoln emlékmű előtt mond történelmi beszédet, több tízezer ember hallja e gyújtó hangulatú ... azt a rendre visszatérő mondatot, mely így hangzik: „I have a dream!" „Nekem van egy álmom!" King azt mondja e beszédében, többek között, hogy neki négy gyermeke van, s az álma annyi lenne, hogy őket ne a bőrszínük szerint, hanem a személyiségük ítéljék meg. Meg is ölték öt ezért az álmáért. John Lennon „Képzeld el, hogy nincs tulajdon, nincs vallás!" „Képzeld el, hogy nincsenek országok, melyekért érdemes ölni!" Talán nem olyan híres az emberi emlékezetbe beleégő, s folyvást ismételge­tett mondatok ezek, de sokak szerint a 1971-es Imagine minden idők legjobb és legfontosabb dala. Egyszer az a bon mot is el­hangzik, hogy a Beatlest többen ismerik már, mint Jézust. Lennon egy 1980-as Playboy-interjúban mondja, „Képes vagy-e elképzelni egy világot vallások és országok nélkül?" Mark Chapman, Lennon gyilkosa egyébként mélyen vallásosnak hitte magát. George W. Bush „Az én munkám egy döntéshozói munka, és ennek következ­tében sok döntést hozok." „Engem félrealul értékeltek..." Nos, ez a két mondat is jelzi a jelenlegi amerikai prezident gyakori nyelvi bravúrjait és lelemé­nyeit, melyeket a liberális amerikai sajtó egyszerűen és roppant boldogan „bushizmusoknak" nevez. Tekintélyes gyűjtemény ez már, s még van bő két év, hogy tovább gyarapodjon. Ugyancsak elhíresült eset, hogy egyszer az elnök beszéde, melyben számos afrikai ország is szerepelt, a sajtó kezébe került. Az afrikai orszá­gok neve mellett rendre ott virított a fonetikus, tehát a kiejtést jel­ző szó is. Hogyan kell kimondani például azt az országot, hogy Zimbabwe. Bili Clinton 1998. január 26-án a Fehér Házban sajtótájékoztatót tartanak. Bili Clinton, az elnök kissé fáradtan, de magabiztosan áll a mikro­fon elé, majd elmondja, hogy egész éjjel nagyon sokat dolgozott, beszédet írt, intézte az ország ügyeit, és most kéri az amerikai né­pet, hogy figyeljen rá, mert újra elmondja hogy: „I did not have sexual relations with that woman, Miss Lewinsky." Vagyis neki nem volt szexuális viszonya ezzel a nővel, akit Lewinskynek hív­nak. Nos, azóta ezerféle módon elemezték a mondatot, hogy vajh' az orális szex az szexuális viszonyt jelent-e, mert a tét az volt, hogy az elnök hazudott-e, vagy sem. Nagy meccs volt, s ha megtépázva is, de Clinton élve jött ki az ügyészi halálarénából. S úgy tűnt, a felesége is megbocsát neki. Barack Obama Nála tulajdonképpen csak egy szó szerepel, minden választá­si beszédben: „Változás". Ki is plakátolja, hogy minél hangsúlyosabb le­gyen a szó. Barack Obama egy kenyai apa, és egy arkansasi anya egyébiránt a legszínvonalasabb iskolákat - Harvard - vé­gigjáró, roppant tehetséges gyermeke. Szóval azért nem a gettó­ból jön ő sem. Obama például azt is mondja, legyen vége az úgynevezett dinasztiáknak. Mert Clinton és Bush is két ciklust darált végig, s Obama legfőbb demokrata ellenfele, Hillary Clinton is - hiába nő - voltaképpen a dinasztikusság képviselő­je. Obamát, aki az iowai előválasztáson győzött, New Hamps­hire-ben viszont nem, már titkosszolgálat őrzi. Az ellenőrizhe­tetlen interneten folyamatos rasszista gyalázkodások érik. Ha befutna, ő lenne az első afroamerikai származású elnök az USA-ban. S vele nyilván tényleg más lenne, némiképp megvál­tozna a világ.

Next

/
Thumbnails
Contents