Délmagyarország, 2007. augusztus (97. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-09 / 185. szám

"MEGYEI TÜKÖR" CSÜTÖRTÖK, 2007. AUGUSZTUS 9. Zsákos emberek Mártélyon A védett terület sem kivétel Más a díj, de a szolgáltatás minősége is A szemét pénzbe kerül gulyáshús • 100% sertéscombból • 500g, 998Ag daráithús • Zsírtartalom 7% alatt • 500g, 698/kg Csevapcsicsa szásszal ^Stl^^, • Tzatziki/ajvár • 400g, 1 248/kg (triSOl! szalonna • szeletelt • ÓOOg, 1082/kg Rostos hörto nektár • Gyümölcs­tartalom: 50% Roppanós virsli Mám^Bm^ Íróasztal • 1 fiókkal, 1 nyitott- és 1 ajtós tárolórekesszel • Kivételesen karcálló melamingyanta bevonattal • Bükk szinben • Mérete: kb. 115x75xó7cm Mogyoro­nugát krém • 400g, 573/kg akoió időtartama: 08.09 - 08.15 között vagy a készlel erejéig. kiél m LIDL-ben Míg Szegeden 1616 forint, addig Szaty­mazon 1288, Tiszaszigeten viszont 1049 forintba kerül a szemétszállítás egy hó­napban. Arra voltunk kíváncsiak, mi a kü­lönbség oka akkor, amikor csak a Tisza-par­ti városban legalább 15 cég foglalkozik hulladékszállítással? MUNKATÁRSUNKTÓL Vadkcleti verseny zajlik a szemétpiacon. Egy-egy nyilvános pályázatra több sze­métszállítási cég is jelentkezik, s egymás ára alá ígérve igyekszik elnyerni a szol­gáltatási megbízást. Előfordult már, hogy egy-egy olcsósága miatt nyertessé lett vál­lalkozó által elvitt hulladék az illegális szemétlerakókon végezte. De az is, hogy a cég annyira alacsonyan tartotta szolgál­tatási díjait, hogy részben ez az árpolitika csődbe juttatta, mint a két éve az egykori megyei tanácsi-önkormányzati cégből lett magánvállalkozást, a településtiszta­sági kft.-t. E cég mai létét mellesleg a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. se­gítségének, illetve résztulajdonosi megje­lenésének köszönheti. Most csak Szege­den körülbelül 15, a megyében 40-50 hulladékszállító igyekszik megmaradni a piacon. Az árversenyből az átlagember annyit érzékel, hogy jelentősen különböznek a hulladékszállítási díjak: ami Szegeden 1616 forint, az például Szatymazon 1288, Tiszaszigeten viszont 1049 forint. Ám a bruttó ár más-más minőségű szol­gáltatást takar. A kistelepülések zömében csak a szemét elszállítását vállalja az ön­kormányzattal szerződött cég, míg a Ti­sza-parti város szolgáltatója - az uniós normáknak megfelelve - a hulladékgaz­dálkodás' egészét fejleszti és végzi: a sze­lektív gyűjtéstől kezdve a hulladék kör­nyezetkímélő elhelyezésén-feldolgozásán át az újrahasznosításig - tudtuk meg Sza­bó Ferenctől, a Szegedi Környezetgazdál­kodási Kht. vezetőjétől. Ez utóbbi két te­vékenység költsége viszont lényegesen, legalább 65 százalékkal nagyobb, mint a puszta szemétszállításé. Ugyanakkor ez az Európai Unió által is preferált, például ISPA-pályázati pénzekkel is támogatott jövő. Az elektromos áram, vagy a víz- és csator­naszolgáltatás hazai díja manapság nagyjá­ból az uniós átlag 85 százaléka. Ám a sze­métszállításé a régebbi EU-tag országokban fizetett árnak csak töredéke: a hazai nagyvá­rosokban 15-20, a kistelepüléseken 5-10 szá­zaléka. Badár Sándor hétórás előadásra készül Színház a SZIN-en Színházi előadásokat is talá­lunk az idei Szegedi Ifjúsági Na­pok augusztus 22-étől 26-áig tartó programkínálatában. Az újszegedi Partfürdő fesztiválja vidám darabokkal várja délutá­nonként mindazokat, akik a koncerteknél többre vágynak. A Borsodi Malátabárban augusz­tus 23-án A helység kalapácsa nevettet. Az előadás érdekessé­ge, hogy Petőfi vígeposzának összes szereplőjet egy színész, juhász Péter kelti életre. Köny­nyed szórakozást ígér augusz­tus 25-én az Indul a bakterház is. Regős Bendegúz történetét az Ator-Factor színtársulat adja elő. A SZIN arca, Badár Sándor augusztus 24-én lép fel: hét órás dumaszínházával a Tisza Gyöngye retro helyszínén saját rekordját készül megdönteni. T.T. Több zsák szeméttel rakták körül Mártélyon a Tisza-parti ter­mészetvédelmi területet jelző táblát ismeretlenek, az ügyben eljárás indult. A védett természeti érték ebből a szempontból nem különbözik a városi aszfalttól: a szemetelő tudja, itt is csak akkor büntethető, ha tetten érik, vagy elismeri, hogy ő hozta ide a zsákot, amiben a nevére kiállított számlát találták. A hulladékot többnyire a természetőr viszi cl a szeméttelepre a szolgálati autójával. Halkocsonya Lecsüngött már a rekordkánikula, de még mindig ijesztően sok van hátra a nyárból, még mindig hőség van. Mivel hűsítse magát a gyöngyöző homlokú egyén • Dinnye már nincs, azaz van, csak megfőtt a földeken: az üdítőitalok nem üdítenek; a limonádé (szódával, belecsavart citrommal) ugyan csodás, csakhogy ké­nyelmetlen, kinek van vele pacsmagolni kedve: citromot félbe­vágni. citromcsavarót kredencből előkeresni - micsoda munka!): a fagyi immár átfogó és széleskörű megunásra került•, és így to­vább. S ekkor fölmerül a mélyből, hagymás-paprikás-hűsen, lehelet­nyi babérlevélillatzattal: a balkocsonya! Melynek előzménye a halászlé, ahhoz ugyanis, hogy az ember halkocsonyát konzumáljon, halászlét kell főznie. Halászlét enni azonban hőségben, erős paprikával, forrón: maga a meghívott ha­lál. Ha még a meleg levest sem javasol fogyasztani kánikulában az ismeretterjesztő irodalom - a tűzforró halászlé kapcsán mi­lyen ajánlást tenne közzé vajon • Bárcsak tél lenne, karácsonyidő. hogy egész napos, hóban-fagy­ban-zúzmardban tett kirándulás után gőzölgő halászlét fogyaszt­hasson a fogyasztó! Csakhogy nem karácsony van, hanem annak ellenkezője, s az időjárást nem tudjuk lehűteni. Adódik hát a megoldás - hűtsük le a halászlét! A halászlé, hűtőbe berakva, nem más, mint: parádés halkocsonya! Már kanalazhatjuk is, fazékhói, nem is kell tányérra kiszedni, csak úgy hasad felszíne a kanál nyomán, mint a máj, mint az aludttej - jobb hűsítőt kívánni sem lehet! (A baj csupán az: a halászlét, ha megfőztük, meg is esszük, nincs ideje lehűlni soha. ismeretterjesztő irodalom ide vagy oda. Örök vágyálom marad a halkocsonya.) F. CS. lálták a helyszínen az elkövetőt. Az ügyben eljárás indult. - Nem mindennapos, de elő­fordul, hogy a természetvédelmi területen is elszórják a szemetet a lelkiismeretlen polgárok, jobb esetben nejlonzsákban teszik le a lakott területtől messze eső pontokon szemetüket - mondja Ihtskás József, a Mártélyi Tájvé­delmi Körzet természetőre. ­Ilyenkor a takarítást mi oldjuk meg, hiszen az a leggyorsabb, ha fogjuk a zsákokat, és a szolgála­tunk gépkocsiján a hivatalos hulladéklerakóba szállítjuk, persze hivatali költségen. Tbrmészetesen volt már példa arra, hogy a kibontott szemetes­zsákból előkerült több csekk és számlalevél is, ami egyértelművé tette, hogy kitől származik a hul­ladék. Megkeresték a kidobott iratokban szereplő személyt, aki rögvest azt válaszolta: a hulladék valóban az övé, de azt saját kuká­jába tette, amit ezt követően el­loptak tőle. Úgy gondolja, ezután szórták szét szemetét a termé­szetvédelmi területen. A hatóság nem tehet semmit, a törvények megkötik a kezét. - Nagyon sokszor bukkanunk háztartási szemétre a túraútvo­nalakon is a Tisza mentén, an­nak is sokszor láttuk már jelét, hogy zsákokba gyűjtve tették ki a nem kívánt holmit a természet­védelmi területeken. Nagyon szi­gorúan megbüntetném azt, aki ilyet tesz - osztotta meg lapunk­kal a vásárhelyi Horváth István, aki szabadidejét gyakran tölti a város körüli erdőkben. MUNKATÁRSUNKTÓL A Vásárhely és Mártély körüli természetvédelmi területekre lassan bátrabban hordanak sze­metet az emberek, mint a külte­rületi dűlőutak mellé, amelyeket polgárőr, mezőőr, rendőr is fi­gyelhet. A hét végén valaki arról értesítette a mártélyi természet­őröket, hogy a község melletti Ti­sza-parti szakasz egyik, termé­szetvédelmi területet jelző táblá­ja köré háztartási hulladékokat tartalmazó zsákokat pakol valaki - tudtuk meg a Kiskunsági Nem­zeti Parktól. A természetőrök azonnal mentek, de már nem ta­A jelek szerint Mártélyon hiába­való felszólítás Fotó: Tésik Attila

Next

/
Thumbnails
Contents