Délmagyarország, 2007. július (97. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-06 / 156. szám

8 • MEGYEI TÜKÖR" PÉNTEK, 2007. JÚLIUS 6. Tavaly sem lőtt mellé a vásárhelyi időjós, szerinte most 1983 ismétlődik A meteorológus gyakran téved, Sanyi bácsi ritkán Szabó Sándor tavalyi évre szóló jóslatai hetven százalékban teljesültek Fotó: Tésik Attila Nem hibázott nagyot a vásárhelyi Szabó Sándor, amikor az év elején felállította idei időjárási prognózisát, az előző évre adott jóslatai is 70 százalékban teljesültek. Nagy szó ez, hiszen tavaly a hivatásos mete­orológusok is elnézést kértek, miután nyári előrejelzésük nem jött be. A férfi negyvenöt éve vezetett naplója alapján arra következtet, ebben az esztendőben nagyjából megismétlődik 1983 időjárása. Nem maradt eddig szégyenben a vásárhelyi Szabó Sándor, aki vi­szonylag száraz, meleg nyarat jó­solt erre az esztendőre még az év elején. A 75 esztendős férfi negy­venöt esztendeje vezeti naplóját, melyben mindig feljegyzi a napi időjárás jelfemzőit. Úgy gondolja, az egyes évek időjárási viszonyai periodikusan ismétlődnek. Azt azonban adataiból még nem tudta lemérni, vajon hogyan jelentkezik nálunk itt kicsiben a globáhs fel­melegedés. Idén az 1983-as év időjárását lát­ja visszaköszönni. Sanyi bácsi ak­kor szeles márciust jövendölt. Úgy gondolta, április elején sok széllel köszönt be a nyárias meleg, amit a hónap közepétől sok csapadék kí­sér. Májusra két hét 30 foknál is nagyobb hőséget, több napig fújó szelet, kevés csapadékot, de futó záporokat jelzett. Júniusra 30-33 fokot de azzal, hogy 17-e és 2l-e között hidegebbre fordul az idő, majd visszatér a 26-30 fok, kisebb nagyobb záporok kíséretében. PR0GN0ZIS AZ EV VEGEIG Szabó Sándor elkészítette az év hátralévő részére is előrejelzését. E szerint júliusban a hónap végéig 30 fok fölött lesz a hőmérséklet. Augusztus elsején folytatódik a kánikula, de 3-a és 8-a között 25-26 fokra esik vissza a hőmérséklet, majd záporok, zivatarok tarkítják a napokat. 20-a után viszont hűvösebbek lesznek az éjszakák. Szeptemberre változó, csapa­dékos időt és a 24-26 Celsiust mond. Komolyabb fagyokra az idén először október 20-a után számíthatunk. November kö­zepétől mínusz 10-12 fokra süllyed le a hőmérők higanyszála, majd 24-én esővel jön az enyhülés. A tartós fagy az idén de­cember 11-én mínusz 10-15 fokkal köszönt be, pár napig kevés hó is esik, ami szinte azonnal el is olvad. Bár többször is fog havazni, a karácsony ismét fekete lesz. ígérjük, január elején visszatérünk Sanyi bácsihoz. A valóságban - azaz a most ve­zetett időjárási feljegyzései sze­rint - majdnem teljesen beigazo­lódtak előrejelzései. Márciusban esett az eső, áprilisban egy csepp sem hullott, viszont szinte állan­dóan fújt az észak-keleti szél, mely hajnalonként gyenge talaj menti fagyokat is okozott. A má­jus hideg északi széllel köszöntött be, a hónap eleji erős talaj menti fagy Sanyi bácsi krumpliját is fe­ketére fagyasztotta. Később júni­us első hete 30 foknál is nagyobb meleggel kezdődött aztán lement 25-26 Celsius-fokra, hogy a hó­nap végére ismét elérje a 30 fokot. Sanyi bácsi hangsúlyozta, té­vedhetetlen ember nincs, csalha­tatlan is csak a pápa, azaz Vásár­hely időjárására vonatkozó prog­nózisát sem kell készpénznek venni. Annak viszont az idén is örülni fog, ha 60-70 százalékban eltalálja a jövőt. KOROM ANDRÁS Nálunk működik az MTV egyetlen vidéki szinkronstúdiója A színész nevet, cuppog és ismétel Hell István rendező minden szóra figyel, amit Sirkó László a stúdióban mond Fotó: Frank Yvette A szegedi a Magyar Televízió egyetlen vi­déki szinkronstúdiója. Ottjártunkkor egy kétrészes francia film magyar hangján dol­goztak. Megtudtuk: egy másodperc a té­vében huszonöt képkocka. Agathe esküvői - amikor ezt a kétrészes fran­cia vígjátékot vetíti a Magyar Televízió, a sze­gediek füleljenek: egyes szereplők a Szegedi Nemzeti Színház művészeinek hangján szó­lalnak meg. A királyi tévé egyetlen vidéki szinkronstúdiójában, a szegediben jártunk. - Veled akarom leélni minden órámat, minden pillanatomat - mondja a képernyőn a kopaszodó Róbert, a stúdióban Sirkó Lász­ló, a kecskeméti Katona József Színház mű­vésze. Szerelmének tárgya Molnár Tünde hangján, orosz akcentussal válaszol. A fil­men hallható Márkus Judit, Borovics Tamás és Pataki Ferenc is. Sirkó László minden szavára Hell István ren­dező, Rózsa Csilla gyártásvezető, Tóth István Zoltán hangmérnök, Becsei Brigitta asszisz­tens, és Tomasevics Zorka szinkronrendező (most szakértőként van jelen) figyel. A jelene­tet két képernyőn, a hangot három monitoron látjuk. Egy a hangsávokat, két másik a művele­teket mutatja. Az egyiken számláló pörög, mely az órát, percet, másodpercet és a képkoc­ka számát jelzi. Zorka elárulja: a televízióban egy másodperc 25 kép. - Ne akusztikailag, érzelmileg szálljon ­instruál Hell István, Tomasevics Zorka pedig ,azt kéri a színésztől, hogy mámorosabb le­gyen. A képernyőn Róbert éppen megkéri ba­rátnője kezét, a következő jelenetben pedig gyűrűt vásárol. Újra és újra, egészen addig, amíg nem tökéletes minden hang. A forgatókönyvbe pillantunk, ahol nemcsak a szöveg, de hangutánzó szavak is szerepelnek. Sirkó László ha kell, nevet, cuppog, és legalább hússzor megkérdezi: Hol tudjuk ezt itt meg­nézni? Azt kellene ugyan kérdeznie, hogy Hol tudjuk itt megnézni ezt?, de a stáb úgy dönt: ez magyartalan. Számít a szó hangereje, ritmusa, tempója is. A jelenet majdnem kész, amikor a hangmérnök szól: egy ühüm kimaradt. Újra­veszik. Végeztünk, Tatjana! - szakít Sirkó László legalább tízszer a lánnyal, és ezzel a mondattal a szereppel is. A szinkronmunkála­tok ezen részével végeztek. Illetve csak majd­nem, hiszen délutánra még várnak egy szí­nésznőt, aki egyetlen hangsúlyt jön javítani. - Egy hangsúly miatt behívnak valakit? ­kérdezzük a rendezőt, aki közli: attól világhí­rű a magyar szinkron, hogy a tökéletességre törekszenek. A film végéről is érdeklődünk, mire Hell István így válaszol: a film vége mindig jó, hi­szen elhangzik ez a mondat, hogy a szinkron az MTV Szegedi Körzeti Stúdiójában készült. GONDA ZSUZSANNA A REGIG SZÍNESZEI A szegedi stábot Tomasevics Zorka tanította, szink­ronizáltak már kosztümös filmet, rajzfilmet, játék­filmet. Hamarosan egy kétrészes krimin, aztán egy második világháborúról szélé hatrészes sorozaton dolgoznak. A stúdió a régióba tartozó színészek kö­zül válogat, tehát a békéscsabai, a kecskeméti, a szolnoki és a szegedi színház munkatársai jöhet­nek szóba, ezenkívül azok a művészek, akik ven­dégként Szegeden játszanak - tudtuk meg Jurko­vics Jánostól, a stúdió vezetőjétől. Szeged híre, galambszárnyon „Szegedi magasszálló keringő galamb". Szép elnevezés - bár a „magasszálló" helyett a „magasröptű" talán még szebb volna. Ez a galniuhfajta a világ egyetlen állata, melynek nevében a „Szeged" szó szerepel. Egy neves szegedi tenyésztő egyik szege­di magasszállója Európa-champion lett, másik pedig - cseh nemzeti győztes! Van egy galambászati szakszó, a „tünő repülés". Ez nem azt je­lenti, a madár olyan távolra re­pül az embertől, hogy eltűnik szeme elől - hanem azt, hogy olyan magasra. Emelkedik ke­ringve a galambcsapat - és egy­szer csak azt vesszük észre: nincs sehol. A török hódoltság óta - Szegedi galambászok alakí­tották ki a szegedi magasszálló keringő fajtát, még a török hó­doltság után, ázsiai eredetű ke­ringőkből - mondja Fackel­mann János neves tenyésztő, ci­vilben a szegedi egyetem mű­szaki szakembere. Mikor meg­kerestük a Magyar Gplamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségét, hogy kit kérdez­zünk szegedi magasszálló-ügy­ben, mondták, ha mindent meg akarunk tudni erről a galamb­ról, akkor őt. Az országos szö­vetség elnökségi tagja, az etikai bizottság elnöke, és az országos fajtaklub titkára is. - Bár országszerte sokan foglal­koznak szegedi magasszállóval, s külföldön is jelen van, a tenyész­tők egyharmada még mindig sze­gedi. Igazi szegedikum ez a ma­dár-mondja. Lebegő röpmodorban A keringők keringése súlyos pontokat ér. A nagy, országos röpversenyeken szigorúan meg­határozott szempontok alapján kell a galamboknak szárnyalniuk KÉSZÜL AZ IDEÁLSZOBOR Nehéz lehet szegedi magasszálló 88' keringőnek lenni: eddig még nem akadt galamb, mely abszolút telje­sítette volna a küllemi előírásokat. Pontosabban a tenyésztőnek lehet nehéz, aki a sztenderdnek minél megfelelőbb madarakat akar lét­rehozni. A tökéletes galamb létre­hozása - halljuk -, még senkinek sem sikerült, de törekedni kell rá. A tenyésztők Fűz Vera szegedi szobrászművésszel meg akarják mintáztatni a szegedi magasszálló keringő ideálszobrát - amely eta­lonszerepet tölt be elkészülte után: ő lesz a mérce. Persze akad­hatnak majd, akik azt mondják, márpedig az ő galambjaik szeb­bek. De hát ez olyan, mint amikor valaki elolvas egy Petőfi-verset, és utána azt gondolja - ilyet ő is tu­dott volna írni. FELLEGVARAK Egykor Felsőváros volt a sze­gedi galambászfellegvár ­most Petőfitelep. Legalábbis az egyik fellegvár, mert ott la­kik például Sági János több­szörös röpverseny-győztes, gyémántkoszorús mesterröp­tető. A másik fellegvár Tápé, ahol a szegedi galambászok székháza található. - nem csak amúgy összevissza. Huszonnégy galamb kering egy­szerre, lassú, lebegő röpmodor­ban, legalább három és fél órán át. A bírálók árgus szemmel fi­gyelik: teljesíti-e a galambfalka a kívánalmakat. Mérik az időt, né­zik, mikor „mennek tűnőbe", az­az mikor válnak láthatatlanná a madarak, és pontozzák a teljesít­ményt. Hogy a szegedi galambok az átlagnál kitünőbbek - az idei első verseny első díját is szegedi galambász, Vírss Mihály hozta el -, magától értetődik. Sokan - így Fackelmann János is - nem röptetnek, hanem kül­lemi sajátságok alapján kiállítá­sokra viszik madaraikat. A külle­mi szabványok ugyanolyan szi­gorúak, mint a repülésiek. Ha például az egyednek sötét a sze­me, vagy rosszul áll a fésűje, azaz a fején lévő, jellegzetes tollkép­ződmény, hibának számít - tud­juk meg a szakembertől, aki hi­vatalos bírálókén már külföldi kiállításokon is pontozott galam­bokat. Európa-bajnok lett Mint versenyzőnek pedig egyik madara Európa-champion lett egy Ausztriában megtartott Eu­rópa-kiállításon,- ez az Euró­pa-bajnok címnek felel meg. Má­sik galambja pedig éppenséggel ­cseh nemzeti győztes ( Hazai ki­állításokon számtalanszor lettek galambjai fajtagyőztesek. Ötven­ezer forintba is kerülnének, ha el akarná adni őket - természete­sen nem akarja. Svédországba már jutottak el galambjai, de in­gyen jutottak. Ugyanakkor tud szegedi magasszálló keringőről, mely százezer forintért kelt el. Ez a galamb nem szegedi, hanem hódmezővásárhelyi tenyésztőé volt - elvégre kell a történetbe egy kis csavar! F.CS. Fackelmann János szegedi magasszálló keringői rendszeresen nyernek kiállításokon első díjat Fotó:'Frank Yvette

Next

/
Thumbnails
Contents