Délmagyarország, 2007. augusztus (97. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-18 / 193. szám

NAPI MELLÉKLETEK Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek SZERKESZTI: ÚJSZASZI ILONA, WERNER KRISZTINA 2007. AUGUSZTUS 18. 1957-TŐL 1997-IG: MÚLTIDÉZŐ SZEMEZGETÉS A DÉLMAGYARORSZÁG ÍRÁSAIBÓL WWW.DELMAGYAR.HU ünnepsors, sok politikával Sok ifjú talán elképzelni sem tudja, milyen hányattatásokon ment keresztül Szent István királyunk ünnepe az elmúlt fél évszázadban. Összeállításunkban - 1957-től tízévenként haladva előre az időben - azt mutatjuk meg, miként száműzte a hatalom az ünnepből az államalapítót, s hogyan kapta vissza első királyunk azt a napot, amivel éppen szentté avatására emlékezik évszázadok óta a magyarság. „Szent István királyról pedig egyetlen szó se essék!" Ezt a parancsot adhatta ki a pártvezetés 1957 augusztusában. Mással aligha magyarázható, hogy államalapító királyunk nevét a Délmagyarország ünnepi száma ebben az esztendőben meg sem említette, a terjedelmes vezércikk csak új kenyér ünnepéről, alkotmányról beszélt. Leginkább ez utóbbi, az 1949. évi XX. törvény dicsőítése fonta körbe az írást úgy, hogy azért jusson számos méltató szó a Magyarországot felszabadító hős Szovjetuniónak. Mint éhes farkasok Nem feledkezett meg a cikk szerzője a belső ellenségről sem, aminek „1956-ban nem a múlt hibái fájtak, hanem az alkotmány, a népi hatalom törvényes rendje. Mint éhes farkasok, hangos üvöltéssel előremerészkedve odúikból a munkások gyáraira, a parasztok földjeire fenték fogukat" - minősítette a forradalom (akkor: ellenforradalom) eseményeit a vezércikk szerzője, hogy újfent köszönetet mondhasson a szovjet segítségért. Az alkotmány ünnepén egyébként reggel zenés ébresztő köszöntötte Szeged népét. Ezen a napon avatták fel Juhász Gyula szobrát, adták át a mihálytelki művelődési házat, a Tiszán vízi karnevált rendeztek, a Széchenyi teret is felvonulók lepték el a földi karneválra kíváncsian, amit a néhány hónapja alakult KISZ aktivistái „példamutatóan szerveztek meg". Talán éppen akkor, amikor Kádár János Kisújszálláson így szólt az ünneplőkhöz, a Nyugatra mutatva: „A mi rendszerünk százszor jobb, mint az övék." Tíz évvel később - bár Szent István király említése megintcsak elmaradt - már jóval békülékenyebb hangnemben szólt a Délmagyarországon keresztül a központilag kijelölt vezérszónok, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Csongrád megye népéhez. Tisztelgett az ezer évvel ezelőtti államalapítók emléke előtt, megjegyezve: tetteik, akárcsak az alkotmány, jelképesen augusztus 20-ához kötődnek. Megtudták Losonczitól az olvasók, hogy „ma a magyar nép független hazában, szabad élet viszonyai között, soha nem tapasztalt sikerrel végzi az országépítés nagy munkáját". Azt is egyértelművé tette az elnök, hogy bár az időjárás rossz volt, a kenyér még finomabb, mint egy esztendővel korábban. Legfontosabb teendőként kiemelte a gazdasági reform előkészületeinek munkálatait, s miközben leszögezte: „ma a magyar nep független hazában, szabad élet viszonyai között, soha nem tapasztalt sikerrel végzi az országépítés nagy munkáját" a Szovjetunió belső fejlődésünk és külpolitikai törekvéseink legfőbb záloga, odacsapott az imperialistáknak, sorolván az USA vietnámi, közel-keleti bűneit. Eközben megyénkben a szövetkezeti gazdák és a munkások ünnepeltek (akkoriban vált hagyománynyá az augusztus 20-i munkás-paraszt találkozó), a Szegedi Szabadtéri Játékok pedig a Don Carlosszal zárta a nyári fesztivált, aminek 1967-ben 90 ezer nézője volt. Komócsin Zoltán, az MSZMP KB titkára Kisteleken azt nézhette meg, milyen sokat is fejlődött a mezőgazdaság a felszabadulás óta eltelt 22 esztendőben, míg Szegeden a Felszabadulás TSZ-ben rendezett vigadalomban nyugodhatott meg, mekkora munkasikereket mutathat fel Szeged gazdasága. 1977-ben már „rehabilitálták" Szent Istvánt, még ha szentségéről szó sem esik. íme a bizonyíték: „Megemlékezünk országalapító István királyunk emlékéről, akinek elévülhetetlen érdemei vannak népünk fennmaradásában, a haladó nemzeti törekvések szolgálatában hangzott a vezércikk egyik mondata. Reakciós imperialisták A főszerep ekkor is még a szocialista alkotmányé volt, amely lehetővé tette, hogy végleg lezáruljon az a korszak, amelyben a jogfosztottság és a kizsákmányolás volt a munkás- és parasztemberek sorsa. S bár a legreakciósabb imperialista körök - mint kiderül az írásból ebben az évben is ármánykodtak, a magyar nép sikerrel dolgozott a szocializmus teljes felépítésén. Oly annyira, hogy a nagy októberi szocialista forradalom győzelmének 60. évfordulójára meghirdetett munkaversenyben egyre látványosabb eredményeket mutathattak fel a dolgozói kollektívák. A szegedi ünnepi hetekre 300 ezren látogattak el, a város idegenforgalmát már az új Hungária Szálló és a felújított Hági étterem segítette, és sok ezer fiatalt vonzottak a Szegedi Ifjúsági Napok. A szabadtéri játékokon ekkor a Lear király mellett néptáncgála, A cigánybáró, a grúz állami népi együttes és az Aida szerepelt a programban. Takács Imréné országgyűlési képviselő pedig azt tudatta vezércikkében az olvasókkal: míg a Horthy-rendszerben egyetlen dolgozó sem ülhetett a parlamentben, az 1975-ös országgyűlési választásokon 81 munkás és 48 pa4 C v * SZOCIALISTA MlJSKASPART LAPJA Erkölcsi és politikai egységben Losonczi Pál elvtársnak, az Elnöki Tanács elnökének ünnepi beszéde n

»«roma„, lárjvrn* Me»t*lW fta»2 ntmatti unn*uunkL_ "* »«»ultt» nuuadlktt. A 5R*™* «v tlAtU illamala "ítrttaaV ««!«*, „ „u, tucULA. ««<Jnu remttin* aíapwrvfnréwll. wiUtatB,* alkatménrinak K fúrtál k. M> sutunknak é*ta*í*k « tártuk <nina.ii a iwívoreinn ami MaWnnutt lonéntlm* v,r.,„ ooifoÚMfrM Ja.al «. .< cxyettmse. «ner) fcakrtoM célott* Gromm.1 »!t I kMMMrek*!. höa> rácmúli tentrtraumt n,m,n, nu.ug.uiak MK* e*íkítíjjw-*»< mert ..„.ir. mag. Mtolntk. Nfnank ku<jkmk«yol4aa, KgfaartnUaW, «!«* hamin»! «nmcvmuk tt áj. uamiiua ünbiaai „Htunk. k«a » macrar tüutüra hutHk Mkkad rtr! vwuHijral kurtít. an> nam unuuit alkart*! vrttí at mttpiu* natr munkáját As nkar rtnjaru maiiMUálMC UkS. frrrrtö jtoBi. maatatafcaduJt a kltákmarroíaa a luá.iUnIX 4» khnatatiau m»i41 Otmíunktaaa aaucsaluU lárv*kj*s«íj uralSajál hatalmára • 1*4 al.ajait* ni-vr. v6 anraai trliatn, tmUSUZm lamaukmtva a rrkáiol t» prttukaj roaááhan Wvrti pártja, a Haxyar SrecíalitMunkácpárt mutatta utat UJ trvrt narr tlhauroeáuu. lamanl ril rlvulr., a Mauar NáakAitáoaaáa IJnákt Tanárkának tlalikr. aunxtaa » alkalmikat tuna? a>ta rád tata tatt.trlobufáálMa ktartuttua kaaáak flnncpM daltotuH káaoaitálr áa 4 parn.tuáf uóvrtrt«*t namtttl rf>aa«unkrl. auitalijuk a azúttallata áamokránáL Lahrli. wkrínkhai mérten novaijuk a ntp J6lálát máptljllk. ga«lat!!)uk ttttünkat. S mmda. a tart lahctaákm. mart lauclatlala ur«ada!ml a> tatdartfl mnübati álunk, ahol a latartlatahht at alkotmányban il tírvánrakí'.atl lahatlW-trk nyiluk, a nap mint nap nyílnak inat mtndrn álUunprttár itamara, aki Unaáalm, kólalatcitaat*lt MJaaltl 4a hacaulataan vrttatt munkájaval raatt ryat kárt* ttijtrtk makra ló.llártban. Kamtatl unnapúnkOn at tárt tikettünk é> remtnyaajKink matnyutlati aritkát a ncmaalkoxl halyevt nrutuUAkááa kavarja. Ml bnktban H uabadaátbon akarunk élni, apttknl ra tlotaoiai. EU kívánjuk máa nápaknak tá Mlndatnrt mályattaaan (aUuborit bannünkat u Etyaaail Államok kkennya* háhoráta Viatnambatt Aá tmpartkllxmua minden bűna, lajkuamamlanaakt. k«yellamáta at ambanalanaáta eaatpontotol ott, a*y uahadakeakarató nap aUatt Srlrttnkmindan malttavai atyáit ártunk a báa vietnami náp uabndaáfharrával. ortlyaífaun álltéi,uk u Etyakuil AJlamok atreandojkt A uoctaiiita ubor onkátaivat atytlu peltuluu. |u detátl ra má. lebaUtte* kat,u.árc adunk vietnami taatveretnknek ttaá>>t'» harcuibor, tubodaatharcuá liüialma* btlajau-rthek. 444 tudjuk, hoor ai imperutttana Az 1967-es címoldalon Losonczi Pál elvtárs beszéde • Horn Gyula Ópusztaszeren „A kormány megvédi a magyar földet" immár 20. alkotom, mai akar, atrkan, a r < ki at MZ • AH , kávatak Há atjatur atíiltó ketjaii Subé Imnnal« MOM» artákáml» ne«B» áaéúá. ™m„áka» bekíxette miakátáiái klOitu H»v Ojár»?nr ayuféljá «%»; ^ ztfzizsz KÍT^S^ ^ssbs -'" akV.k, k uaar. ívjatok. »jrtarrtáza ««««*•>« ; T7 Tmna^jrtoiKM Tl'rtTS Sufooi.mirt.nto rr^Smtoamái Irfckluo.áfclr. » ÍTjaauk ujprv ixtofr ktmtatdláto MttoM Sátort ti x aaaepi „tUnatui. amydi VT. ,lr luinarmtatat öni i»* t.mmMMkvkto* ráannatvr art. I káda* atoMátárá. MOá Az 1997-es híradásunkban Horn Gyulát idéztük rasztdolgozó került közvetlenül a termelésből a parlamenti széksorokba. Tíz évvel később, 1987-ben az alkotmány ünnepén már olyan szavakkal szembesülhetett az olvasó Szent István említése mellett, amilyenekkel évtizedekig soha. íme: „Ma az ország szorult helyzetben van, a társadalmi fejlődés új szakaszába kell lépni". Az aktuálpolitizálás ezen az ünnepen nem csupán csúcsra járatódott, hanem vitatkozós is volt - tűnik ki a Délmagyarországból. Míg Szűrös Mátyás, az MSZMP egyik vezetője Ópusztaszeren (merthogy akkorra Csongrád megyében már az emlékpark lett az augusztus 20-i ünneplés fő színtere) arról beszélt, hogy gondjaink kialakulásában jelentős része van a gazdasági és politikai vezetés következetlenségének, gyengeségének, hibáinak, Grósz Károly miniszterelnök Somogy megyében elmondott beszédéből sikerült ilyen mondatokat beidézni: Torgyán ostoroz „Szóhasználatunkban a válság fogalmához kizárólag negatív tartalom kötődött. Holott a helyes értelmezés szerint a válság bizonyos felgyülemSzent király Szent István király 970 körül született, és a Vajk nevet kapta. 972-ben, megkeresztelésekor adták neki az első keresztény vértanú, István nevét. 997-ben fejedelemmé választották, 1000 karácsonya táján pedig királlyá koronázták Esztergomban, a II. Szilveszter pápa által küldött koronával. Uralkodása alatt létrehozta a keresztény magyar államot. Ő szervezte meg a magyar keresztény egyházat is. Szent István király 1038-ban halt meg. 1083. augusztus 20-án avatták szentté, ezért lett augusztus 20-a Szent István napja. 1083-tól kezdve magyarok tömegei zarándokoltak el minden évben ezen a napon az államalapító király székesfehérvári sírjához. Szent István napja nemzeti ünnep lett, s az is maradt, amíg a kommunista hatalom be nem szüntette. De nem hagyták ünnep nélkül e napon a magyarságot - 1949. augusztus 20-ára időzítették az új szocialista alkotmány hatályba lépését. 1950 és 1989 között ezt a napot az „Alkotmány napjának", „az új kenyér ünnepének" nevezték. 1990 óta augusztus 20-a ismét Szent István ünnepe Magyarországon. lett problémák megoldásának periódusa is, amely cselekvésre késztet, éppen a cselekvést megakadályozó kényszerhelyzet elkerülése érdekében." Persze nem csupán gondokkal izgatták az ünneplőket augusztus 20-án. Volt mifelénk lovasverseny, bográcsos pörköltvigadalom, s megtudhatták az olvasók: Csongrád megyében a hódmezővásárhelyi Vörös Csillag TSZ búzából 63,1 mázsás hektáronkénti átlagtermésével tűnt ki. Bár augusztus 20-án számtalanszor tisztelte meg jelenlétével az ópusztaszeri ünnepet jeles politikus, miniszterelnök nem volt gyakori vendég. Horn Gyula Csongrád megyébe érkezésével vált különösen hangsúlyossá az 1997-es Szent István-nap. Horn augusztus 20-át jeles napként említette, amely csak a miénk, magyaroké, átfogja történelmünket és magyarságunkat. A napi politikai vitákra ő is kitért, s nem csak azért, mert vele szinte egy időben, a dísztribüntől néhány sátornyira Torgyán József, a kisgazdák elnöke ostorozta éppen a szociálliberális kormányt. Ünnepi szentmise „Mindenképpen meg kell akadályozni, hogy a termőföldek külföldiek kezére jussanak" - mondta a miniszterelnök. Aki itt jelentette be azt is: miközben a kormány megvédi a magyar földet, s az ország kiárusításához semmiképpen nem kívánnak utat nyitni, a jövőben, készülve a NATO-csatlakozásra, többet kell költenünk honvédségünk fejlesztésére. És ezen a napon megkondultak a harangok is: Szent István emlékére Ópusztaszer templomában ünnepi szentmisét, az emlékparkban pedig ökomenikus istentisztelet tartottak. BÁTYI ZOLTÁN