Délmagyarország, 2007. augusztus (97. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-10 / 186. szám

SZOMBAT, 2007. AUGUSZTUS 11. -MEGYEI TÜKÖR* 7 A Rejtett szépségek előtt beszélgetnek a nőiességről Talkshow nőkkel, a múzeumban Meglepő műfajjal csalogatják a látogatókat a Móra-múzeumba. A Nőkkel a nőiességről című talkshow résztvevői a régi korok és a ma nőideáljairól beszélgetnek - a Rejtett szépségek kiállítás ürügyén. Nőkkel a nőiességről címmel talkshow-t rendeznek hétfőn este hét órától a Móra-múzeumban, a Rejtett szépségek című kiállításban. Lapunk főszerkesztője, Szetey András beszélgetőtársai ismert szegedi nők: Markovics Ágnes, a Szegedi Kortárs Balett táncművésze, Török Szilvia, a Szeviép-Szeged válogatott kosárlabdázója, Siabó Gabi színművész, Katona Márta profeszszor, a gyermekklinika intenzív osztályának vezetője és Farkasné Pocsai Blanka önkormányzati képviselő. - Különböző élettapasztalattal rendelkező, eltérő érdeklődésű nőket hívtunk meg a beszélgetésre, akik különböző megközelítésből szólnak hozzá a témához. A kiállítás képein keresztül szembesülhetnek a régi korok nőideáljaival, szexszimbólumaival. A beszélgetés irányítása Szetey András kezében lesz mondja Medgyesi Konstantin, a Móra-múzeum sajtóreferense. Sokan úgy gondolják, hogy a politikában és a közéletben való részvétel férfias tevékenység. Farkasné Pocsai Blanka képviselő mégis évek óta helytáll ezen a területen, munkáját összehangolva nőiességével. Török Szilvia kosárlabdázó a sportos nőt testesíti meg, akinek nőiessége mellett keménynek kell lenni a meccseken. Katona Márta nap mint nap kismamákkal és újszülöttekkel foglalkozik. így jelenhet meg a beszélgetésben az anyaság. És persze Markovics Ágnes táncművésszel, aki babát vár. Ő a tánccal, a kecses mozdulatokkal közvetíti a nőiességet a nézők felé. Szabó Gabi színésznő pedig a színielőadásokon és mint televíziós is hat az emberekre - jellemzi a sajtóreferens az öt nőt. - Azért szervezünk ilyen, első pillantásra talán a múzeumtól idegennek tűnő műfajban is programokat, mert szeretnénk, ha az emberek múzeumról alkotott képe megváltozna: nem úgy gondolnának rá, mint valami poros raktárra. A 21. századi múzeumnak többről kell szólnia. A talkshow-nak közösségformáló ereje van. így az emberek nemcsak külső szemlélői lehetnek a múzeumi kiállításnak, hanem a beszélgetésbe bekapcsolódva, több oldalról megismerve a témát, érzelmi viszonyt is kialakíthatnak a tárlat képeivel. A szokványostól eltérő az az akciónk is, hogy aki régi szépészeti kelléket hoz magával, ingyen nézheti meg a kiállítást - tájékoztat Medgyesi Konstantin. B. B.A. A Budapesti Operettszínház nagy sikerű musicalprodukciója visszatért Rudolf újra hódított a téren Visszatért a Dóm térre és tegnap este újra sikert aratott a legendás szerelmespár, Rudolf főherceg és Vetsera Mária. A szabadtéri világpremierként tavaly bemutatott Wildhorn-musicalt - Kerényi Miklós Gábor rendezésében - ígéretéhez híven visszahozta a Budapesti Operettszínház társulata. Rudolf szerepében Dolhai Attila, Máriaként Vágó Bernadett lépett színpadra, szombaton ismét ők énekelnek. Ma és vasárnap Mészáros Árpád Zsolttal és Vágó Zsuzsival az élen a másik szereplőgárdát láthatja a közönség. Ha szükséges, akkor hétfőn tartanak esőnapot . Fotó: Schmidt Andrea Szegedi kötődésű színész játssza Ferenc Józsefet a Rudolfban Németh Attila hazai pályán énekel Markovics Ágnes, a Szegedi Kortárs Balett táncművésze A Budapesti Operettszínház társulatának tagjaként tér haza Németh Attila, hogy a szegedi szabadtéri Rudolf-előadásában Ferenc József császárt keltse életre. Nem először játszik a szabadtérin Németh Attila, aki gyerekkorát Szegeden töltötte. Idén a visszatérő Rudolf-előadás Ferenc Józsefeként láthatjuk. - Amikor először léptem fel a Dóm téren, nagyon ideges voltam - mondja a musicalénekes. - Ha az embernek otthon kell produkálnia, mindig több benne a feszültség. De mivel már játszottam itt, most némileg oldottabb hangulatban állok színpadra. Németh Attila korán kezdte. Már tízévesen szerepelt szegedi opera-előadásban, amit - akárcsak most a Rudolfot - Kerényi Miklós Gábor rendezett. Bár az énekes ma már a Budapesti Operettszínház tagja, mégis pontosan emlékszik arra a szóló sorára, amit jelenésként a Macbeth címszerepét játszó édesapjának énekelt. Németh lózsef Liszt-díjas operaénekes, a Magyar Állami Operaház tagja gyakran ad szakmai segítséget fiának, ám a figyelem közöttük kölcsönös. - Praktikus hangtechnikai tanácsokat szokott mondani - állítja apjáról Németh Attila. - De már akkor megbízott ő is bennem, amikor még gyerek voltam és konzervatóriumi hallgató. Minden előadás után, amit láttam, megkérdezte a véleményemet, és később azt mondta, ezek jöttek be neki a legjobban. Németh Attila a tegnapi előadáson kívül vasárnap, a születésnapján szerepel a Rudolfban. Ünneplésre nincs alkalom, Kerényi rendezései nagy fegyelmet és intenzív színpadi jelenlétet kívánnak meg a szereplőktől. A harmincharmadik évét nemsokára betöltő Németh Attila: Ha az embernek otthon kell produkálnia, mindig több benne a feszültség Fotó: Schmidt Andrea A RAJONGÓK SZERETETE H A Budapesti Operettszínház énekeseit különösen szereti a közönség, Németh Attila rajongói internetes portált is készítettek kedvencükről. - A rajongók szeretete feltölti az embert - állítja a musicalénekes. - A színpadi szereplők energiavesztesége a bányászokéval mérhető össze. Ha ezek a visszajelzések nem lennének, akkor sokkal nehezebb lenne. énekest Ferenc József karaktere az előadás idejére megöregíti. Szerepe szerint olyan idősnek kell kinéznie, hogy hihető legyen: fia a vele hasonló korú Rudolfot játszó színész. - Az ember megpróbál belső színészi eszközökkel élni - vallja Németh Attila. - A maszk nem okoz gondot: az, hogy felteszik a szakállt, a sminket, az őszítést, segít a szerepben. A musicalek fontosabb szerepei korban többnyire mégis behatároltak. Az énekes azonban előrelátó: a zene más területén is otthon van. - A zeneszerzés az én mentsváram, erről viszont még nem szeretnék beszélni - árulja el. - De valamit nagyon fontosnak tartok: elképzelésem szerint a musicalt az opera szintjére kellene feltornászni, hogy jövője legyen. T.T. Török Szilvia, a Szeviép-Szeged válogatott kosárlabdázója Szabó Gabi színművész és televíziós műsorvezető-szerkesztő Nemzetközi elismeréseket kap a Makóról indult filmrendező, Tari fános Ördögmalom: múzeumi vitrin helyett mozgókép A LOKÁLPATRIÓTA A makói származású rendező külön figyel arra, hogy filmjeiben valamilyen formában megjelenjen szülővárosa. Első díját a Távoli templom című alkotással nyerte, amely a makói zsidóság szétszóródását mutatja be. Tarjjános lokálpatriotizmusa miatt tartotta fontosnak a József Attila-projektben való részvételt is. A sokszor hazalátogató rendező örül, hogy a Pávaének képkockái közé is bekerülhettek makói, Maros-parti tájképek. Tari János a fesztiválgyőztes Ördögmalom forgatásán Fotó: DM/DV Hogyan lehet megőrizni az eltűnőben lévő hagyományokat? A makói születésű Tari János filmjei korszerű eszközökkel keresik a választ. Nem is eredménytelenül: a manchesteri Nemzetközi Néprajzi Filmfesztiválon első díjat nyert, nemsokára rangos kongresszuson ad elő Bécsben. Tari jánosra régóta figyel a nemzetközi filmes szakma, július elején azonban minden eddiginél nagyobb elismerésben részesült: a tizedik Nemzetközi Néprajzi Filmfesztiválon nyerte el az egyik első díjat. Az idén Manchesterbe érkező vándorfesztiválon háromszáz alkotásból hetvenet választottak a versenyprogramba. A makói származású rendező filmje a tárgyi kultúra és néprajz kategóriában bizonyult a legjobbnak. - A díjjal egy álmom vált valóra, hiszen már huszonöt éve filmezek - állítja Tari János. - A katalógusba be is került egy 1981-ben készült fénykép, amin a híres filmkészítők mögött, szerényen az árnyékban állok. Akkor még diákként voltam ezen a fesztiválon. Az Ördögmalom című díjnyertes alkotás a hintások eltűnőfélben, átalakulóban lévő életmódját mutatja be. Mindezen keresztül az is kiderül, milyenek voltak a régi vásárok, búcsúk. Bár a barokk főúri kertekből származó szórakozás a 19. század végétől a tömegkultúra részévé vált, a néprajzi múzeumok vitrinjeiben nehéz kiállítani egy-egy körhintát. - Egy film nem csak átvitt értelemben őrizhet értékeket - vallja a rendező. Több mint húsz éve készítettem felvételeket egy qsalád régen őrzött körhintájáról, ami később' egy baleset következtében porig égett. A hinta filmen ma is látható, a valóságban csak a vasszerkezete maradt meg. Az Ördögmalom azonban a hintások eszközein túl az életmódjukat is megörökíti. A tárgyakban nem megragadható hagyomány felkutatása manapság éppolyan fontos kérdés, mint a múzeumok szerepének megváltozása. A Nemzetközi Múzeumi Tanács augusztus végén nagyszabású kongresszust szervez Bécsben. Itt a kulturális DVD lehetőségeiről szóló kerekasztal-beszélgetést két olyan projekt bemutatója nyitja, melyek egyaránt Tari János munkái. A Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésével készült Eszmélet József Attila életét és munkásságát dolgozza fel, a nemrég megjelent Pávaének is különleges vállalkozás. Kiss Ferenc zeneszerző Kodály Zoltán előtt tisztelgő művéhez Tari János saját és archív felvételekből olyan filmet készített, mely több mint illusztráció: egyenrangú társként kísérte a Budapesti Tavaszi Fesztivál koncertjét. Az interaktív DVD-n ez a film önálló életre is kel. A sajátos vizuális alkotással kiegészített koncertfelvétel augusztus 20-án a Duna Televízió ünnepi műsorában látható. TURI TÍMEA