Délmagyarország, 2007. szeptember (97. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-27 / 226. szám

•MEGYEI TÜKÖR* CSÜTÖRTÖK, 2007. SZEPTEMBER 27. Októberig tart a gombaszezon - még mindig keresik a vadon termő példányokat Gombában valamennyien kedveljük a pöfeteget Bővíti, fejleszti gazdaságát a fogathajtó Benkő család Sertéssel keresik meg a lóra szánt pénzt pénzéért jó tanácsot is kapott: minél kevesebb ideig van zacskó­ban a gomba, s minél többet a szabad levegőn, annál finomabb lesz az abból készült étel. A standok mellett található bó­dé fémborítású asztalánál eköz­ben újabb garaboly gombát válo­gatott Hullmann Bata Éva, aki egy éve dolgozik itt ellenőrként: forgatja, nézegeti, késsel szétvág­ja a fejeket. - Nem elég, ha ehető az áru, meg kell felelnie a minőségi kö­vetelményeknek is: nem lehet vi­zes, férges, szennyes, öreg. Azt sem tudja mindenki: a gombát nem szabad tövestől szedni, a tönkből legalább másfél centit a földben kell hagyni - sorolta a kritériumokat a szakember, aki megjegyezte: a behozott gombák többsége alkalmatlan fogyasztás­ra. Sokszor a minőséggel van baj, ám mérgező fajták is felkerülnek a vizsgálóasztalra - a múlt héten háromszor volt erre példa. Gyakran találkozik az ellenőr begöngyölt szélű cölöpgombával, amely vérzékenységet okoz, nagy dózisban halálos lehet. Sokat hoznak a sárguló csiperkéből is, ennek fogyasztása után 4-8 órá­val gyomor- és bélpanaszok je­lentkeznek. A legveszélyesebb gombából, a gyilkos galócából még nem volt a Mars téri asztalon. - Aki ezt a fajtát nem ismeri, ne is gyűjtsön gombát - javasolta Hullmann Bata Éva. A gomba amatoxin nevű méreganyagot tartalmaz, ami előbb csillapítha­tatlan hányást, majd néhány na­pon belül máj- és veseelégtelen­séget okoz. R. T. G. Gyönyörű gombákat hoznak vizsgálatra a piacra Fotó: Miskolczi Róbert HA MEGSZÓLALNÁNAK... || Benkő Sándor szerint a ló tökéle­tes intelligens, értelmes lény, csak az különbözteti meg az embertől, hogy nem tud beszélni. „Ez a sze­rencséd - jegyezte meg viccesen kötekedve a felesége, Ilona -, Va­jon mit mondtak volna? Lehet, hogy nem azt, hogy imádnak eny­nyit gyakorolni, tréningezni, a ver­senyeken hajtani.'' Azt a lovas­igazságot megtudtuk, hogy bicska, madzag és hazugság mindig le­gyen az embernél - mindnek hasznát veheti. Megtörtént, ha jól emlékszem 1999-ben, hogy százhetet néz­tem meg, ebből hetet találtam al­kalmasnak, kettőt vettem meg, és egy maradt fenn a rostán. Nagy türelmet és szakértelmet igényel a fogathajtás, rengeteg munkát kell rááldozni, mire ko­moly versenyre elmehetünk egy egységgel. „Előre menekülünk" A ló, a fogat hobbi, sport, szere­lem, a mindennapi elfoglaltsá­got, a kenyeret a föld és a serté­sek adják. Pillanatnyilag három­száz disznót tartanak - ezenkí­vül található még a háznál négy ló és öt kutya, utóbbiak imádnak a fogaton utazni, mikor járatják a nagyobb négylábúakat. Pályá­zatot írtak és nyújtottak be, egy minden igény kielégítő, az Euró­pai Uniós normáknak megfelelő sertéstelepet akarnak tető alá hozni. - Nagyon „csikorog" az ágazat - mondta Benkő Sándor. - A ser­tés ára a padlón, a gabonáé az egekben. De azért látunk benne fantáziát, és nem tehetünk mást, előre menekülünk, ezért döntöt­tünk a fejlesztés, a beruházás mellett. Nem könnyű elfoglalt­ság, munka ez, napi huszonné­gyórás készenlétet igényel. IMRE PÉTER Még mindig sokan vesznek szabadban termő gombát. A szegedi Mars téren tegnap 800 és 1500 forint között tartották kilóját. A fejek csak akkor kerülnek a standokra, ha a gombaellenőr meg­vizsgálta azokat, számos mérgező fajtával találkozik ugyanis a szakember. Öt kutya rohant felém veszettül csaholva, ez még akkor is ijesztő, ha az ebek a földszintes kategóri­ába tartoztak. Aztán lefékeztek, alaposan körbeszaglásztak, Ben­kő Sándor felesége, Ilona csitít­gatta a kedvenceket. Első lova Acél volt - Beleszülettem ebbe a világba, állatok, lovak között csepered­tem, mégis hintalovon ültem először - mesélte már a házban a 26 éves Benkő Noémi, aki agrár­mérnök lett. - Ez a játék ma is megvan, ragaszkodom hozzá, egy évvel fiatalabb nálam. Az el­ső lovasemlékem az volt, amikor apu vezette Acélt, ő a szánt húz­ta, és beleborultunk hóba. Akkor három-négy éves lehettem. 99 Beleszülettem ebbe a világba, állatok, lovak között cseperedtem, mégis hintalovon ültem először. Benkő Noémi - Mátyáshalmon éltünk, a csa­Bcnkő Noémi kedvenc lovaival. Nyert magyar bajnokságot is Fotó: Tésik Attila ládunknak, szüleimnek nem volt lova - elevenítette fel a hős­kort az 55 éves Benkő Sándor. ­A szomszédban viszont tartot­tak, emiatt rendszeresen átjár­tam. Amikor ekekapáztak, egész nap rajta ültem, és hajtottam. Mindig a közelükben akartam lenni, ez a szerelem azóta is tart. Sportolni 1965/66-ban kez­dett a vásárhelyi Medoszban, akkor még díjugratóként - kerü­leti bajnok és országos 4. lett -, oktatói, edzői közül Vígh János­ra, Détár Balázsra és Rostás Ist­vánra is jó szívvel emlékszik, de az ugrópacikat, Bandit, Jutkát és Kedvest sem felejtette el. A ka­tonaság véget vetett a díjugratós korszaknak, jöhetett a fogathaj­tás, 1982-től. Az első lova Acél volt. Kettes fogattal érte el leg­nagyobb sikereit, többszörös ke­rületi bajnok, országos első, der­bigyőztes, maratonhajtásban a világbajnokságon második lett. Ez a sport nem olcsó. Az éves versenyeztetési költség az egyes fogatoknál 1,5, a ketteseknél 3, a négyeseknél 6-7 millió forint. Már apa és lánya is „szingliben" utazik, és idén tavasztól a Mindszenti LK színeiben verse­nyeznek. Korábban a vásárhe­lyi-mártélyi Aranyági Ménest képviselték. Összeszoknak Tiarrával - Tíz éve, 1997-ben már édes­apám segédhajtója voltam - em­lékezett Noémi. - Nem volt kér­déses, hogy ezt a sportágat vá­lasztom. Anyu aggódott, féltett, fenntartásai voltak, de tudta, nem tántoríthat el. Önállóan 2002-ben kezdtem hajtani, az első lovam, Ufi már „nyugdí­jas". Nyertem magyar bajnoksá­got és hajtóderbit, pillanatnyi­lag az új fogatom alakul, formá­lódik Tiarrával, az új pacival igyekszünk minél jobban össze­szokni. - Noémi keze alá dolgozom, az ő karrierje a fontos, van egy má­sik ló, Helga, azt is szoktatjuk a fogathoz, az lesz az övé, amelyik jobb képességűnek bizonyul. Lo­vakat nem tenyésztünk, há­rom-négy évesen vásároljuk. - Sokkal finomabb a vadon ter­mő gomba, mint a termesztett, hogy a konzervről ne is beszéljek. A lányom különösen szereti, kedvence a rántott pöfeteg - in­dokolta tegnap reggel a szegcdi Mars téren Horváth ludit, miért vásárol vadgombát. Ezt még mindig sokan részesítik előny­ben - s ha jó eső lesz, októberig tart a gombaszezon Szegeden és környékén. Tegnap is tömve voltak a piaci asztalok szegfűgombával, nagy őzlábbal, ördögszekérrel, érdes törzsű tinorúval és pöfeteggel. - Mindig a piacozás előtti dél­után szedem a gombát - avatott be a frissesség titkába Rózsika né­ni, aki teljes nevét nem volt haj­landó elárulni, csakúgy, mint a másik két árus. Sőt az is titok, honnan hozták portékájukat. Csak annyi derül ki: Sándorfalva, Dóc, Szőreg népszerű gombász­hely, egy piacos napon pedig hár­man-öten árulják a maguk szedte termést, akár több ládányit is. - Kilóját 800 és 1500 forint kö­zött tartjuk, a legdrágább a ke­nyérpöfeteg - tudtuk meg az 55 éves Rózsikától, aki édesapjával együtt, már tízévesen gombá­szott. Maga is szívesen fogyaszt akár gombafasírtot vagy kapros túróval, csirkemájjal töltött gombafejet. - Nagyon várom, hogy több szegfűgomba terem­jen, viszem pörköltnek, levesnek - mondta egy újabb vásárló, aki Hullmann Bata Éva ellenőr munka közben A versenyzéshez szükséges pénzt - a szponzori támoga­tásokon felül - sertéstenyész­tésből teremtik elő Bcnkőék. Sándort és lányát, Benkő No­émit jól ismerik a megyében, sőt az országban is. Fogathaj­tásban szép eredményeket értek el, bajnoki címeket szereztek. Mártélyi birtokukon minden a jószágok körül forog. Most - a kedvezőtlen piaci körülmé­nyekkel is dacolva - bővítik a sertéstenyészetet.

Next

/
Thumbnails
Contents