Délmagyarország, 2007. december (97. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-11 / 288. szám

Kedd, 2007. december 11. Détár és Rékasi: házasság a színpadon Szombaton mutatták be a fővárosi Madách Stúdióban, ma este pedig már a vásárhelyi Petőfi Művelődési Ház színpadán látható Bergman Jelenetek egy házasságból című színdarabja, Détár Enikő' és Rékasi Károly előadásában. A színészházaspár számára a legnehezebb feladatnak a próbák során az ágyje­lenet bizonyult. A nézőknek eszébe juthat: néhány éve épp az ő házassá­gukról írt a sajtó. KOROM ANDRÁS A Jelenetek egy házasságból című elő­adás ma este 7-kor kezdődik a Petőfi Művelődési Központ színháztermé­ben. Détár Enikő és Rékasi Károly hu­szonhárom éve házasodott össze, de a próbák idején azt nyilatkozták: ez a darab életük eddigi legnehezebb fel­adata. A dráma egy házasság felbom­lását ábrázolja, s két évvel ezelőtt ar­ról adott hírt a bulvársajtó, hogy a Ré­kasi-Détár házaspár kapcsolata vál­ságba jutott. Szerencsére néhány hét alatt rendbe jött minden. Détár Enikő szerint a komoly kap­csolatokra jellemzőek a darabban is látható jelenetek, mégis nehéz mind­ezt a saját párjával a színpadon elját­szani. - Huszonegynéhány évvel ezelőtt Halász Judit és Tahi-Tóth László fősze­replésével a Pesti Színházban már ment ez a darab, melyben gyakorlati­lag a magánéletüket tárják fel a sze­replők - mondta lapunknak tegnap Rékasi Károly. Úgy véli, hogy a leg­főbb kérdés Bergman művében is, az, ami a hétköznapi életben: szembe me­rünk-e nézni önmagukkal? - Ezt az előadást szeretnénk elvin­ni olyan városokba, amelyeknek nincs saját színházuk, de az ott élők igénylik a színházi élményt, igazi díszletekkel, igazi világítással, igazi jelmezekkel. S hogy miért el­sőként Vásárhelyre hozzuk el a da­rabot? Mert itt éltek először ezzel a lehetőséggel, itt szeretnék ezzel a színfolttal gazdagabbá tenni a hely­beliek év végéjét - árulta el Rékasi Károly. NEHÉZ ÁGYJEIENET. A színészhá­zaspárnak nem a veszekedések színpadi megjelenítése, hanem az ágyjelenet színrevitele bizo­nyult a legnehezebbnek. Détár Enikő azt mondta: a próbák során kamaszként viselkedtek, s csak a sokadik próbálkozásra sikerült úgy a játék, ahogy azt szerették volna. DÉTÁR ENIKŐ ÉS RÉKASI KÁROLY A PESTI ELŐADÁSON. OLYKOR ÖNMAGUKAT ADTÁK Fotó: DM/DV Szlavkovics Rita az év rádiósa Szlavkovics Rita, a szegedi körzeti rádió szerkesztője kapta Az év rádió­sa díjat. A Magyar Rádió munkatársa csaknem másfél évtizede készíti ri­portjait és interjúit a Dél-Alföld éle­téről. KUNSTÁB CSABA -Szeretem a vidéket és az alföldi em­berek történeteit - kezdte a beszélge­tést Szlavkovics Rita, aki a Magyar Rá­dióban Az év rádiósa dijat vehette át a napokban. Such György, a rádió elnö­ke szerint ő az, aki a Dél-Alföld hangja a Kossuth rádióban. Szlavkó, ahogy kollégái becézik, több mint 14 éve rádi­ózik Szegeden. Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megyében készített riportjai­val és interjúival vált országosan is el­ismert újságíróvá. Rendszeresen készí­tett anyagokat a Magyarországról jö­vök cimü műsorba, vagy a leghallga­tottabb hírműsorba, a Krónikába. NÉVJEGY. Szlavkovics Rita 1963. no­vember 19-én született Oroszlány­ban. Szegeden szerzett egyetemi diplomát történelemből, oroszból és filozófiából. Az egyetem elvég­zése után az Amerikai Egyesült Ál­lamokban oroszt tanított. 1993 óta dolgozik a Magyar Rádió Szegedi Körzeti Stúdiójában. Szakmai munkáját a Magyar Rádió vezetése korábban Nívódíjjal jutalmazta. Gyerekei: Soma (18) és Csenge (16). SZLAVKOVICS RITA: A MIKROFON OLYAN, MINT A TÉVÉSEKNEK A KAMERA Fotó: Frank Yvette A felmérések szerint a rádiózás egy­re inkább háttérbe szorul. Szó szerint. A háttérrádiózás pedig a slágerzenét ­valamint az időjárást némi hírblokkal - bírja el. A műfajjal együtt eltűnőben vannak az igazi rádióriporterek is. A történelem-orosz-filozófia szakon végzett rádiós egyre többet gondol arra, hogy a manapság egzotikusnak számí­tó orosszal kellene kezdenie valamit. - Azt gondolják egyesek, hogy az emberek a gagyit szeretik - mondta a riporter, aki szerint igény van a jól kö­rüljárt, „hallgattassák meg a másik fél is" elvre építő újságírásra. - Ha a szer­kesztők kértek valamit, én soha nem mondtam nemet: mentem, és ha kel­lett, törött bordával másztam, hogy ri­portot készítsek. A mikrofon olyan számomra, mint a tévéseknek a kame­ra. Láttatni akarom az eseményeket ­vallja Rita. - Nem szeretem bántani az interjú­alanyaimat, kivéve, ha politikusok ­mondta a rádiós. Nagyon megindítot­ta, és a mai napig szívesen emlékszik vissza egy sérült kisfiú történetére, aki nem tudván a kezeit és a lábait mozgatni, az orrával festette képeit. A rádiós újságíró szerint sokan el sem tudják képzelni milyen érdekes emberek élnek a tanyákon. Mint mondta: egy picit büszke arra, hogy egy leheletnyit ő is hozzá tudott járul­ni, hogy néhány tanya és lakója „a térképre tudott kerülni". MINDENTUDÁS EGYETEME - SZEGED: PENKE BOTOND Az Alzheimer-, a Parkinson­és a Huntington-kór ellen A neurodegenerációs betegségek (az Alzheimer-, a Parkinson- és a Huntington-kór) megelőzésére és kezelésére milyen új gyógyszereket vizsgálnak a szakemberek? E kérdésre is válaszol a Mindentudás Egyeteme - Szeged szerdai előadásán Penke Botond akadémikus (Szegedi Tudományegyetem ÁOK Orvosi Vegytani Intézet). MINDENTUDÁS EGYETEME SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Az öregedés a sejtjeink makromoleku­láiban (nukleinsavak, fehérjék, lipi­dek) felhalmozódó kémiai módosulá­sok, változások eredménye - hangsú­lyozza Penke Botond professzor, akadé­mikus. Az öregedés nem ok, hanem következmény, s eredménye a betegsé­gek egész sorának jelentkezése. Az em­ber átlagéletkora folyamatosan nö, így erre nagyobb a neurodegenerációs be­tegségek száma is. Ezek közül az Alz­heimer-kór a leggyakoribb, jelenleg 15-20 millió beteg van a világon, de ez a szám 2050-ig 100 millióra nőhet. A betegség pontos okát még nem ismer­jük, legvalószínűbb kiváltója egy toxi­kus fehérje. Az idegsejtek kóros műkö­dése majd pusztulása az emlékezés és a viselkedés zavaraival jár együtt, a be­teg folyamatosan elveszti képességét az önálló életre. A kutatások egy része az életmód és a táplálkozás szerepét vizs­gálja az Alzheimer-kór megelőzésében. A jövő egyik lehetséges gyógyszeres kezelési módja az aktív immunizálás. A másik sokat ígérő kezelés a fémio­nok megkötése, illetve a toxikus amilo­id fehérje lekötése, neutralizálása. A Mindentudás Egyeteme - Szeged előadása szerdán 18 órakor kezdődik Szegeden az egyetemi JATIK kongresz­szusi termében (Ady tér 10.). Ez - fel­vételről - pénteken és vasárnap este fél nyolctól látható a Városi Televízió Szeged műsorán. A Mindentudás Egyeteme a Magyar Tudományos Aka­démia tudományos vezetésével és a Magyar Telekom társadalmi szerep­vállalásával jött létre. # Magyar Tudományos Akadémia Magyar [TJ Telekom "1 www.designterminal.hu Útmutató vállalkozóknak, szakembereknek, érdeklődőknek.

Next

/
Thumbnails
Contents