Délmagyarország, 2007. április (97. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-07 / 82. szám

10 SZIESZTA 2007. április 7., szombat SZILVIA, MÁRTA ÉS GIZI CSALÁDI ÜNNEPE - HÚSVÉTHÉTFŐN Tojásfa és nyuszifészek A legkedvesebb locsolkodónak, a fiának örömmel ad ajándékot M. Toronykőy Márta FOTOK: FRANK YVETTE A fiatal kosaras a locsolkodók hada helyett a kupadöntőre, a színésznő a családjára koncentrál húsvéthétfőn. A rendőrségi szóvivő otthonában azonban nagyiizem van ezen a napon: ezért M. Toronykőy Márta többek között festett tojással, nyuszifészekkel és süteménnyel várja a locsolkodókat. A húsvéthétfő a férfiak számára kereseti forrás vagy igen jó alkalom az evésre-ivásra, ám a nőknek korántsem annyira örömteli pillanat. Különösen akkor, ha nem éppen a legmárkásabb kölnikkel locsolják meg őket. Amíg a fiúknak az elfogyasztott alkoholtól, nekik a különböző kölnik illatától fájdulhat meg a fejük. Török Szilviának sem szíve csücske ez az ünnep, de nem azért nem lesz otthon, mert el akarna menekülni a locsolkodók rohama elől. A kosarasnak tökéletes „alibije" van hétfőre: minden valószínűség szerint - legalábbis az eddig mutatott játékuk és eredményeik alapján - április 9-én Magyar Kupa-döntőt játszik majd klubcsapata, a Szeviép-Szeged színeiben Sopronban. - Nem bánom, hogy így alakult a dolog. Az eddigi húsvéthétfőket általában otthon, Budapesten töltöttem, és apukámon kívül a pesti fiúismerősök locsoltak meg. Eddig mindig kibírtam, pedig nemegyszer előfordult, hogy nem a legillatosabb kölnivel érkeztek hozzánk mondta. A fiatal irányító éppen Sopronból igazolt a Szegedbe, így a hűség városában is maradtak barátai. Találkozom majd néhányukkal, hogy meglocsolnak-e, nem tudom. Mindenesetre lesz nálam néhány csokoládé, amivel viszonozni tudom majd figyelmességüket - magyarázta. Szilvi leginkább arra vágyik, hogy hétfő este pezsgővel öntözzék meg barátai és a szurkolók. Ez ugyanis azt jelentené, hogy a csapat - története során először - kupagyőztesként vonulhatna le a játéktérről. Török Szilvia pezsgő-kölnire vágyik Fekete Gizi a gyerekeivel tölti az ünnepet - Mivel sok a férfi a családban, mi mindig komolyan készülünk a húsvéthétfőre - mondta M. Toronykőy Márta. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjét férje, Mózes Ervin, Szeged város jegyzője és fia, a 8 éves Mózes Miklós Imre általában már korán reggel egy pohár vízzel meglocsolva ugrasztja ki az ágyból, de a nap folyamán parfümmel is megöntözik egy-egy illő vers kíséretében. - A fiam már nagyon készül, több mondókát is megtanult, a férjem inkább tréfásabb versikékkel szokott megörvendeztetni - mondta a szóvivő. A locsolkodók a figyelmességért cserébe általában kézzel festett tojást és süteményt kapnak Toronykőy Mártától. - A nyuszifészket és a tojásfát már el is készítettük, a tojásfestés még hátravan - beszélt az előkészületekről. Mivel munkahelyén is igen népes a férfitábor, róluk sem feledkezik meg a rendőrségi szóvivő. Általában még az ünnep előtt kopogtatnak be hozzánk a fiúk. Jutalmul tojást és süteményt adunk nekik - mesélte. A kölniről elmondta: azt mindig a hajára kéri, így a nap végén könnyen meg tud szabadulni az illatfelhőtől. - A gyerekeimmel együtt töltöm a húsvétot, így a hétfői napot is. Gyerekkoromban még nagy divat volt a locsolkodás, de nagy izgalmat okozott ez az ünnep akkor is, amikor Rita lányom még pici volt. Mostanában már nem nagyon jönnek meglocsolni minket, az évek során fokozatosan maradtak el a férfiak. A kollégák között két lelkes locsolóm volt, aki minden húsvéthétfőn meglátogatott: Flórián Antal és Herczeg Zsolt. Mivel előbbi már nem Szegeden játszik, utóbbi pedig elhunyt, így rájuk sem számíthatok - mondta Fekete Gizi. A színművésznő azonban mégsem hervad el. Erről édesapja és fia gondoskodik majd. - A húsvéti tojás ezért nem hiányozhat az asztalomról, de süteménnyel és egyéb dolgokkal már nem készülök erre a napra, ami számunkra immár egy kellemes családi ünneppé alakult át. KISS GÁBOR GERGŐ A köszöntött kereszt A kereszt máig ható szimbólum. Hétköznapokon is hat; húsvétkor - a legjelentősebb keresztény ünnepen, amikor megtörténik az igazán emberfölötti esemény, Krisztus feltámad - különösen. Szegeden Felsővárostól Alsóvárosig akadnak keresztek, melyeket rendszeresen látogatnak az emberek. A keresztet a katolikus ember, ha elmegy előtte, ma is köszönti. - A felsővárosi minorita kolostor előtt áll Szeged egyik legrégebbi feszülete, kálváriaszobor. Még az ezerhétszázas évek végén készült. Ma is gyakran keresik föl a környékbeliek mondja Benyik György, a hittudományi főiskola tanára. - Szeretnek ott megállni az emberek, virágot visznek, rendben tartják a környékét. Húsvét előtt különösen megnövekszik az ide látogatók száma. - Az alsóvárosi Vadkerti téren látható keresztet Vadkerti József emeltette, még az ezernyolcszázas évek elején, fogadalomból. Vadkerti tehetős polgár volt, az egykor itt működött ispotály gondnoka - mondja Zombori István, a Fekete Ház igazgatója. Elképzelhető: valamiféle járványos betegség söpört végig akkor is Szegeden valaha gyakoriak voltak az ilyenek s ezzel kapcsolatos gyógyulásokkal függhet össze a feszületállíttatás. A belvárosi temetőben lévő kereszt az 1879. évi nagy árvízben elhunyt ötvenhárom vízbefúlt emlékét őrzi; szintén itt van az I. világháborúban elhunyt katonáknak emléket állító hősök keresztje. A szőregi katolikus templom előtt ugyancsak áll feszület karját évekkel ezelőtt éjszakai vandálok letörték, az egész kereszt tönkrement, közadakozásból építették újjá. Ugyan nem a szabadban, hanem az alsóvárosi templom folyosóján is látható egy nagyon szép kereszt - de ez is közösségi tér. Éppúgy, mint a dóm, mely a híres Fadrusz-keresztmásolatnak ad otthont. -A kereszt számunkra Jézus megváltó szenvedésének jele - halljuk Kondé Lajostól, a dóm plébánosától, aki idézi is ennek kapcsán János evangéliumát: „Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött fiát adta érte". A kereszt felső szára az égre mutat, jelzi, van remény, kiút, szabadulás; vízszintes szárai a kereszt világot átfogó-átölelő mivoltára utalnak. Lenti szára az elmúlásra figyelmeztet, amit senki sem kerülhet el. Mindezeknek egyensúlya arra utal: az elmúlás nem győzi le a reményt. - Eredetileg nem egyházi szimbólum volt a kereszt - mutat rá Benyik György hanem kivégzőeszköz, amit nemcsak keresztre feszítéshez, hanem akasztófának is használtak. Máig élő jelkép mivoltának kialakulása Szent Ilona bizánci császárnő nevéhez kötődik, aki 326-ban megtalálta a Golgotán a földbe ásott Szent Keresztet, két másik kereszt mellett. Hogy melyik kereszt volt Krisztusé, onnan tudták meg, hogy egy félholtan fekvő, súlyos beteg aszszony meggyógyult az érintésétől. Végül idézhetjük a misztikus irodalmat. Eszerint a kereszt két erővonal találkozása, egy balról jobbra tartó és egy fölülről lefelé haladó erővonal metszi, két ellentétes törekvés akadályozza egymást. Az élet alaptörvénye a pólusok egymásra hatása, ez minden szenvedés, s ennek eredményeként minden fejlődés forrása. A keresztet föl kell emelni, roskasztó súlyát föl kell cipelni a Golgotára, s ott megfeszíttetni. Csak a megfeszítés után következhet be a végső szabadulás, a föltámadás. F.CS. Kőből faragott Magyarcsanád határában áll a földben egy ember nagyságú, egyetlen kőből faragott, sokszorosan tízmázsás, döbbenetes kőkereszt. Sokan „kunkereszt" néven ismerik, fűződik hozzá egy monda: IV. (Kun) László királyt itt gyilkolták meg annak idején. Ezt azonban történészek cáfolják, hisz a források szerint a királyt Kőrösszegnél ölték meg a kunok, 1290-ben. Viszont az is igaz: a királyt Csanádon temették el - a település ma a határ túloldalán található ha összefügg Kun Lászlóval a keresztállítás, esetleg csak emiatt Sokkal valószínűbb azonban, hogy Csáky Miklós csanádi püspököt ölték meg itt a Dózsa-fölkelés során, 1514-ben, ennek színhelyét jelzi a kereszt A kő, melyből faragták, a Déli-Kárpátokból származik, idáig a Maroson szállították le. Azóta is eső áztatja, fagy repeszti, nap süti - és nem árt neki semmi. Évszázadok annyit jelentenek neki, mint embernek a pillanatok szinte semmit sem változott Fogadalmi kereszt a szegedi Vadkerti téren FOTO: FRANK YVETTE