Délmagyarország, 2007. augusztus (97. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-09 / 185. szám

CSÜTÖRTÖK, 2007. AUGUSZTUS 9. • AKTUÁLIS* 5 Mindenben egyetértett a vádlott, az ügyész és a bíró Mehmet Tüysüz megúszta a oörtönt Jogerősen két év szabadságvesztésre ítélték Mehmet Tüysüzt tegnap a Szegedi Városi Bíróságon, a férfinak azonban nem kell börtönbe vonulnia, ugyanis az ítélet végrehajtását három évre felfüggesztették. MUNKATÁRSUNKTÓL Lajtos Szilvia ügyész felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását kérte tegnap a bíróságtól Mehmet Tüysüz ügyében. A török-magyar kettős állampolgárságú férfit felbujtóként embercsempészettel és közokirat-hamisítással, valamint kiskorú elhelyezésének megváltoztatásával vádolta a Szegedi Városi Ügyészség. Mint azt korábban már többször is megírtuk, Mehmet Tüysüz három éve ismerőseinek közreműködésével hamis útlevelet csináltatott az akkor hét és fél éves, jogerős bírósági döntéssel az édesanyjánál elhelyezett kiskorú gyermekének, Tüysüz Mehmet Károlynak. A férfi a kisfiút július 10-én nem vitte vissza láthatásról, hanem a hamis útlevéllel Törökországba csempészte. Tegnap a Szegedi Városi Bíróság előtt kijelentette: nem látott más megoldást arra, hogy rendszeresen találkozhasson a fiával. A férfi az utolsó szó jogán azt mondta: „Látni szeretném a gyermekemet". Tüysüz Mehmet Karcsi három év után, idén áprilisban az Egy-másért Egymásért Alapítvány segítségével került vissza Magyarországra, édesanyjához, Bogosné Papp Edinához. Az évek óta húzódó ügyben a Szegedi Városi Bíróság tegnap gyorsított eljárásban, tárgyalás mellőzésével döntött. Kádár Gábor bíró, a városi bíróság elnökhelyettese valamennyi vádpontban bűnösnek mondta ki Mehmet Tüysüzt, ezért a férfit két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Mivel a bíróság döntését az ügyész is és a vádlott is tudomásul vette, az jogerőre emelkedett. Az alkotóháznak nincs keletje Veszik az iskolákat Elkelt a Tisza Lajos és a Kossuth Zsuzsa szakközép, a két ingatlanért közel 700 millió forintot folyt be a szegedi önkormányzat kasszájába. A bérlakások eladásából több milliárd forintra számítanak. Könnyen, az első fordulóban gazdára talált a Tisza Lajos és a Kossuth Zsuzsa szakközépiskola épülete, a József Attila sugárüti ingatlant 391, a Gutenberg utcait 280 millió forintért vették meg. Mindkét épület árverésén egy-egy ajánlattevő jelent meg, akik szinte a kikiáltási áron vásárolták meg a nagy értékű volt iskolákat. A Gutenberg utcai patinás ingatlan a KESZ Holding Zrt.-hez tartozó egyik cég, a Beton Box Építőipari Kft. tulajdonába került: Lovász Eva, a KESZ jogi képviselője vállalta a nyilvánosságot - már maga az árverés sem volt zárt körű -, elmondta, az építőipari cégcsoport saját magának szeretne benne irodaházat kialakítani. Nem járult viszont hozzá neve közzétételéhez a Tisza Lajos szakközép új tulajdonosa az árverést követően, így hivatalosan nem sikerült megtudnunk, ki vette meg a közel kéthektáros ingatlant. Más forrásból származó információk szerint az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó B&B Zrt. az új tulajdonos, amelynek érdekeltségi körébe tartozik többek között a Tisza Szálló, az újszegedi Tisza Hotel és az Eszperantó utcai irodaház is. Hívtuk a részvénytársaság vezetőjét, Balogh Andreát, ő azonban cáfolta, hogy édesapjával, Balogh Ferenccel együtt köze lenne az adásvételhez. NYILVÁNOS ARVERESEK Az IKV Zrt. az önkormányzati ingatlanok árverését az önkormányzat megbízásából, saját hatáskörben, mindenkor közjegyző jelenlétében végzi nyilatkozta Németh István. Az ajánlatok zárt borítékban érkeznek, azokat az árverésen bontják fel. Ha formai szempontból megfelelnek a követelményeknek, a legmagasabb ajánlatról indul a licit. Az árveréseket az IKV nyilvánosan hirdeti meg, ám csak akkor nyitottak, ha ehhez a pályázók hozzájárulnak. Amennyiben a licitálók zárt árverést kérnek, akkor azt az IKV köteles elrendelni. Az ajánlattevők azt is kiköthetik, hogy az IKV nem közölheti kilétüket a sajtóval és más érdeklődővel. Németh István, az IKV Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, az önkormányzat megbízásából a két ingatlannal egy időben újra eladásra kínálták az Árboc utcai volt népművészeti alkotóházat, valamint Honfoglalás utcai volt tápéi iskolaépületet, ám egyikre sem érkezett érvényes ajánlat. Ugyanakkor veszik és viszik a bérlők az önkormányzati lakásokat, amióta júliusban az utolsó tiltólistákat is megszüntette a közgyűlés. Az év eleje óta 750-en adtak be vételi kérelmet. Az önkormányzat több milliárd forint bevételre számít a lakások értékesítéséből. F. K. Kata hat év után akart szakítani barátjával Katalin nem akarta folytatni a kapcsolatot Rolanddal Fotó: iwiw Folytatás az 1. oldalról Annyi bizonyos, hogy hat évvel ezelőtt ismerték meg egymást, tavaly költöztek össze, de Roland egy hónapja viszszatért édesanyja és nevelőapja lakásába, mivel a lány a szakításon gondolkodott. - Kata kedden reggel már nem jött dolgozni - mondta az I. számú rendelőintézet röntgenosztályának vezetőasszisztense. A lány itt aszszisztensként dolgozott. Munkahelyén nem keresték, mert hétfőn úgy köszönt el, hogy fáj a feje, és úgy érzi, láza van. Kollégái azt gondolták, hogy orvoshoz ment. Az SZTK röntgenosztályán elmondták, a fiú hétfőn még bement a lányhoz, akinek új lakáskulcsot adott át, miután a Vág utcai lakás ajtajának zárját lecserélte annak nehézkes nyílása miatt. Itt is tudni vélték, hogy a férfi többször megverte barátnőjét, más forrásból viszont azt hallottuk, Farkas csak egyszer, mégpedig előző szombaton emelt kezet Katalinra. Mint azt megírtuk, a férfi sem vette fel a munkát kedden. A börtön munkatársai ezért már kora reggel kopogtattak szülei lakásának ajtaján, majd miután nem találták, és sem ő, sem a lány nem volt mobilon elérhető, a Vág utcai lakáshoz mentek a fiú édesanyjával. Mivel a csengetésre, kopogtatásra senki nem nyitott ajtót, dolgavégezetlenül kellett távozniuk, mivel nem volt joguk a zár kinyitásához. Információink szerint ezután a lány testvérénél érdeklődtek a fiatalokról, de ő sem tudta, mi lehet velük. Katalin öccse, édesanyja és egyik ismerősük ezután érkezett kedden kora délután a Vág utcai lakáshoz, de miután az új zár miatt kulccsal nem tudtak bejutni, betörték az ajtót. Úgy tudjuk, Katalin holttestére öccse talált rá, aki nem engedte meg édesanyjának, hogy ő is megnézze gyermekét. A lány édesanyja érthető módon még nem tudta feldolgozni a tragédiát, ezért nem akart beszélni a két fiatal kapcsolatáról. Az azonban kiderült, hogy Kószó Katalin és Farkas Roland szülei ugyanabban az utcában laknak a makkosházi városrészben. A fiatalok is itt ismerkedtek meg és szerettek egymásba. A lány azonban nem akarta a viszonyt tovább folytatni, amit a fiú - a dolgok jelenlegi állása szerint - nem tudott elfogadni. K.G. G. CSAK ORSZÁGON BELÜL KERESIK M. Toronyköy Márta arról számolt be lapunknak, hogy a férfi ellen jelenleg nincs érvényben nemzetközi elfogatóparancs. - Az eljárás pillanatnyi állása alapján nem merült föl arra vonatkozó információ, hogy a gyilkosság elkövetésével gyanúsítható személy külföldön tartózkodik - mondta a rendőrségi szóvivő. Az elfogatóparancs azonban továbbra is érvényben van a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható férfival szemben, akinek útlevelét információink szerint megtalálták a rendőrök. Az ellenzék nem népszavazást, hanem tárgyalásokat akar - A szeptemberi közgyűlés napirendjén szerepel az összevonás témája Aláírások a szegedi egészségügyi integráció ellen nem söpörheti le a kormánypárti városvezetés a kérdést azzal, hogy csekély számú ellenzéki véleményről van szó, vagy úgy, ahogy például nem mentek el az általuk júliusban összehívott rendkívüli közgyűlésre. A gyűjtőíveket ezután a jegyző távolléte miatt az aljegyző irodájába vitték, ahol hivatalos jegyzőkönyvvel átvetették. Korábban megírtuk, hogy helyi népszavazást kezdeményez a Fidesz az egészségügy privatizációja ellen, ezért megkérdeztük az átadás után, mi most az ellenzék konkrét célja. Hűvös László, a Fidesz szegedi frakcióvezető-helyettese elmondta, mivel az Alkotmánybíróság döntött arról, hogy országos népszavazást lehet kezdeményezni a privatizációról, helyben nem kezdeményeznek ilyet. Addig is a visszafordíthatatlan helyi károknak akarják elejét venni. Ezért az aláírásgyűjtéstől nem népszavazást, azaz nem jogi, hanem elsősorban politikai és erkölcsi eredményt várnak. Azt, hogy az érdekképviseletek és a szakmai szervezetek bevonásával a szeptemberi közgyűlés kötelezően újratárgyalja az intézmények összevonását. Etikátlannak tartják ugyanis, hogy a városvezetés nem kezeli megfelelő súllyal az ellenzéki véleményt. DOMBAI TÜNDE „AZ ELIENZEK BECSAPTA A VÁLASZTÓKAT" Mivel a polgármester és a jegyző is a szabadságát tölti, Szabó Sándor kabinetvezető reagált. Elmondta, az egyetem szenátusa augusztus 27-én dönt arról, hogy pályázik-e az egyetem az üzemeltetésre. Ezután az első szeptemberi közgyűlés napirendjén szerepel a téma, tehát nem született még róla döntés. Ilyen értelemben, úgy látja, az ellenzék becsapta a választókat. Az aláírásokat a héten a jegyző felkérésére a helyi választási bizottság ellenőrzi. Szabó elmondta, a téma kötelező tárgyalásához - mivel a szegedi választásra jogosultak száma 132 ezer - minimálisan 13 ezer aláírás lenne szükséges. Csaknem nyolcezren írták alá Szegeden a Fidesz népi kezdeményezését, amelyet annak érdekében indítottak, hogy az önkormányzat továbbra is maga gondoskodjon az egészségügyi szakellátásról, és ne adja át az egyetemnek a városi kórház és a rendelőintézet működtetését - közölte Haraszti Gábor, a Magyar Orvosok Szövetségének városi vezetője tegnap, a városháza előtt tartott sajtótájékoztatón. Tímár Péter, az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének megyei elnöke hozzátette, súlyos szakmai hibának tartják a szegedi egészségügyi intézmények integrációját. Ezzel megszűnne a szegedi vá- Az ellenzéki pártok képviselői az aljegyző irodájában adták át az aláírásokat Fotó: Schmidt Andrea Nem népszavazást, Eianem tárgyalást kezdeményeznek az ellenzéki pártok Szegeden az egészségügyi összevonás ellen. Ezért aláírásokat gyűjtöttek. Ezt a városvezetés azért nem érti, mert a szeptemberi közgyűlés napirendjén enélkül is szerepel a téma. lasztópolgárok beleszólása az ellátásuk működtetésébe. Kalmár Ferenc, a KDNP frakcióvezetője elmondta, a szegedi választók 5-10 százalékának aláírása kell ahhoz, hogy a következő közgyűlés napirendjére vetessék az egészségügy témáját, ez valamivel több mint hatezret jelent, amit a közel nyolcezer aláírással túlteljesítettek. Oláh János Fidesz-frakcióvezető kijelentette,