Délmagyarország, 2007. szeptember (97. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-27 / 226. szám
•MEGYEI TÜKÖR* CSÜTÖRTÖK, 2007. SZEPTEMBER 27. Októberig tart a gombaszezon - még mindig keresik a vadon termő példányokat Gombában valamennyien kedveljük a pöfeteget Bővíti, fejleszti gazdaságát a fogathajtó Benkő család Sertéssel keresik meg a lóra szánt pénzt pénzéért jó tanácsot is kapott: minél kevesebb ideig van zacskóban a gomba, s minél többet a szabad levegőn, annál finomabb lesz az abból készült étel. A standok mellett található bódé fémborítású asztalánál eközben újabb garaboly gombát válogatott Hullmann Bata Éva, aki egy éve dolgozik itt ellenőrként: forgatja, nézegeti, késsel szétvágja a fejeket. - Nem elég, ha ehető az áru, meg kell felelnie a minőségi követelményeknek is: nem lehet vizes, férges, szennyes, öreg. Azt sem tudja mindenki: a gombát nem szabad tövestől szedni, a tönkből legalább másfél centit a földben kell hagyni - sorolta a kritériumokat a szakember, aki megjegyezte: a behozott gombák többsége alkalmatlan fogyasztásra. Sokszor a minőséggel van baj, ám mérgező fajták is felkerülnek a vizsgálóasztalra - a múlt héten háromszor volt erre példa. Gyakran találkozik az ellenőr begöngyölt szélű cölöpgombával, amely vérzékenységet okoz, nagy dózisban halálos lehet. Sokat hoznak a sárguló csiperkéből is, ennek fogyasztása után 4-8 órával gyomor- és bélpanaszok jelentkeznek. A legveszélyesebb gombából, a gyilkos galócából még nem volt a Mars téri asztalon. - Aki ezt a fajtát nem ismeri, ne is gyűjtsön gombát - javasolta Hullmann Bata Éva. A gomba amatoxin nevű méreganyagot tartalmaz, ami előbb csillapíthatatlan hányást, majd néhány napon belül máj- és veseelégtelenséget okoz. R. T. G. Gyönyörű gombákat hoznak vizsgálatra a piacra Fotó: Miskolczi Róbert HA MEGSZÓLALNÁNAK... || Benkő Sándor szerint a ló tökéletes intelligens, értelmes lény, csak az különbözteti meg az embertől, hogy nem tud beszélni. „Ez a szerencséd - jegyezte meg viccesen kötekedve a felesége, Ilona -, Vajon mit mondtak volna? Lehet, hogy nem azt, hogy imádnak enynyit gyakorolni, tréningezni, a versenyeken hajtani.'' Azt a lovasigazságot megtudtuk, hogy bicska, madzag és hazugság mindig legyen az embernél - mindnek hasznát veheti. Megtörtént, ha jól emlékszem 1999-ben, hogy százhetet néztem meg, ebből hetet találtam alkalmasnak, kettőt vettem meg, és egy maradt fenn a rostán. Nagy türelmet és szakértelmet igényel a fogathajtás, rengeteg munkát kell rááldozni, mire komoly versenyre elmehetünk egy egységgel. „Előre menekülünk" A ló, a fogat hobbi, sport, szerelem, a mindennapi elfoglaltságot, a kenyeret a föld és a sertések adják. Pillanatnyilag háromszáz disznót tartanak - ezenkívül található még a háznál négy ló és öt kutya, utóbbiak imádnak a fogaton utazni, mikor járatják a nagyobb négylábúakat. Pályázatot írtak és nyújtottak be, egy minden igény kielégítő, az Európai Uniós normáknak megfelelő sertéstelepet akarnak tető alá hozni. - Nagyon „csikorog" az ágazat - mondta Benkő Sándor. - A sertés ára a padlón, a gabonáé az egekben. De azért látunk benne fantáziát, és nem tehetünk mást, előre menekülünk, ezért döntöttünk a fejlesztés, a beruházás mellett. Nem könnyű elfoglaltság, munka ez, napi huszonnégyórás készenlétet igényel. IMRE PÉTER Még mindig sokan vesznek szabadban termő gombát. A szegedi Mars téren tegnap 800 és 1500 forint között tartották kilóját. A fejek csak akkor kerülnek a standokra, ha a gombaellenőr megvizsgálta azokat, számos mérgező fajtával találkozik ugyanis a szakember. Öt kutya rohant felém veszettül csaholva, ez még akkor is ijesztő, ha az ebek a földszintes kategóriába tartoztak. Aztán lefékeztek, alaposan körbeszaglásztak, Benkő Sándor felesége, Ilona csitítgatta a kedvenceket. Első lova Acél volt - Beleszülettem ebbe a világba, állatok, lovak között cseperedtem, mégis hintalovon ültem először - mesélte már a házban a 26 éves Benkő Noémi, aki agrármérnök lett. - Ez a játék ma is megvan, ragaszkodom hozzá, egy évvel fiatalabb nálam. Az első lovasemlékem az volt, amikor apu vezette Acélt, ő a szánt húzta, és beleborultunk hóba. Akkor három-négy éves lehettem. 99 Beleszülettem ebbe a világba, állatok, lovak között cseperedtem, mégis hintalovon ültem először. Benkő Noémi - Mátyáshalmon éltünk, a csaBcnkő Noémi kedvenc lovaival. Nyert magyar bajnokságot is Fotó: Tésik Attila ládunknak, szüleimnek nem volt lova - elevenítette fel a hőskort az 55 éves Benkő Sándor. A szomszédban viszont tartottak, emiatt rendszeresen átjártam. Amikor ekekapáztak, egész nap rajta ültem, és hajtottam. Mindig a közelükben akartam lenni, ez a szerelem azóta is tart. Sportolni 1965/66-ban kezdett a vásárhelyi Medoszban, akkor még díjugratóként - kerületi bajnok és országos 4. lett -, oktatói, edzői közül Vígh Jánosra, Détár Balázsra és Rostás Istvánra is jó szívvel emlékszik, de az ugrópacikat, Bandit, Jutkát és Kedvest sem felejtette el. A katonaság véget vetett a díjugratós korszaknak, jöhetett a fogathajtás, 1982-től. Az első lova Acél volt. Kettes fogattal érte el legnagyobb sikereit, többszörös kerületi bajnok, országos első, derbigyőztes, maratonhajtásban a világbajnokságon második lett. Ez a sport nem olcsó. Az éves versenyeztetési költség az egyes fogatoknál 1,5, a ketteseknél 3, a négyeseknél 6-7 millió forint. Már apa és lánya is „szingliben" utazik, és idén tavasztól a Mindszenti LK színeiben versenyeznek. Korábban a vásárhelyi-mártélyi Aranyági Ménest képviselték. Összeszoknak Tiarrával - Tíz éve, 1997-ben már édesapám segédhajtója voltam - emlékezett Noémi. - Nem volt kérdéses, hogy ezt a sportágat választom. Anyu aggódott, féltett, fenntartásai voltak, de tudta, nem tántoríthat el. Önállóan 2002-ben kezdtem hajtani, az első lovam, Ufi már „nyugdíjas". Nyertem magyar bajnokságot és hajtóderbit, pillanatnyilag az új fogatom alakul, formálódik Tiarrával, az új pacival igyekszünk minél jobban összeszokni. - Noémi keze alá dolgozom, az ő karrierje a fontos, van egy másik ló, Helga, azt is szoktatjuk a fogathoz, az lesz az övé, amelyik jobb képességűnek bizonyul. Lovakat nem tenyésztünk, három-négy évesen vásároljuk. - Sokkal finomabb a vadon termő gomba, mint a termesztett, hogy a konzervről ne is beszéljek. A lányom különösen szereti, kedvence a rántott pöfeteg - indokolta tegnap reggel a szegcdi Mars téren Horváth ludit, miért vásárol vadgombát. Ezt még mindig sokan részesítik előnyben - s ha jó eső lesz, októberig tart a gombaszezon Szegeden és környékén. Tegnap is tömve voltak a piaci asztalok szegfűgombával, nagy őzlábbal, ördögszekérrel, érdes törzsű tinorúval és pöfeteggel. - Mindig a piacozás előtti délután szedem a gombát - avatott be a frissesség titkába Rózsika néni, aki teljes nevét nem volt hajlandó elárulni, csakúgy, mint a másik két árus. Sőt az is titok, honnan hozták portékájukat. Csak annyi derül ki: Sándorfalva, Dóc, Szőreg népszerű gombászhely, egy piacos napon pedig hárman-öten árulják a maguk szedte termést, akár több ládányit is. - Kilóját 800 és 1500 forint között tartjuk, a legdrágább a kenyérpöfeteg - tudtuk meg az 55 éves Rózsikától, aki édesapjával együtt, már tízévesen gombászott. Maga is szívesen fogyaszt akár gombafasírtot vagy kapros túróval, csirkemájjal töltött gombafejet. - Nagyon várom, hogy több szegfűgomba teremjen, viszem pörköltnek, levesnek - mondta egy újabb vásárló, aki Hullmann Bata Éva ellenőr munka közben A versenyzéshez szükséges pénzt - a szponzori támogatásokon felül - sertéstenyésztésből teremtik elő Bcnkőék. Sándort és lányát, Benkő Noémit jól ismerik a megyében, sőt az országban is. Fogathajtásban szép eredményeket értek el, bajnoki címeket szereztek. Mártélyi birtokukon minden a jószágok körül forog. Most - a kedvezőtlen piaci körülményekkel is dacolva - bővítik a sertéstenyészetet.