Délmagyarország, 2007. július (97. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-03 / 153. szám

KEDD, 2007. JÚLIUS 3. • MEGYEI TŰKOR* 7 Kubikostalicskától a lánctalpas vontatta csatornanyitó ekéig Nóvák távirata: „Petresben töltés elszakadt..." Miklós János régi vízügyi eszközök működését magyarázza Tarnai Eszter látogatónak A Tisza-töltés mellett található az újszegedi vízügyi történeti emlékhely. Egykor gátőrház volt - ma múzeum. Számtalan, az árvízvédelem hőskorából származó kincs látható itt. A tavalyi rekordárvíz óta különösen sokan érdeklődnek az egyedülálló érdekességű gyűjtemény iránt. - Közvetlenül a gát mellett vagyunk. Pár méterre tőlünk emeletnyi magasan állt a víz, a töltés másik oldalán. De a töltés olyan szilárdan állt, hogy még csak át sem vizesedett ez az oldal. Mert hát a 2006-os újszegedi töltés nem az 1879-es petresi töltés mondja Miklós János, az Atikövizig kezelésében lévő emlékhely őrzője, aki bemutatja nekünk a kiállítást. Vízügyi iskolát végzett, emberemlékezet óta a vízügynél dolgozik, 2005-ben ott volt a Bánságban, a temesi ár- és belvízvédekezésnél. A tavalyi rekordárvizet is védekezési munkával töltötte, a védelmi osztag tagja. Órákig tud minden kiállított eszközről-műszerről mesélni. Hatszázféle tárgy, ezerkétszáz könyv, százötven térkép között vezet minket végig. Mi az, amire minden betérőnek fölhívja a figyelmét? Például az 1879-es nagy árvíz idejéből a híres távirat VARJAK AZ ÉRDEKLŐDŐKET A vízügyi történeti emlékhely Újszegeden, a Szövetség utca végén található. Látogatási idő: hétfőtől csütörtökig reggel 8-tól délután 3-ig, pénteken délután l-ig. Csoportok előzetes bejelentés után munkaszüneti napokon is látogathatják. Fotó: Segesvári Csaba fénymásolata, amit Nóvák József, az algyői szakasz védelmi vezetője küldött Kende Kanutnak; nevezetes, kezdő szavai: „Petresben töltés elszakadt..." Vagy egy kendődarab. Puszta életén túlmenően csak kendőjét tudta magával menteni tulajdonosa. Halála után nyolc gyermeke a kendőt nyolc részre darabolta, s egymás között szétosztotta; az itt látható darabot egy unoka elküldte a múzeumnak. Vagy egy érintőgombos írógép az 1800-as évekből - szintén a nagy árvíznél teljesített szolgálatot. Műszerészek mondják: ilyet soha nem láttak, ilyenről soha nem hallottak. Eredeti, szentesi típusú kubikostalicskáktól kétkerekű kordéig - amit olaszok honosítottak meg nálunk - számtalan egyéb vízügyi érdekesség is látható itt. Tábori kohó, melyet a szabad ég alatt bárhol működésbe lehetett hozni, s a kicsorbult szerszámokat kovácsolással újraélezni. Kerekeken gördülő csatornanyitó eke - óriási, háromszögletű vasát lánctalpas traktor vontatta, nem kellett kézi erővel árkot ásni. És így tovább... Egy múzeum nem múzeum látogatók nélkül. Ottjártunkkor éppen Tarnai Eszter nyitott be, a nyitvatartási idő iránt érdeklődve. Rövid terepszemle után anynyira fölkeltette érdeklődését a bemutató, hogy mondta: néhány napon belül családostul jön viszsza. - A rekordárvíz óta megtöbbszöröződött a látogatólétszám - halljuk tárlatvezetőnktől. De nincs az a múzeum, amelybe ne férnének az éppen ott lévőknél mindig többen! ECS. Konferencia: ünnepelt az APEH MUNKATÁRSUNKTÓL Az APEH Dél-alföldi Regjonáhs Igazgatósága az adóhatóság huszadik születésnapját konferenciával ünnepelte tegnap délelőtt Szegeden, a Móra Ferenc Múzeum földszinti kiálhtótermében. A jubileumi ünnepséget Tamásné Czinege Csilla, a regjonáhs szervezet igazgatója nyitotta meg. Bejelentette, hogy az igazgatóság elnyerte a 2007. évi Magyar Közigazgatási Minőség Díjat. „Ügyfeleink minél magasabb színvonalon történő kiszolgálása és adóztatási feladataink hatékonyabb ellátása jegyében - mondta az igazgató asszony - igazgatóságunk jogelőd -szervezete, az APEH Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága az országban elsőként vezette be a CAF Általános Értékelési Keretrendszert. Ez Európai Unióban alkalmazott önértékelésen alapuló minőségügyi modell. Az öt díj közül egyet az APEH Dél-alföldi Regionáhs Igazgatósága nyert el, nagy ehsmerésnek, megtiszteltetésnek tartjuk." Majd előadások következtek az adóigazgatás elmúlt húsz évéről, a jelenről, valamint a vám- és az adóigazgatás együttműködéséről. Ez utóbbi téma előadója Márkus András dandártábornok, a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnokságának vezetője volt. Az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságának 1987 óta négy vezetője volt, közülük az alapító, Horváth Gyula előadást is tartott tegnap. A másik három volt igazgató közül Ványai László vett részt az ünnepségen. Az adóhivatalról egy igazgató és elnök szemszögéből címmel Király László György korábbi APEH-elnök - jelenleg a PSZÁE felügyeleti tanácsának tagja - tartott előadást. Sajátos munkaközvetítő Nyolcvan embert vett föl a programjába Szegeden és Vásárhelyen egy alternatív munkaközvetítéssel foglalkozó alapítvány. Segít piacképes szakmát és állást keresni. Munkát közvetít a szegedi Családért és Munkáért Keresztény Alapítvány is, csak kicsit másként, mint az állami munkaügyi központ. A Jósika utcai jezsuita Remény Háza Családműhely a főhadiszállásuk. Hatvanmillió forintot uniós pályázaton nyertek a hivatalos nevén „Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások" programjukhoz. Kelemen Lívia szakmai vezető azt mondja, nem helyettesítik a munkaügyi kirendeltséget, hanem kiegészítik annak munkáját. Ők azt vállalták, hogy másfél év alatt - a szegedi Segítők a Segítőkért Alapítvánnyal és a Kati, a mentor azt is megnézi, Laci rendesen bejár-e dolgozni Fotó: Schmidt Andrea DOLGOZNAK, TANULNAK Hl A februárig tartó alternatív programban összesen nyolcvan szegedi és vásárhelyi munkanélküli vesz részt. Eddig a legjobb tapasztalatokat a takarító szakmunkások képzésével szerezték. Mérlegük: tizenhármán kaptak állást, hatan tanulnak. vásárhelyi cigány kisebbségi önkormányzattal közösen alacsony végzettségű tartós munkanélkülieket juttatnak piacképes szakmához vagy álláshoz. - Figyelünk a jelentkezők egyéni igényeire. Ha kell, lelki támaszt nyújtunk. Közben piacképes képzést keresünk a „védenceinknek" - teszi hozzá Megyeri Stefánia projektmenedzser. A huszonhárom éves Boncz Lászlót januárban vették fel a programba, a szegedi fiatalember csak nyolc általánost végzett. Volt betanított forgácsoló, gumivulkanizáló, de sehol nem találta a helyét. Garamvölgyiné Szűcs Katalin vette pártfogásába, másik tizennégy jelentkezővel együtt. A mentor ment el a fiúval az első állásinterjúra, bizonyítva, hogy van mögötte erős szakmai és lelki háttér. És a második próbálkozás bejött; Lacit előbb határozott, majd határozatlan időre alkalmazta egy építési vállalkozó, segédmunkásként. Mentorával rendszeresen tartja a kapcsolatot Laci és a főnöke is. DOMBAI TÜNDE Guinness-rekorder is lehetne Nagyszentmiklós - Rengeteg a munkahely Nem járnak át a magyarok Nagyszentmiklóson több üzembe is várják a dolgozni vágyókat. A bér azonban alacsony Fotó: Gyenes Kálmán A Makó közeli Nagyszentmiklóson a magyar-román határ túloldalán kétszer annyi munkahely van, mint amennyi a keresőképes lakosok száma. A romániai városba még Ifemesvárról is járnak dolgozni. Magyarországról az alacsony bérek miatt nem vállalnak munkát a határ közeli településen. Európában kevés olyan település van, ahol közel annyi a munkahelyek száma, mint amekkora a népesség. Ilyen város Nagyszentmiklós, amely Kiszombortól húsz kilométerre fekszik. Bartók Béla szülővárosában 12 ezer embernek tudnának munkát biztosítani - a 14 ezres városban hatezren keresőképesek. A környező településekről háromezren ingáznak, még a jóval nagyobb Temesvárról is járnak Nagyszentmiklósra dolgozni. így is legalább kétezer betöltetlen állás van a gyárakban és üzemekben. A város alpolgármestere, Danut Groza a két kezén nem tudja összeszámolni, hány nagy cég működik itt. Az egyik legnagyobb az osztrák érdekeltségű Delphi, amely tizenegy éve gyárt kábeleket a városban és ötezer embernek ad munkát. Az elektromos ellenállásokat előállító olasz Zopas három és fél ezer embert foglalkoztat. A gyárakba belépni nem kaptunk engedélyt, de ahogy hallani, rendkívüli a munkafegyelem. Késni egy percet sem lehet, aki pedig vét a munkafegyelem ellen, a második figyelmeztetés után elbocsátják. A két multin kívül négy fafeldolgozó, egy cipőgyár, egy autólámpa-üzem és négy hatalmas mezőgazdasági vállalat kínál munkát a régióban élőknek. Ezek olasz, német és román tulajdonban vannak. Az alpolgármester szerint a külföldi cégek azért fektettek be elsősorban Nagyszentmiklóson, mert az egykoron fejlett könnyűiparral rendelkező településen volt elég szakképzett munkaerő. Az idősebb szentmiklósi emberek szerint nem véletlen, hogy ennyi gyár létesült az elmúlt húsz évben. Nagyszentmiklós egykoron sváb falu volt, az ott élők szerettek dolgozni, és jól végezték, amit csináltak. A munkakultúra máig eleven. - Néhány éve gondolkodunk a betelepítésen is, amivel növelhetnénk a város munkaképes lakóinak számát. Egy a problémánk: nagyon drága a lakások építése - magyarázta Danut Groza. Hozzátette: számításaik szerint kétszobás, hatvan négyzetméteres lakásokat 35 ezer euró alatt nem tudnának építeni. Állami támogatás nélkül az emberek ezt nem tudják megfizetni havi nettó 150-200 eurós fizetésükből. A polgármester hozzátette: várják a magyar munkaerőt is. - Nem tudok arról, hogy a határ közeli magyar településekről bárki átjönne dolgozni mondta. Ezt megerősítette Búzás Péter, Makó polgármestere is. Megemlítette: inkább Romániából jönnek át idénymunkára, hiszen a nehezebb fizikai munkáért óránként 500 forintot is adnak Makón. Vagyis napi tízórás munkával két hét alatt meg lehet keresni a 200 eurónak megfelelő 50 ezer forintot Csongrád megyében. Amíg ez így lesz, addig senki nem megy Romániába dolgozni. CS. G. L. MUNKANÉLKÜLISÉG | | Csongrád megyében a regionális munkaügyi központ legutóbbi adatai szerint 10,2 százalék volt a munkanélküliség, Makón 13,1 százalék. A környékbeli településeken van, ahol eléri a 30 százalékot. Ezzel együtt a térségben vannak olyan cégek, amelyek szakképzett munkásokat vennének fel. Ilyenek viszont kevesen vannak.