Délmagyarország, 2008. január (98. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-12 / 10. szám

Szombat, 2008. január 12. Szieszta - Kapcsolatok 111 • Az aréna a Stadion-szigeten épül, három oldalát víz veszi körül: a Lea folyó balról, és a City Mill folyó jobbról. • Kereskedelmi egységek és vendéglátóegységek. • Bejaratok a stratfordí Olimpiai Park irányából. • A függöny területe akkora, mint két és fél futballpálya. Ez védi majd a nézőket az időjárástól. A kárpitot a korábbi olimpiák legnagyszerűbb sportolóinak képével és a játékokjeleneteivel díszítik. • Ezen a szinten helyezik el például az atléták öltözőit, a raktárakat. I Egy kábel felfüggesztésű tetőt alakítanak ki, amelynek szélessége 30 yard. Ennek köszönhea nézők kétharmada fedett helyen ülhet, Titkos kert: új kiállításra készül dr. Tildy Zoltán természetfotós unokája FÉNYLÁTÓ MŰVÉSZ PÖ Bemutatták az olimpiai stadion terveit LONDON MÁR2C y A legekre törekedtek a londoni új olimpiai stadion tervezői: olyat szerettek volna alkotni, ami különleges, ritka és nagyszerűbb, mint bármelyik elődje. A 2012-es olimpiai játékok központjának, az 500 millió angol fontból megépítendő' stadionnak a terveit már bemutatták. A 80 ezer férőhelyes londoni létesítmény egyszerűen lenyűgöző. A tervezése is: amikor véget ér az olimpia, a székek harmadát leszerelik. Ezeket eladják, illetve egy másik stadionba építik majd be, ahol atlétikai versenyeket rendeznek. A tervezés kulcsa az a függöny, amelybe „becsomagolják" az aréna nézők mögötti részét. A hatalmas függönyre az olimpiával kapcsolatos képeket, jeleneteket festenek majd. A brit olimpiát szervező bizottság elnöke, Lord Coe úgy írta le a tervezett stadiont, mint egy új korszak kezdeSZÁMOK. 67: Az össznézó'szám ennyi százaléka tud a tető alatt ülni. 25 ezer: Ennyi állandó szék marad az arénában az olimpiai játékok után. 80 ezer: A teljes nézőkapacitás. 280 millió font: Az eredetileg tervezett költség. (1 angol font=351,909 forint.) 996 millió font: A valódi költség. tét, amely inspiráló lesz, és tartós öröksége az utódoknak. Az új létesítményt Kelet-Londonban, Stratfordban építik majd fel, az építkezést tavasszal kezdik, és 2011-re szeretnék befejezni. Az építés költségeit 280 millió fontra becsülik, de öszszességében - az adókat és az inflációt is figyelembe véve - félmilliárdba kerül. Az építész, Rod Sheard így jellemezte az épületet: „Ez nemcsak egy olyan stadion lesz, ahol a rajongók kiáltása a tetőig felszáll majd, hanem olyan, amely minden eddiginél több nézőt fogad be, de minden eddiginél nagyszerűbb is lesz". Fordította: Nyemcsok Éva Hogyan nem szabad csinálni? München, 1972:200 millió fontból épült, de a stadionnak 2009 óta nincs bérlője. Amikor a városban 2006-ban egy új stadiont építettek a Világkupára, a Bayern és a TSU 1860 futballcsapat kiköltözött az olimpiai arénából. Montreal, 1976: A stadion építési költsége 725 millió fontra rúgott; 2009 óta nincs bérlője - akkor veszítette el a város a baseballkupák rendezési jogát az amerikai fővárossal, Washington DC-vel szemben. Szöul, 1988: A 100 ezer nézőt befogadó stadion építési költsége nem ismert; a nézőtéri székek számát mára 70 ezerre csökkentették. A 2002-es Világkupa társszervezője, Korea nem használta az arénát, helyette újat épített. Ma a Seoul United futballcsapat otthona. Peking, 2008: A kínai kormány túlfutott a költségeken, majd törölte az első tervet; végső költségek 90 millió angol fontra rúgnak majd. A szép és a fény, e két szempont alapján válogat felvételei között Pólós Zoltánt FOTÓ: CSALÁDI FELVÉTELEK egész a fehérig futnak, a japán bazsarózsa rózsaszínjeinek bársonyos puhasága ámulatba ejt. Zozó elárulja, három legkedvesebb színe: a piros, a zöld és a sárga. Közben legújabb kiállításának anyagát válogatja alkalmazott grafikus szüleivel. Pölös Endre a Tömörkény gimnázium művész tanáraként, Tildy Katalin az egykori Kincskereső művészeti vezetőjeként, illetve a közös tervezőgrafikai stúdió révén is ismert személyiség Szegeden. - Zozó művész! Mellette, a képeit nézve mi, a férjemmel „csak" grafikusnak érezzük magunkat - jelenti ki Tildy Katalin. - A fényképezőgép Zozó számára eszköz, aminek kezelését ugyan elleshette édesapámtól, de a látásmód, a komponálás csakis az övé, nem „tanulható". Márpedig Zozó nyers képei, a géppel rögzített teljes képkockái kerülnek a falra. Utólag még vágni sem engedi, amit a kertben látott a gép keresőjén keresztül, mert emlékszik minden felvételre, a színek és foltok fontosak számára a képen. - Ha fényképezek, „Apus" áll mellettem, úgy érzem - utal elhunyt, tiszta szívből szeretett nagyapjára Zozó. - A fényt figyelem. Amikor megjelenik, veszem a gépet és megyek a kertbe. Ez lesz az új kiállításomnak is a címe: Fény a kertben. Az első képeket kisgyermekként Hódmezővásárhely környékén, a mártélyi Tisza-parton rögzítette. Akkor még gyakran sétált, kirándult nagyapjával és szüleivel. Megtanulta: „a fekete-fehér kép a lében", a sötétkamrában lesz végleges. Aztán ahogy Szegedre került a család, s az idővel egyre inkább egy kertre szűkült, de a színes technika megismerésével, később a digitális gép használatával mégis kitágult a világ Zozó számára. Címlapon először 1995 májusában, a Kincskeresőben láthattuk fotóját. Aztán nyert fotópályázaton is. Segítette öt a fejlődésben Kármán Balázs fotóművész is. E barátságra, és saját teljesítményére is büszke. - Mi a szép? - kérdez vissza Pölös Zoltán természetfotós. - Hát a fény. A fény játéka az árnyékkal - mondja elgondolkodva, majd hozzáteszi: - A fény belülről jön. A legfőbb jó pedig: a szeretet. VENDÉGKÖNYV. Két bejegyzést közreadunk Pölös Zoltán kiállításainak vendégkönyvéből. Nóvák István építész: Az elmúlásnak, a születésnek, a megmaradásnak a legszebb pillanatait örökítetted meg a fényképeiden. A nagyszüleid, a szüleid tehetsége, adottsága általad is újrateremtődött." Orr Gizella festőművész: „Kedves Zozó,... nagyon szépek a növények a képeiden, de talán még szebb a FÉNY, ami rajtuk és bennük világít." • A jövő olimpiai stadionja 500 millió fontot ér HHHMHHHMMHNH • Míg a Wembley építésekor 31000 tonna, az új olimpiai stadionban 12 000 tonna acélt használnak fel. Madárszárnyakon Az Országos Természetvédelmi Hivatal megalapítójaként és első elnökeként is beírta magát a közemlékezetbe a lelkész, politikus, miniszterelnök, majd köztársasági elnök Tildy Zoltán fia, dr. Tildy Zoltán (1917-1999). Természetfotóiból a Nemzeti Galéria 1966-ban Pro Natura címmel rendezett nagy visszhangot kiváltó kiállítást. A természetvédelem elkötelezett munkásaként ő vitte véghez a szegedi Fehér-tó védetté nyilvánítását. Itt készült fotóiból adta ki első kötetét. De a Balázs Béla-díjas érdemes művész gazdag életművét lezáró időszak is Szegedhez kötődik. Az akkor már Tildy Katalin és családja közelében élő művész itt készítette az utolsó felvételeket, melyeket őriz tizenkettedik kötete, a Madárszárnyakon. Dr. Tildy Zoltán fényképezőgéppel tanította látni unokáját, Zozót FÉNY A KERTBEN. A természetfotósok legrangosabb szegedi kiállítóhelyén, a Móra Ferenc Múzeum második emeletén Dömötör János ajánlja majd január 25-én a tárlatlátogatók figyelmébe Pölös Zoltán ötven alkotását. Zozó eddig készült kétezer természetfotójának legjavában gyönyörködhetünk. •A felső szinten 55 000 széket helyeznek el. Ezeket később eltávolítják, és más stadionokba viszik át. • Az alsó részen 25 000 ülőhelyet alakítanak ki, a játékok után innen nézhetik a szurkolók a rögbi és futballmeccseket. Egy szegedi kert, az ottani növények életének, a fény és az árnyék játékának rögzítése, a fotózás teszi széppé és teljessé Pölös Zoltán életét. A testében felnőtt, de szívében örök gyermek, mert Down-kórral világra jött fiatalember mindene a fényképezés, aminek alapfogásait nagyapjától, dr. Tildy Zoltán természetfotóstól, illetve alkalmazott grafikus szüleitől kapta örökül, de a látásmód és a komponálás művészete sajátja, ó'adja - ajándékba, nekünk. - Ez az én napom! - fogadja izgatottan a látogatót Pölös Zoltán. A hóvirágon falatozó méhecske, színpompás begónia és ganzália, a zöld minden árnyalatát megmutató páfránylevél, a hervad rózsabimbóról csüngő jégcsapocska - az évszakok hangulata „lejön" a fényképfelvételekről. A 35 éves fiatalember az alkotó lelkesedésével mutatja újabb és újabb fotóit. - „Apussal" nagyon sok interjú készült! - utal nagyapjára. - De most rám kíváncsiak - nyugtázza. - Hol a mikrofon és a magnó? - kérdezi. Aztán megnyugszik, amint előkerül a toll és a jegyzetfüzet. Titkos kert. Ez volt Pölös Zoltán első kiállításának címe. Az 1999. évi bemutatkozásakor tárlatmegnyitójában a református lelkész, Bartha Tiborné elmondta: a Down-kórral vüágra jött gyermekhez „az öt körülvevő világ sok-sok terhe és gondja csak az öt szeretők bölcs szűrőjén át jut el hozzá, belső világa csodálatosan békés és kiegyensúlyozott maradt." „A tiszta, gyermeklelkű fiatalember képes meglátni azt a legapróbb szépséget is, amelyet mi talán észre sem veszünk. Öt ez boldogítja." De örömmel tölti el azokat is, akik elmerülhetnek e fotók részleteiben. Még ha Zozó - ahogy Pölös Zoltánt a hozzá közelállók nevezik - képeinek zöme egyetlen kert, egy szegedi belvárosi ház kapuja mögötti néhány négyzetméteres világ rezdüléseit rögzíti. - Ök gondozzák a kertet, én fényképezem - néz szüleire, majd mutatja az ablakon túli világát Zozó, aki betegségei miatt is ritkán mozdulhat ki a házból. Most a szeme is fáj, de reméli, a tavasz elhozza a gyógyulást, és ismét indulhat a kertbe: nézheti a vízcseppeken a csillogást, lehasalhat a fűbe, bekukucskálhat a bokrok alá, hogy a fény és az-árnyék játékában gyönyörködve fényképezzen, s képeivel gyönyörködtessen. Aztán újabb és újabb képeket mutat: a tiszafa zöldjéből harsog termésének pirosa, az ibolya lilájának árnyalatai • A tavasz hírnöke FOTÓ: PÖLÖS ZOITÁN