Délmagyarország, 2007. július (97. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-18 / 166. szám

1 SZERDA, 2007. JULIUS 18. • A K T U A L I S Idén most lehet másodszor koporsóval temetni a szegedi temetőkben Végtisztesség két év után A szegedi magas talajvíz miatt az idén még csak most másod­szor alakult úgy a helyzet, hogy lehet koporsós temetést rendez­ni. Az viszont most először for­dul elő, hogy kényszertemetést kell elrendelni, mert a hozzá­tartozók nem akarják eltemetni a két éve bérkriptában őrzött családtagjukat. Három éve okoz gondot Szege­den a magas talajvíz a temetők­ben. Annak ellenére sem lehet mindig mindenütt koporsós te­metést végezni, hogy az átlagos­nál enyhébb tél és száraz hóna­pok állnak mögöttünk. Idén már másodszor húzódott vissza a nedvesség az önkormányzati sírkertekben annyira, hogy a szabályoknak megfelelően, mi­nimálisan százhatvan centimé­ter mélyen elhelyezhetők az el­hunytak a sírgödörben. A Bajai úti sírkert nagy részén is megint végeznek hagyományos testtemetést. A figyelőkutak és a próbafúrások azt mutatják, hogy a Belvárosi temető har­mincegy táblájából már csak mindössze négy-ötben nem sza­bad az elhunytat hagyományos módon végső nyugalomra he­lyezni. Érdeklődésünkre a sírkert ve­zetője lároli Jenő elmondta, két elhunyt, akikről korábban - sze­mélyiségi jogaik miatt nevük nélkül - megírtuk, hogy három éve várják a végtisztességet, to-. vábbra sem temethető. Hozzá­tartozóiknak, mivel ők a ham­vasztáshoz és más kripta kivá­lasztásához nem járulnak hozzá, Hagyományos koporsós temetés a szegedi református temetőben Illusztráció: Karnok Csaba MEGYEI HELYZETKEP A szentesi sírkertekben az idén eddig nem okozott gondot a belvíz, a hozzátartozók tarthattak koporsós temetést. Hódmezővásárhelyen má­jus eleje óta nincs akadálya a koporsós temetésnek. Előtte azonban hosszú hónapokig nem lehetett ilyet rendezni a magas belvíz miatt. Makón és térségében hosszú évek óta nem kellett temetési tilalmat el­rendelni. A Maros-parti város abban a szerencsés helyzetben van, hogy a temetői magasabb területen fekszenek, így még a belvizes idő­szakban is volt mindegyik sírkertben olyan terület, ahol a temetkezés­nél előírt mélységet teljesíteni lehetett. változatlanul a bérkriptás táro­lást teszik lehetővé. Előfordul azonban az ellenke­zője is. Noha egy két éve bértárolt holttestet most végső nyugalom­ra helyezhetnének, és erről az idén másodszor tájékoztatták a családot levélben és személyesen - nem akarják elhantolni. A te­metővezető az ő nevüket sem árulta el, annyit viszont közölt, hogy a hozzátartozók semmivel nem indokolták a döntésüket. A bértárolás - havonta nyolcezer forint plusz áfába kerül - viszont nem folytatható az idők végezeté­ig, ha egyébként a temetési tila­lom nem gátolja az elföldelést a kiválasztott parcellában. Mivel ilyen még nem fordult elő a váro­si temetőket kezelő Szegedi Tes­tamentum Temetkezési Kft. tör­ténetében, tájékoztatták a jegy­zőt. Az eljárás folyamatban van. A kényszerhamvasztásról vagy kényszertemetésről, valamint ezek költségének kifizetéséről né­hány héten belül várható döntés. DOMBAI TÜNDE Egyetemi ponthatárok: egy hét múlva Pontszámítási izgalmak élénkítik az érett­ségizők és családtagjaik vakációzását. Egy hét múlva lesznek meg a ponthatárok. MUNKATÁRSUNKTÓL A jelentkezési laphoz csatolandó dokumen­tummásolatok utolsó postázási határideje (július 11.) után már csak számolgatnak, ta­lálgatnak és reménykednek a középiskolát végzett továbbtanulók. A mindent eldöntő ponthatárokat ugyanis egy hét múlva, július 25-én hozza nyilvánosságra az Oktatási és Kulturális Minisztérium. Addig a számolga­tás kiindulópontját a tavalyi és az azt meg­előző ponthatárok jelentik. Ám semmi nem garantálja, hogy a pontha­tárok a korábbi évekhez hasonlók lesznek az idén. Ennek oka nemcsak a „gyerekanyag" összetételének változása, hanem az is, hogy módosult a felvételi jogi háttere (például egyes többletpontokat máshogyan számol­nak el), s az intézmények kapacitása, vagyis a férőhelyek száma is. Vagyis a régi ponthatár csak a trendet mutatja, jelzi: melyik intéz­ménybe volt a legkönnyebb, illetve a legnehe­zebb bejutni. Az esélylatolgatást segíti viszont a www.felvi.hu honlap pontszám-kalkulátora. A honlap adataival kiszámolható a mutató: hányan jelentkeztek egy adott képzésre és közülük hányan jutottak be. Ez jelzi a túlje­lentkezés mértékét, a bejutási esélyt. A pontszám számítás szabályai idén annyi­ra megváltoztak, hogy annak részleteit még a felsőoktatási intézmények sem ismerik. Annyi bizonyos: egy számítógépes algorit­mus többszöri futtatásával és ellenőrzésével alakul ki, hogy mely felsőoktatási intézmény mely szakára hány ponttal lehet idén bejutni. E pontszám jelentette határt elérő érettségi­zettekből lehetnek szeptembertől gólyák. Hőség SZAVAY ISTVÁN Bár a tűző napon áll szegedi szerkesztőségünk előtt a hőmérő, ak­kor is sokkoló a kijelző látványa, melyet mintha egész napra be­betonoztak volna 40 fokra. Az üdítő változatosság mindössze ab­ban nyilvánul meg, hogy néha 41 fok tűnik föl a számlapon. Ilyenkor az ember különösen hajlik a szkepszisre, még akkor is, ha éppen arról olvasok a hírek között, hogy az OVB ma dönt a népszavazási kérdések ügyében. A Corvinus Egyetem alkot­mányjogi tanszékének docense, Fogarasi József éppen azt fejtege­ti, hogy: „A Ve. (a választási eljárásról szóló törvény) szabályozza, hogy a törvényben szereplő határidők jogvesztők, illetve, hogy a határidő az utolsó napon, 16 órakor jár le. A törvény szerint 16 óráig tart a népszavazási kezdeményezés védettségi határideje, ez pedig álláspontom szerint azt jelenti, hogy a védettség 16.00-kor jár le, vagyis 16.01 perckor lehet beadni az új kérdést. Tehát, ha a Fidesz 16.00-kor adta he népszavazási kérdéseit, ak­kor kétszer nyújtotta be ugyanazt, hiszen saját magával szemben is védettséget élveznek a már hitelesített kérdései. Azaz az idő előtt benyújtott kérdések nem hitelesíthetők. Értelmezni kell az' esettel kapcsolatban a benyújtás és érkeztetés időpontját: ez a Fi­desznél egyértelműen 16.00, hiszen azonnal érkeztették a be­nyújtás után. Az elektronikusan küldött kérdés azonban az OVB számítógépe szerint 16.01-kor érkezett. Vajon pontosan járt-e a számítógép órája, hitelesítve volt-e ?" - tette fel a kérdést. Odakint most éppen megint 41 fokra ugrott a hőmérő, ami akkor is idegesítő látvány, ha a klímázott hűvösségből bámulom a napfényben izzó kinti világot, miközben letörten gondolok arra, hogy holnaptól, még nagyobb hőségben, újra kitörhet majd a politikai izgalom azért, hogy kinek milyen válaszok irányába terelő kérdésére döntsük majd el a népszavazáson, hogy vehessünk-e Aszpirint a benzinkúton is. Es a kérdés valóban aktuális. Közben kimentem rágyújtani, és a forró szellő elől rémülten húzódtam egy árnyékos sarokba, fájó fejjel, ami nem jó, mert a szemközti benzinkúton most sem lehet fájdalomcsillapítót kapni, a legközelebbi patika pedig mintha a Szahara másik végében lenne. A docens közben már azt fejtegeti: „Nem lehet megengedni, hogy a pártok a pénzükkel, hatalmukkal, szervezettségükkel ki­sajátítsák a népszavazás intézményrendszerét, amely az állam­polgárok lehetősége a közvetlen hatalomgyakorlásra." ló-jó, hát döntsön népi, azaz polgári kezdeményezésre a nép ­mondom magamban, bár nekem éppen egy Aszpirin kellene. Mély letargiában olvasgatom hát tovább a hírügynökség szövege­it. Csak akkor vigyorodom el, amikor egy MDF-hírre találok, melyben kifejtik, hogy ha nem lett volna a Medgyessy-féle száz­napos program, akkor most nem lenne szükség megszorításokra. Nos, ebben valószínűleg mélységesen igazuk van. Mindjárt job­ban érzem magam, amikor feltehetem a maliciózus kérdést: vajh ki kezdeményezett volna akkoriban népszavazást, és ki voksolt volna az egészségügyi dolgozók és pedagógusok ötvenszázalékos béremelése, a nyugdíjemelések vagy más osztogatások ellen • Tízezredik látogató Egerből származik és Bécsben dolgozik tolmácsként az a fiatal­asszony, aki tegnap délután Sze­geden élő húgával tízezredikként váltott belépőt a szegedi Mó­ra-múzeum Rejtett szépségek cí­mű kiállítására. Menyhárt Anitát a megyei múzeumigazgató Zom­bori István köszöntötte a mosta­ni kiállítás katalógusával és az őszi tárlat, a japán kultúrát és művészetet bemutató Távoli fé­nyek - közelítő színek című be­mutató katalógusával. DÉMÁSZ EDFCSOPORT A DEM ASZ Csoport munkatársat keres JOGÁSZ munkakör betöltésére, Szegeden történő foglalkoztatással. A munkakört betöltő alapvető feladatai: A Társaságcsoport eredményes működésének elősegítése, az EU­jogszabályok Társaságcsoportra gyakorolt hatásainak feltárásában való közreműködés, a Társaságcsoport képviselete bíróságok és ható­ságok előtt, valamint harmadik személyekkel szemben. Várjuk jelentkezésé^ ha: • jogász végzettséggel, lehetőleg 2 éves - polgári és társasági jogi területen szerzett - szakmai gyakorlattal, • tárgyalóképes angol nyelvtudással, valamint • felhasználói szintű számítógépes ismeretekkel rendelkezik. Ezen túlmenően: • diplomatikus és lényeglátó, • önálló és magabiztos, • terhelhető, kitartó és alapos. Amit kínálunk: • versenyképes juttatások, s • kitűnő munkakörülmények egy nemzetközi cég hazai leányvállalatánál, • szakmai kihívások a régió egyik meghatározó munkáltatójánál. A pályázatokat - melyek fényképes, magyar és angol nyelvű szakmai önéletrajzot és motivációs levelet tartalmazzanak ­2007. július 24-ig (kedd) a szemelyugy@demasz.hu címre kérjük küldeni. Az üzenet tárgyában szíveskedjen feltüntetni: „Jogász munkakör" Pataki Zsolt: Irakba senki nem azért megy, hogy meggazdagodjon Életveszélyben a bagdadi zöld zónában Néhány napja érkezett haza Irakból Pataki Zsolt. A szegedi honvédtiszt tagja volt a NATO kiképzési missziójának, a vé­delmi minisztériumban dolgo­zott. Azt mondta, meg lehet szokni az állandó életveszélyt, nem zárja ki, hogy egyszer még visszatér a háborús országba. 2006. október 7-étől 2007. július 8-áig szolgált Bagdadban a mint­egy kétszáz fős NATO Kiképzési Misszió-Irak tagjaként Pataki Zsolt mérnök-alezredes. - Sokan azt hiszik, hogy a pénzért vállaltam a feladatot, de ez tévedés, Irakba senki nem azért megy, hogy meggaz­dagodjon. Számomra kihívás volt, a katonai pályafutásom csúcsa a Bagdadban eltöltött kilenc hónap és egy nap - tisz­tázta már a beszélgetésünk ele­jén a Magyar Honvédség Kato­nai Közlekedési Központ pa­rancsnokhelyettese, hogy mi­ért is ment a világ egyik legve­szélyesebb országába. A családjával Szegeden élő ka­tonatiszt korábban soha nem szolgált külföldön. Az alezredes elmondta, hogy a misszióba 18 országból érkeztek katonák, többek között amerikaiak, an­golok, izlandiak, románok, Pataki Zsolt egyenruhában, iraki földön Fotó:DM/DV szlovénok, de voltak a nem NA­TO-tag Ukrajnából is néhá­nyan. Pataki Zsolt a 18 fős magyar kontingens tagjaként az Iraki Vé­delmi Minisztériumban dolgo­zott, kiképzési feladatokat látott el. - Az iraki hadsereg tagjainak többsége Szaddam Húszéin alatt is katona volt, átálltak. Koráb­ban csak a telefont, a papírt és a ceruzát „ismerték", mi tanítot­tuk őket például a számítógépes rendszer használatára - mondta az alezredes. A honvédtiszt és társai az úgy­nevezett zöld zónában dolgoztak és laktak. Szállásukat a néhai diktátor egyik bagdadi palotájá­nak kertjében alakították ki kon­ténerekből. A katonai felszerelé­sükbe beletartozott az állandóan viselt golyóálló mellény, páncél­sisak, illetve a vegyvédelmi fel­szerelés, valamint egy pisztoly és egy kisméretű géppisztoly. A pisztolytól az irakiak kérésére még a munkahelyén, a védelmi minisztériumban sem válhatott meg, sőt utasították, hogy az épületben is betárazva tartsa ma­gánál. A fegyvereit egyszer sem kellett használnia. Pataki Zsolt kérésünkre arról is beszélt, hogy a kilenc hónap alatt folyamatosan életveszély­ben voltak. A legjobban védett zöld zónát is rendszeresen érik támadások, rakétákat, aknákat, klórgázpalackokat naponta lő­nek a területre. - Egy idő múlva újra belevág­nék, érdekes feladat volt Irakban dolgozni - mondta Pataki Zsolt mérnök-alezredes, akinek fia, Marcell tavaly megnyerte a Szín 5-ös pályázatunk fődíját. OLÁH ZOLTÁN LEBUKNI, FEOEZEKBE! - Amikor megszólaltak a szirénák és közben egy géphang azt mond­ta, Duck and cover! (Lebukni és fedezékbe!), akkor mindenki be­ugrott a hozzá legközelebb esö bunkerba, mert tudtuk, hogy a kö­zelben pár másodpercen belül be­csapódik egy rakéta. Ottlétem alatt senki nem halt meg a misszió tagjai kézül, de a környezetemből sokan áldozatai lettek a támadá­soknak - mondta Pataki Zsolt.

Next

/
Thumbnails
Contents