Délmagyarország, 2007. július (97. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-17 / 165. szám

Sürgősségi műszerekkel teli táskát kap az ügyelet Hanna alapítványa segít Makón Első sikerét könyvelheti el a makói Nagymáté Hanna Ala­pítvány, amely egy másfél éves, tragikus körülmények között elveszített kislány emlékét őrzi nevében: a befutott adomá­nyokból kétszázezer forint ér­tékű, sürgősségi műszereket tartalmazó táskát kap a város gyermekorvosi ügyelete. A makói Nagymáté Hanna törté­nete négy évvel ezelőtt az egész országot bejárta - felháborodást, döbbenetet és részvétet ébresz­tett. A másfél éves kislányt szü­lei négy nap alatt veszítették el, miután egy teljesen hétköznapi vírusfertőzés miatt egy este hányni kezdett. Attól tartva, hogy kiszáradhat, a kórházba ro­hantak vele, ahol infúziót pró­báltak neki adni - ez nem sike­rült, így preparálták a vénáját. Ez fertőződött el, és Hanna végül vérmérgezés miatt halt meg. A történtek miatt végül senkit sem vontak felelősségre, Hanna szü­lei viszont életre hívtak egy ala­pítványt egyrészt azért, hogy a kislány emlékét ily módon is ápolják, őrizzék, másrészt azért, hogy tenni tudjanak valamit a hasonló tragédiák megelőzése ér­dekében. A Nagymáté Hanna Alapítvány első sikere az, hogy egy tavaly őszi jótékonysági kon­cert bevételéből, amihez sokan ­többek között a város önkor­mányzata is - külön is adomá­nyokat ajánlottak fel, egy sürgős, olykor életmentő beavatkozások­hoz szükséges műszerekkel fel­szerelt táskát adnak át szómba­Ml VAN A TÁSKÁBAN? A táskában található műsze­rek - többek között szike, ér­fogó, vérnyomásmérő, vála­dékszívó, vércukormérő, léle­geztető maszk és ballon, illet­ve egy gyomormosó készlet ­értéke közel kétszázezer forint. Azt, hogy mire van szüksége az ügyeletnek, Farkas Éva az ügyeletet ellátó helyi gyermek­orvosokkal egyeztette. Megje­gyezte: nem véletlen, hogy nem a kórház gyermekosztá­lyának - ahol Hannát sikerte­lenül kezelték - ajánlották fel a táskát, ugyanakkor minden­képpen azt szerette volna, ha mégis a makói, Makó környéki gyerekeknek és az őket kezelő orvosoknak segíthetnek. Farkas Éva a táskával - ölében második kislánya, Nadja Fotó: Gyenes Kálmán ton a makói gyermekorvosi ügyeletnek - mondta el lapunk­nak az édesanya, Farkas Éva. Az alapítvány egyébként másfél esztendeje működik, ám a táska átadása az első igazán nagy sike­re. Mint korábban beszámoltunk róla, az alapítvány támogatására felhívó reklámfilmet forgatott Makón az egykori Nagy Ö, a te­niszcsillagként ismert Noszály Sándor, ám a rövid alkotást eddig csak a makói televízió nézői lát­hatták - így komoly összeget nem hozott. Hasonló eredménnyel zá­rult az idén indított adományvo­nal is, amit néhány hónapon ke­resztül hívhattak azok, akik segíteni akartak. Farkas Éva úgy fogalmazott: az alapítvány puszta fenntartása is sok rá­fordítást igényel tő­lük időben és pénz­ben. Mindmáig nincs, aki segítene nekik például az ado­mányok gyűjtésében vagy a honlap (www.hannaalapit­vanya.gportal.hu) karbantartásában. Ezért is különösen hálás Mucsi Gergő­nek és barátainak, akinek a koncertje révén most megaján­dékozhatják a gyer­mekorvosi ügyeletet. SZABÓ IMRE Tápén gyártják a Marica grófnő különleges díszletét Világrekord az óriáshegedű Bekerülhet a Guinness-világrekordok könyvébe az a 22 méter hosszú, két és fél tonna súlyú hegedű, amit Tápén, a Scabello díszletgyártó műhelyében a Dóm téri Ma­rica grófnőhöz készítenek. Eszenyi Enikő izgalmasnak ígérkező produkciójához Ken­taur tervezte az extrém színpadképet. Kezdetben hagyományos operettdíszletben gondolkodott a szabadtéris Marica grófnőre készülve Eszenyi Enikő és Kentaur, de aztán egy mozdulattal lesöpörték a makettasztalra felrakott vidéki kúriát és a kerekes kutat. - Bementem a hálószobába, a feleségem szekrényéből kiyettem egy gyönyörű, magas sarkű piros cipőt és egy csipkekesztyűt, majd előszedtem a nagyanyám régi hegedűjét is és ezeket lazán felraktam a makettre. Olyan ha­tást keltettek, mintha egy nagy éjszakai mu­latozás utáni romhalmazból kiragadtunk volna egy négyzetméternyi területet. Ez lesz a szimbolikus kerete az előadásnak - árulta el Kentaur, aki abban bízik: izgalmasnak ta­lálják majd a nézők is a Dóm téren forradal­mian újnak számító színpadképet. Az alkotók álmait Tápén, a Scabello dísz­letgyártó műhelyében váltják valóra: tegnap már az utolsó simításokat végezték az ötven­szeres nagyítású, 22 méter hosszú, két és fél tonnás hegedűn, amelynek teljes vázszerke­zete ívesen meghajlított fémből készült, ezt rétegelt lemezzel és vászonnal borították, majd ugyanolyan színűre festették, mint amilyen a mintaként megkapott Erkel-ős eredeti hangszere. Úgy tudjuk, soha, sehol nem építettek még ekkora hegedűformát, így akár Guinness-világrekord is lehet. Tóth Kázmér, a Scabello vezetője tegnap el­mondta: darabokban tudják csak a monstru­mot a Dóm térre szállítani, ahol összeszere­lik és daru segítségével emelik a helyére. Fé­lig a nézők felé fordítva, kissé megdöntve áll majd. Az óriáshegedű nyaka 15-16 méter magasan lesz, azaz a dóm rózsaablaka fölé nyúlik majd. Magasabb lesz pár méterrel még a Nabucco nevezetes lépcsőjénél is. Mi­vel akár 40-50 fok hőingadozás is előfordul­hat a Dóm téren, az anyagok kiválasztásakor erre is külön figyelniük kellett. Elkészült már a magas sarkű piros női cipő is: 11 méter hosszú, 6,6 méter magas, műbőr borítású, ajtaja is van és acélgörgőket szerel­tek a sarka alá, így forogni is tud. Erre azért van szükség, mert egy fémszerkezetes revü­lépcsőt is elrejtettek benne. A 14,5 millió forintba kerülő díszleten há­rom héten át dolgozott a Scabello mind az 58 munkatársa. - Csináltunk már sok különle­ges dolgot, de ez a legextrémebb, amivel vala­ha is találkoztunk - hangsúlyozta Tóth Káz­mér. Bár a munka dandárját már elvégezték, attól azért még tartanak, hogy a kánikulában pokoli katlanná forrósodó Dóm téri színpa­don fel is kell állítani a hatalmas díszletet. • A színházi életben országos hírnevet szer­zett a díszletgyártással foglalkozó tápéi Scabel­lo. A céget 1992-ben alapította a Sopronban diplomázott faipari mérnök, Tóth Kázmér. Tóth Kázmér, a Scabello vezetője az ötvenszeresre nagyított hegedűn Fotó: Karnok Csaba ADOM TERTOL NEW YORKIG Kentaur, azaz Erkel László nevéhez számos szegedi sikerdarab díszlete fűződik. Amikor a Miss Saigont csinálta a szabadtérin, a világhírű producer, Cameron Mackintosh is eljött a bemutatóra. Annyira meg­tetszett neki a színpadkép, hogy meghívta Kentaurt Koppenhágába, ahol kicsit másképpen kellett meg­csinálnia ugyanezt a musicalt. A Miss Saigonhoz Stockholmban, Manilában, New Yorkban és Ausztráliá­ban is tervezett díszletet, és világszerte rengeteg látványtervet készített más darabokhoz is. Sikert ara­tott egy angol-magyar koprodukciós Peter Pan-előadással Londonban, Alföldi Róbert Faustjával Szege­den, majd Az operaház fantomjával a Madách Színházban. Tápén 1999 óta készítenek komplett díszlete­ket a szabadtérire. Összegyűjtötték a legkivá­lóbb díszletfestőket, szobrászokat, asztaloso­kat, lakatosokat, kárpitosokat. Mind az 58 szakemberük alkalmazott, nem dolgoztatnak alvállalkozókkal, mindent maguk csinálnak, így sokkal rugalmasabban tudnak alkalmaz­kodni a különleges színházi igényekhez. En­nek köszönhető, hogy a Scabellónak idehaza nincs párja. A Madách Színház Az operaház fantomjának színpadképét is Tápén gyártatta, azóta több fővárosi teátrum, a Katona József Színház, a Vígszínház és a Nemzeti Színház is a Scabellóval dolgoztat. Legutóbbi nagy mun­kájuk A vámpírok bálja volt Kentaur tervezé­sében a Pesti Magyar Színház számára. Párizs­ból is kaptak már megrendelést. HOLLÓSI ZSOLT KEDD, 2007. JÚLIUS 17. Politikusból lett kanadai nagykövet Vastagh Pál Az „óceánon túl", Ottawában él tavaly december óta Vastagh Pál. A Szegedről indult szocialista politikus négy éven át nagykövetként szolgálja Magyaror­szágot a kontinensnyi észak-amerikai országban. Célja az, hogy ott mincl többen és többet tudjanak Magyar­országról, itt viszont a szaporodjanak a juharfalevelcs gazdasági lehetőségek. - Politikai okok nincsenek a háttérben ­jelenti ki Vastagh Pál, amikor annak hátteréről beszélgetünk, miért most és miért épp a kanadai nagykövetség irá­nyában mozdult pályaíve. - Örültem a lehetőségnek, hogy kipróbálhatom ma­gam diplomata szerepben - mosolyodik el a szegedi egyetem jogtudományi kará­nak egykori oktatója, öt cikluson át szo­cialista országgyűlési képviselő, egykori igazságügy-miniszter, legutóbb a buda­pesti Általános Vállalkozási Főiskola rektora. A tapasztalt politikus és felső­oktatási vezető annyira komolyan veszi űj megbízatását, hogy tanulni, sőt vizs­gázni se rest az új szakterületével kap­csolatos kérdésekből. Kiemelt helyet foglal el Kanada a ma­gyar-atlanti kapcsolatrendszerben - véli az új nagykövet, aki hangsúlyozza: közel kétmilliárd dollár tőke is áramlik ha­zánkba az óceánon tűli, kontinensnyi országból. A sok náció otthonául szolgá­ló Kanadában kétszázötvenezerre teszik a magyar származásúak számát, közü­lük 70-80 ezer, akinek mindennapi éle­tében is szerepet kapnak e gyökerek. A magyarság számarányánál jelentősebb mértékben vesz részt a kanadai politikai életben: a 20-25, magyar őseit is szá­mon tartó parlamenti képviselőt Tom Wappel fogja össze, de számos üzletem­ber, sőt: az ottani statisztikai hivatal el­nöke is egykori hazánk fia. - Reggel nyolckor, mikor az ottawai nagykövetség hivatali szobáiban munká­hoz látok, vagyis átnézem a postát, Ma­gyarországon már délután kettőt mutat az óra, ezért aztán aránylag rövid idő áll ren­delkezésre az aznapi, friss kapcsolattar­tásra. Hetente egyszer négyfős csapatom­mal munkamegbeszélést tartunk. Ugyanakkor a bemutatkozó látogatások­hoz, a különböző fogadásokon való rész­vételhez hasonlóan fontosnak tartom, hogy Kanadában minél többen és minél többet tudjanak meg Magyarországról, miközben szélesedjen és élénküljön a két ország közötti gazdasági kapcsolat - vil­lantja föl a diplomata mindennapi életé­nek nehézségeit és szépségeit Vastagh Pál, aki nejével, a 2002-ig ugyancsak a szegedi egyetemen oktató Fenyvesi Erzsébettel és középiskolás lányukkal él a Birkett kas­télyban. A protokoll a szocialisták vezető politi­kusaként sem ismeretlen Vastagh Pál szá­mára, aki Kulcsár Kálmán után a máso­dik igazságügy-miniszterből lett kanadai nagykövet. A karrierdiplomatákhoz ké­pest más megközelítéssel végzi munkáját Vastagh Pál, de nem csak ezért jelentett kihívás számára a külkapcsolati munka csúcsát jelentő feladat, a magyar államfő és harmincfős küldöttsége áprilisi fogadá­sának megszervezése. Azóta számos ta­lálkozón, látogatáson vett már részt, leg­utóbb CoHn Hansen British Columbia­tartomány gazdasági miniszterével tár­gyalt a kanadai-magyar kereskedelmi kapcsolatokról, a magyarországi kanadai befektetések alakulásáról. De a szegedi szálat is kézben tartja a politikai pályán a Tisza-parti városból induló szocialista po­litikus: a francia tartomány, Quebec ugyanilyen nevű fővárosával, az ottani egyetemmel akár testvéri együttműködés is kialakulhat, de a biotechnológiai kap­csolatháló is bővülhet. Mindez mutatja, hogy a diplomata egyéniségétől, érdeklő­désétől, aktivitásától is függ, mennyire sokoldalú a munkája, miközben Vastagh Pál figyel az olyan fontos esemény meg­szervezésére is, mint a magyar házelnök ősszel esedékes látogatása. ÚJSZÁSZI ILONA NYITOTT AJTÓK | Nyitott ajtók címmel külön mellékletet jelentetett meg az ottawai helyi lap, mikor - többek között a ma­gyar nagykövetségnek és a rezidenciának otthont adó Birkett kastélyba is bekukkanthattak a kíváncsi­ak. Az 1891 táján Ottawa polgármestereként, aztán honatyaként is tekintélyes Thomas Birkett különle­ges küllemű egykori otthona 1993 óta a magyaroké, akik - Vastagh Pál kezdeményezésére - június 2-án kinyitották a nagykövetség kapuját. A diplomata 1119 vendéget fogadott, megmutatta hazánk értékeit: nem csak a Herendi porcelángyűjteményt vagy a Kovács Margit-plasztikákat hanem a (nagykövetné­hez hasonlóan) szentesi származású Halász Szabó Sándor festményét is. De montreali gyerekeket is fo­gadtak már a rezidencián. A Kodály-emlékév alkalmából összeállított kiállítást több kanadai helyszínre vitték el Ottawából, a Szegedhez hasonló hangulatú városból. A 2009-es Washington-New York kulturá­lis évad programjaiból viszont minél többet szeretnének elérhetővé tenni - a kanadaiaknak. Szegedi házában most csak nyaral az Ottawában élő kanadai nagykövet, Vastagh Pál és felesége, Fenyvesi Erzsébet Fotó: Frank Yvette

Next

/
Thumbnails
Contents