Délmagyarország, 2007. június (97. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-22 / 144. szám

PÉNTEK, 2007. JÚNIUS 22. • KULTÚRA* 7 A KESZEG MÁR CSAK EMLÉK Mit lehet tudni az évtizedekkel ezelőtt a szegedi várudvarban kiállított, Keszeg nevű, hatalmas, míves haltartó bárkáról? Láthatja-e még valaha a közönség? Sajnos a fa olyan, hogy elviseli, ha állandóan víz alatt van, azt is elviseli, ha állandóan szárazon van - ám hogy hol vizes, hol pedig száraz, azt sokáig nem viseli el. így volt ezzel a partra került Keszeg is: anyaga annyira szétkorhadt, annyira megviselte az eső és a napsütés, hogy már bemutathatatlan. Speciális gyantával való átitatása pedig többe került volna, mintha újjáépítik az egész hajót, az pedig horribilis összeg a múzeum számára. Bűnügyi komédia és békebeli zenés kabaré a városháza udvarán Lemezbemutató koncertet tervez a Ghymes Másfél méteres viza a Móra Ferenc Múzeumban Bárka, Csuka, Háló utca - a szegedi Felsővároson Mennyből a hulla A Messzerepülővel jönnek Újszegedre Kerekes József, Fehér Anna és Csonka András a bűnügyi komédiában DM/DV-fotó Alfonso Paso Mennyből a hulla című kétrészes bűnügyi komédiáját láthatják a szegediek vasárnaptól négy estén át a Városházi Színházi Esték programsorozatában a torony alatti hangulatos udvarban. MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi városháza mediterrán hangulatú udvara évek óta csillagtetős színházzá változik ilyenkor. Vasárnaptól négy estén át 20.30-tól Alfonso Paso Mennyből a hulla című kétrészes bűnügyi komédiáját láthatja a közönség Kerekes fózsef, Fehér Anna és Csonka András főszereplésével. Hosszú évek óta nagy sikerrel játsszuk ezt a produkciót a Vidám Színpadon. A darab mókás alaphelyzetre épül: a család karácsonyi ünnepségre indul egy előkelő étterembe, közben a szobalány odahívja a házba a betörőként pénzt kereső szerelmét, hogy mindent elvigyenek. Csakhogy a család autója útközben elromlik, ezért váratlanul korábban hazatérnek. A feleség azonban hazudós, ezért soha, senki nem hisz neki, így amikor találkozik a házban a betörővel, aki közben a szobalányt is megölte, nem hisznek neki. A mókás helyzetekkel teli krimi roppant élvezetes - mondja az előadás rendezője, Radó Denise, aki két éve színésznőként is fellépett a Városházi Színházi Esték programsorozatában a Szécsi Pálról szóló darabban. - Gyönyörű az az udvar, fantasztikus érzés ott játszani, nagy örömmel megyünk idén is. Négy előadást tartunk a bűnügyi komédiából, a jövő hét végén pedig a Ránk fér... című békebeli zenés kabaréval térünk vissza. Gergely Róberttel, Tallós Ritával, Nádas Györggyel négyesben adjuk elő. No politika! - ez a jelmondatunk, azaz könnyed, színvonalas szórakoztatás a célunk, a férfi-nő kapcsolat örök kérdéseire keresünk vidám válaszokat Eisemann, Zerkovitz, Karinthy, Molnár Ferenc, Gábor Andor kabarétréfáival, jeleneteivel, kupiéival, operettjeivel, dalaival. Bolha Tamás és kiszenekara kísér majd bennünket. A Városházi Színházi Esték előadásaira elővételben 2500 forintért válthatók jegyek a Tourinformnál és a Belvárosi moziban, valamint az előadások kezdete előtt a helyszínen. Izraeli kulturális hónap - Aya Admon Mayzels kiállítása a TIK-ben Meitar-koncert a zsinagógában Az izraeli kulturális hónap apropóján holnap az izraeli Meitar együttes koncertezik a szegedi új zsinagógában, vasárnap pedig Aya Admon Mayzels izraeli festőművész olajképeiből nyílik tárlat a TIK-ben. Az izraeli kulturális hónap rendezvénysorozatban holnap az izraeli Meitar együttes koncertezik a szegedi új zsinagógában. A fiatal tehetségeket felvonultató, különleges, kortárs izraeli zenét bemutató kamarazenekar klarinétja, fagottja, hegedűje, csellója és zongorája 19.30-tól csendül fel. A rendezvényt szervező Szegedi Magyar-izraeli Baráti Társaság, Szegedi Zsidó Hitközség, Izráel Állam Tiszteletbeli Konzuli Képviselete és az Alapítvány a Szegedi Zsinagógáért ekkor adja át a Szegedi Zsidó Hitközség 2007. évi Löw Lipót-emlékplakettjeit is. A kulturális hónap vasárnapi rendezvényén már a vizualitás kerül előtérbe: az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban 15 órakor megnyílik Aya Admon Mayzels izraeli festőművész kiállítása, „Dragonfly Gotya! Szitakötő elkaplak!" címmel. A Tel-Avivban, Bonnban, Budapesten, Krakkóban is kiállító művész 2004 és 2006 között született olajfestményeit hozza Szegedre. A kiállítást dr. Kozma fózsef országgyűlési képviselő, a parlament külügyi bizottságának alelnöke nyitja meg, a művészt pedig Tandi Lajos újságíró, a Szeged című folyóirat főszerkesztője mutatja be. A postás jól ismeri az egykori szegedi halászatra utaló Háló utcát Fotó: Schmiát Andrea Viza utca ugyan nincs Szegeden, mint Budapesten, sem Vizafogó - bár a Móra-múzeumban egy másfél méteres viza őrzi annak emlékét, hogy a Tiszában is előfordult ez a halóriás egykor -, de egyéb, halászatra, vízi közlekedésre utaló utcanévből Felsővároson egész sor akad. Halászok, hajósok éltek itt. Másfél méteres viza is őrzi a Móra Ferenc Múzeumban a valahai tiszai halászélet emlékét. Gaskó Béla igazgatóhelyettes mondja: előzetes érdeklődésre mindig megtekinthetővé teszik a természettudományi gyűjtemény nevezetességét. A viza a legnagyobb, édesvízben is megforduló hal - több méter hosszúra, többszáz kilósra is megnő. Valaha a Tiszában, Marosban is fogták. Tiszai élővilág-dioráma Ami viszont mindig látható, és mindig vonz is népes csoportokat: a folyó mai élővilágát bemutató dioráma, tiszavirággal, csigákkal, kagylókkal, jellegzetes tiszai halakkal. - Már készül a pályázatunk, melynek eredményeként új, halászeszközöket is bemutató állandó kiállítás nyílik majd - mondja Bárkányi Ildikó, a néprajzi osztály vezetője. Több mint száz halász-, illetve ehhez kapcsolódó, halsózással, s hajózással kapcsolatos tárgy vár a múzeumban kiállításra. Szeged Felsővárosa egykor vízi emberek lakta környék volt. Erre utal az Árboc, Bárka, Csuka, Gém, Hajós, Háló, Kis-Tisza, Maros, Sajka, Sóhordó utcák neve is. Ács Szilvia, a szegedi Tourinform-iroda vezetője mondja: terveznek egy olyan, szegedi idegenforgalmi kalauzt, mely erre a valahai halász-városrészre is fölhívja a figyelmet. - Tudok-e róla, hogy régen itt halászok éltek? Hát persze! - mondja a másodéves joghallgató Harangozó Lilla. - Különben is erre lakom, nap mint nap itt járok el az egykori halászházak mellett - int az egyik épület felé a Kis-Tisza utcában. Olvassuk a falon a táblaföliratot: „Műemlék jellegű, Berta lános hajósgazda háza, a 19. szd. derekán, klasszicista stílusban épült." Meg akartuk kérdezni az itt lakókat, tudják-e, „szegedikum" a ház, amelyben élnek. De aki otthon volt, azt mondta a kaputelefonba: nem túl régen költöztek ide, nem tudnak a ház előéletéről semmit. A halat hálóval fogják - Halászat Szegeden? Nahát! - mondja a Háló utca sarkán a hét és fél éves Török Fruzsina. Kísérője, a tizenhét éves Szalma Dóra - bár szegedi, Dunaújvárosban tanul kollégistaként - mondja: a dunaújvárosiak között a Szeged a Tiszával, a Tisza a halászattal azonos. A Háló s a Maros utca kereszteződésében futottunk össze a Budapestről rokonlátogatóba érkezett Csabjánszki Viktorral és Hortobágyi Katával. Csak kérdésünk nyomán figyeltek föl arra, hogy hallal-vízzel kapcsolatos nevű utcákban járnak. - De ha már szóba került: Szegedről a hal, a halászlé jut mindenkinek az eszébe mondják. Szommer Csilla pedagógus Székesfehérvárról költözött Szegedre. - Benne van a levegőben, ez egy „halas környék", vagy legalábbis az volt - állapítja meg. Hajóscsalád leszármazottja Mária asszony egy, a Csuka utcában található réges-régi ház tulajdonosa mondja: nagyapja még hajós volt, s gyerekkorából emlékszik: nagynénjei sokat meséltek tiszai kirándulásokról. - Édesapám már szárazföldi ember volt, de ő sem tudott elszakadni a Tiszától. Ilyenkor, nyáron, nap mint nap vitt minket biciklivel a Sárgára. A parton, bográcsban főztünk. És hát én is vittem a gyermekeimet, míg kicsik voltak - mosolyodik el az idős asszony. A Tisza-imádat tehát nemcsak idegenforgalmi tényező Szegeden - hanem élő ügy. ECS. Sokak kedvenc zenekara, a szlovákiai Ghymes együttes ad lemezbemutató koncertet július 21-én az Újszegedi Szabadtéri Színpadon. Messzerepülő című albumuk tavaly ősszel jelent meg, és alig néhány hónap alatt platinalemez lett. Szarka Tamás, az együttes szövegíró-frontembere ajánlja a koncertet, amelyre már megkezdték a belépők árusítását a szabadtéri jegyirodájában. - Szegeden többször felléptünk már, a Dóm téren is játszottunk néhány éve. Július 21-i újszegedi koncertünkre tavaly szeptemberben megjelent új lemezünk, a Messzerepülő keresztmetszetét szeretnénk hozni. A friss zenei anyag mellett természetesen mindig játsszuk a régi sikereinket is, hiszen ezeket is várja a közönség - mondja Szarka Tamás, a Ghymes együttes szövegírója és énekese, aki büszkén adta hírül: alig néhány hónap alatt platinalemez lett a Messzerepülő. Ausztrália és Afrika kivételével az összes kontinenst bejárta már az 1984-ben Szlovákiában alapított zenekar az elmúlt két évtizedben. Ma is folyamatosan vannak külföldi meghívásaik, de legjobban Magyarországon szeretnek koncertezni. - Hazataláltunk abba az országba, ahol hivatalosan nem vagyunk otthon, hiszen ilyenkor „külföldre" jövünk Szlovákiából. Persze ez csak papíron van így. A gyökereink a Felvidéken vannak, az ottani falvak és a városok a mi szűkebb hazánk. De bajban lennénk, ha egyetlen államot kellene megneveztünk hazánkként. Szlovákiában sokakat irritál a magyar nyelv, holott mi, megközelítően ötszázezren nem oda költöztünk, hanem ott születtünk, ahogyan az őseink is. Ez fáj nekünk, de nem napi politikával szeretnénk foglalkozni, hanem muzsikálunk. Húsz évvel ezelőtt, amikor először koncerteztünk Magyarországon, a szervező megkérdezte, honnan jöttünk. Amikor azt válaszoltuk, Galántáról, Felvidékről, csak annyit mondott: szegények. Akkor is kikértük magunknak, hogy sajnálatból hívjon valaki bennünket. Elhatároztuk, hogy a muzsika segítségével szeretnénk eljutni Magyarországra, és a zenénk miatt tapsoljon nekünk a magyar közönség, ne azért, hogy szlovákiai magyarok vagyunk. Ezt sikerült elérnünk, négy platina- és három aranylemezt csináltunk, számos zenei díjat kaptunk Magyarországon. Ezt a zenénknek, a verseinknek, az előadási módunknak köszönhetjük - hangsúlyozza Szarka Tamás, aki szerint a Messzelátó című albumuk kicsit más, mint a korábbiak. - Ha eszébe jut a zeneszerzőnek vagy a szövegírónak egy szép hangulat, akkor zenébe vagy versbe önti. Sohasem akartunk görcsösen újat mondani, de állítólag mégis sikerült. A fő célunk: szeressenek azért, amit csinálunk. Ez a maximum, amit elérhet egy zenész. Ezt évek óta megkapjuk, így panaszra nincs okunk. A Ghymesre külföldön azt mondják: világzenét játszik. Ezzel az együttes tagjai nem értenek egyet, de úgy vélik, kell egy skatulya, amibe őket is bele lehet tenni. A világzene alapvetően népzene vagy feldolgozott népzene, a Szarka testvérek viszont hosszú éve maguk írják a számaikat. - Természetesen a Ghymes-dalok hangzása legAZ EGYÜTTES DIJAI m Nyitott Európáért-díj (1999) Magyar Művészetért (2001) Don Quijote-díj (2001) Arany Zsiráf (2002,2003) eMeRTon-díj (2002) Artisjus-díj (2005) Fonogram-díj (2005) Bartók Béla-emlékdíj (2006) többször népzenei, ami azért van, mert a népzenéből jöttünk, tíz évig néptánczenekar voltunk, Nyitrán, Pozsonyban játszottunk. Anyanyelvi szinten elsajátítottuk ezt a zenei nyelvet, hiszen beleszülettünk, a vérünkben van. A nagyapám hegedűs volt, egész életében ezt a zenét játszotta. Büszke vagyok arra, ha összehoznak népzenei hangulatokkal, de mindig hangsúlyozom, hogy a szövegek és a zenék is mind saját szerzemények. Az is előfordul persze, ha megtetszik egy dallam, akkor feldolgozzuk, felhasználjuk. A világzenében minden felhígul, és minden keveredik egymással, négy-öt stílust is fel lehet ismerni egy-egy zenekar anyagán - véli Szarka Tamás. Szerinte a ma születő zenék nagy része szemét, majd csak az idő dönti el, mi a maradandó érték. H.ZS. Szarka Tamást nem csak muzsikusként, költőként is tisztelik a rajongói Fotó: MTI