Délmagyarország, 2007. július (97. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-20 / 168. szám

4 • A K T U Á L I S * PÉNTEK, 2007. JÚLIUS 20. Négy városból jöttek a mentők-A könnyű sérülteket elengedték, a súlyosakat délután is műtötték Hét halott, tizenhat sérült Makón A makói tömegbalesetbcn heten veszették életüket, köztük a kamion 36 éves vezetője, és tizenhatan sérültek meg. A mentők és a tűzoltók nagy erőkkel vonultak a helyszínre. A könnyebb sérülést szenvedett utasokat a makói kórházban látták el, a súlyos, élet­veszélyes állapotban lévőket a szegedi klinikán kezelik. Szegedről, Vásárhelyről, de még a Békés megyei Mezőkovácshá­záról is érkeztek mentők tegnap a baleset helyszínére. Kilenc eset- és mentőkocsival szállították el a sérülteket a makói és a szegedi kórházba. A busz 35 utasa közül 13 szenvedett könnyebb sérüléseket, őket a makói kórházban látták el, többnyire vágott, zúzott sebeik miatt. Szabó István, a makói kórház sebészeti osztályának főorvosa la­punknak elmondta: két személyt csonttörésekkel, bordatöréssel szállítottak be hozzájuk, az ő sérüléseiket is ellátták, majd mind a tizenhárom sérült elhagyhatta a kórházat. A baleset három súlyos, életveszélyes, sérültjét a szegedi klinikára szállították, ahol egyszer­re több orvos, három műtőben dolgozott állapotuk stabilizálásán. Mint Varga Endrétől, a klinika igazgatóhelyettesétől megtudtuk: egyikük, egy 51 éves román férfi sokkos állapotban érkezett, mind­két lábán és a bal alkarján nyílt törést szenvedett. Állapotát stabili­zálták, felépülése után számos rekonstrukciós műtét vár rá. A má­sik, 37 éves bolgár férfit szintén sokkos állapotban szállították be a mentők. Életveszélyes hasi sérüléseket szenvedett: lépe megrepedt, amit el kellett távolítani és hasürege is megtelt vérrel. Állapotát sta­bilizálták, őt is az intenzív osztályon kezelik, tegnap délután már a rendőrökkel is tudott beszélni. Arckoponya-sérülései miatt rá is re­konstrukciós műtétek várnak. A harmadik, 47 éves román férfi ál­lapota a legsúlyosabb: kómás állapotban érkezett, nyílt koponya- és agysérülésekkel, bal felkarján súlyos roncsolódással, légmellel. Idegsebészeti műtét után a bal karját amputálni kellett. Nyílt agy­koponya-sérülései miatt az ő állapota kritikus, az orvosok tegnap késő délután az agyduzzanatát próbálták uralni. Meghalt a kamion 36 éves vezetője, valamint a busz hat utasa, akik 27-50 év közötti férfiak. A tűzoltók is nagy erőkkel vonultak ki a helyszínre: Szeged egy mű­szaki mentő és egy darus kocsit küldött, a makóiak pedig két fecsken­dős autóval és egy műszaki mentővel vettek részt a munkában. T.R. elszabadultak, egymásba csúsztak. Kádár István - Épphogy elhagytuk Makót, hatvan­nal, esetleg hetvennel mehettünk Sze­ged felé, amikor velünk szemben fel­bukkant egy személygépkocsikat szállí­tó tréler. Iszonyú gyorsan közeledett fe­lénk, jóval száz fölött haladhatott! Lát­tam, hogy ráment egy bukkanóra, ami megdobta. A jármú hátsó része a levegő­be emelkedett. Úgy lengett, mint egy zászló, irányíthatatlanná vált. Frontáli­san ütköztünk, ráadásul a buszunkat még egy hatalmas ütés is érte a bebi­csakló trélertől. A busz a szemközti ol­dalon átszakította a szalagkorlátot, megpördült, és a vasúti síneken állt meg. Az ablakok szétrobbantak. Szeren­csére nem kaptam nagy ütést, amit sze­rintem annak köszönhetek, hogy telje­sen ledöntöttem az ülést, szinte feküd­tem. Nem veszítettem el az eszmélete­met sem. Többen jajgattak és segítsé­gért kiabáltak. Az ülések elszabadultak, egymásba csúsztak. Körülnéztem, és észrevettem, hogy néhány utastársam­nak leszakadtak a végtagjai. Kezeket és lábakat láttam a buszban és a busz mel­lett. Mozdulatlan, fekvő emberek voltak bent is, meg kint is. Mindent elborított a vér. Aki tudott, velem együtt megpró­bált segíteni a súlyos sérülteknek - be­szélt a tragédiáról Kádár István. A barátján kívül tudott-e másokon is segíteni? Kádár István rámutatott egy középkorú, bajuszos férfira, és azt mondta, vele beszéljek, ő,sok utast pró­bált megmenteni, vannak, akik neki kö­szönhetik az életüket. Ienciu Cosmint nem kellett kérdezget­ni, bár látszott rajta, hogy a történtek na­gyon megviselték. - Először a mellettem ülőt rántottam vissza a karjánál fogva, ez­zel megakadályoztam, hogy zuhanás köz­ben kirepüljön az ablakon. Aztán egy előttem ülő utast húztam ki. Megemel­tem a felsőtestét, és akkor láttam, hogy mindkét lába leszakadt. De élt. Kivon­szoltam a busz mellé, majd visszamen­tem. A következő egy fiú volt, aki súlyo­san megsérülhetett, mert csupa vér volt. Őt is kivittem. A negyedik a sofőr volt. Neki teljesen szétroncsolódott a bal olda­la... Az ötödiknek meg az egyik karja hi­A ROMÁN ÁLLAMFŐ ROKONA IS MEGHALT? |H Románia szegedi konzulja nem erősítette meg és nem is cáfolta, hogy az egyik áldo­zat a román államfő rokona volt. Maria Pop azt mondta, az elhunytak és a sérültek adatait előbb hivatalosan ellenőrzik, mivel nem akarják, hogy tévedés legyen. ányzott. Neki, hogy ne vérezzen el, egy ruhadarabbal elszorítottam a válla alatt. A hatodikon már nem tudtam segíteni, amikor odaértem hozzá, már halott volt. A beszélgetések a többi, könnyebben sérült utas előtt folytak. Nem szóltak közbe, bólogattak, csak néha ejtettek el egy-egy megjegyzést. Kádár István rá­mutatott három férfira: - Négyen indul­tak el, egyik barátjuk olyan súlyosan megsérült, hogy meghalt. - Aki életét vesztette, Silviu Basescu, Trainan Basescu román államfő rokona volt. Prágában akartuk eltölteni a sza­badságunkat. Ez lett belőle - kezdte egyikük, aki alkut kínált: ha őt nem fo­tózzuk le és nem kérdezzük a nevét sem, beszél velünk, és megmutatja Sil­viu igazolványát. Miután megegyez­tünk, Silviu Basescu fényképes igazol­ványát átadta egy tőle messzebb ülő fér­finak, kérte, ő tartsa a fényképezőgép lencséje elé. A három barát ezután arról kezdett beszélni, hogy közvetlenül a baleset után nem kaptak segítséget a civilektől. Ezt a többiek, mintegy tucatnyian meg­erősítették. Azt mondták, autókat lát­tak az úton, kisvártatva gyalogosok is felbukkantak, de nem mentek oda a buszhoz, pedig hallhatták, hogy baleset történt, és az utasok segítségért kiabál­nak. Arra a kérdésre, hogy továbbmen­nek-e Prágába vagy visszatérnek Romá­niába, egyikük sem tudott határozottan válaszolni. Azt mondták, erről később döntenek, egyelőre maradnak. OLÁH ZOLTÁN Félnapos útzár 43-as főúton A 43-as főútvonal Maros-hídi szakaszát a mentés, a helyszínelés és a roncsok el­takarítása miatt közvetlenül a baleset után, már hajnalban lezárták az autók elől, így Makóról csak kerülővel lehetett eljutni Szegedre. A busz utasai szerint a tréler vezetője gyorsan hajtott Sokkoló részletek a túlélőktől A járműveket Szegeden a Kölcsey utcánál az Ószegedi, illetve az Ardics utca felé te­relték - előbbi a tápéi komphoz, utóbbi Maroslele és Hódmezővásárhely felé visz. Választhatták az autósok a Földeákon át Hódmezővásárhelyre vivő Vásárhelyi ut­cát is, amerre elsősorban a határátkelő fe­lől érkező kocsikat irányították. A forgal­mi rend változása megzavarta az autóve­zetőket: a fennakadásokon, torlódásokon kívül a Szegedi utcában koccanásos bal­eset történt, a Vásárhelyi utcában pedig árokba csúszott egy autó. Volt koccanásos baleset és torlódás Sze­geden is, bár lehet, hogy ez inkább a me­legnek tulajdonítható - tudtuk meg Tuczakov Szilvánától, a megyei rend­őr-főkapitányság szóvivőjétől. A kocsik viszont nagyrészt folyamatosan halad­tak. A Budapest felől érkező járműveket két helyen, a Rókusi körút Kossuth Lajos sugárúti, illetve József Attila sugárúti ke­reszteződésében terelték Hódmezővásár­hely felé. Vásárhelyen a Szeged, illetve Makó felől érkező jármüveket a rendőrök nem engedték a jelenleg átépítés alatt álló Kaszap utcai elkerülő útra. Annak ellené­re, hogy viszonylag jó ütemben lehetett haladni, a 47-es főút városi, Ady Endre utcai szakaszán időnként végig állt a ko­csisor a vasúti átjáró és a strand között, mintegy egy-másfél kilométeren, míg a Szeged felől érkező kocsisor vége olykor a laktanya utáni motokrosszpályáig ért. A 43-as főútvonalon először fél kettő­kor indult meg a forgalom, akkor azon­ban még csak egy sávon, felváltva enged­ték az autókat át a hídnál - ezt is szüne­tekkel, mert például a tréler elvonatásá­nak idejére újra útzárat rendeltek el. Az út délután három óra előtt néhány perc­cel szabadult fel teljesen. A vasúti közle­kedés viszont jóval hamarabb, tizenegy órára állt helyre Makó és Újszeged kö­zött. A sínről egyébként nem csupán az összeroncsolódott buszt kellett a tűzol­tóknak elvontatniuk, hanem a vágány egy megrongálódott darabját is ki kellett cserélniük a pályamunkásoknak. SZ. I. M. Szegeden rendőrök terelték a tranzitfor­I galmat Vásárhely felé Fotó: Karnak Csaba Trainan Basescu román államfő ro­kona, Silviu Basescu is meghalt a Ma­kó melletti tömegszercncsétlenségbcn - állították a súlyos, hét áldozatot követelő balesetet túlélői, akik meg­döbbentően, olykor sokkoló részletes­séggel beszéltek az ütközésről és a tragédiát követő percekről. - Tisztán emlékszem mindenre, ébren voltam, az utat néztem! - mondta nyu­godt hangon a súlyos balesetet könnyű sérülésekkel túlélő Kádár István tegnap reggel a Makói Rendőrkapitányság épü­lete előtt. A fiatal, magyar nemzetiségű, román állampolgárságú férfi elmondta, a me­netrend szerint közlekedő kétszintes busszal Románia több városát érintve Prágába tartottak. A buszon többségé­ben turisták utaztak, de voltak néhá­nyan, akik dolgozni mentek Csehor­szágba. Ő prágai ismerőseit akarta meg­látogatni a barátjával. 99 Nem veszítettem el az eszméletemet sem. Többen jajgattak és segítségért kiabáltak. Az ülések Kádár István, az autóbusz utasa: Frontálisan ütköztünk, ráadásul a buszunkat még egy hatalmas ütés is érte a bebicsakló trélertől Fotó: Segesvári Csaba A teljesen összeroncsolódott autóbuszt a tűzoltók vontatták vissza a sínekről az Útra Fotó: MTI/Németh György

Next

/
Thumbnails
Contents