Délmagyarország, 2007. április (97. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-07 / 82. szám

NAPI MELLÉKLETEK Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek ••••••••HBHNHMHHI SZERKESZTI: ÚJSZÁSZI ILONA, WERNER KRISZTINA 2007. ÁPRILIS 7. WWW.DELMAGYAR.HU AZ ÁLDOZAT, A SZERETET, AZ EGYMÁSÉRT VÁLLALT FELELŐSSÉG, A MEGBOCSÁTÁS AZ ÜNNEPI ÜZENET Húsvét A Föltámadás utca Szeged-Rókuson az egykori temetőtől a templomig emelkedik, vagy: visszafelé haladva a templomtól a temető helyén épült lakóparkig lejt. A névadó poétalelkületéről Szeged költője, Juhász Gyula is megemlékezett. Mi arra voltunk kíváncsiak, hogyan élnek ma a Föltámadás utcában - húsvét, a föltámadás örömünnepének idején. - Föltámadás! Ilyen csodálatos nevű utcában lakom - lelkesedik Farkas Mária, aki több mint három évtizede költözött mostani lakásába. - Tanyán éltünk a szüleimmel, akik mélyen vallásosak voltak, és engem is így neveltek - magyarázza, miért jelent számára oly sokat a lakcíme. De kibuggyan belőle, hogy kellemetlen élménye is fűződik a környékhez: egyszer a házuktól a Kossuth Lajos sugárút felé gyalogolt, amikor két suhanc letépte karjáról a táskáját, a kulcsokkal, iratokkal együtt, és elrohant vele. Lopott virágok A templomtól a volt rókusi temető helyén épült lakópark felé lejtős utca forgalmas és szemetes. A régi plébánia sarki épülete elhagyatott, mióta kész a rókusi templom mögötti közösségi ház. Sok elköltöző-átutazó lakó nyomait őrzik az „ikávés" házak: az egyik udvari melléképület ajtaját pokróc helyettesíti, egy másik házfalon kiabál a piros betűkkel odapingált vallomás, miszerint Roland és Barby szerelmespár... - Nem túl biztonságos a környék. Mások szerint azért, mert laknak erre cigányok is. De azok között is vannak ám rendesek, mert annak a két gyereknek a szülei is dolgoznak mutat az úton kerekező lányra és fiúra, miután fogadta köszönésüket, Kocsis Györgyné Marika. Azt meséli, régebben, amikor húsvéthétfőn becsöngettek hozzá az utcabeli fiúk, még locsolópénzt is adott nekik. Tán e jóindulata is oka annak, hogy a Poéta névadó „Megvallom, sok szép és ötletes elnevezést találtam. Aki például a rókusi templomba vivő utcát Föltámadás névre keresztelte, az, ha nem írt soha verset, a szíve szerint mégis poéta volt" - írta 1918-ban Juhász Gyula. A költő megfogalmazását idézve és pontosítva Péter László Szeged utcanevei című könyvében azt írja: „az utca a rókusi templomot a rókusi temetővel köti össze, s ez utóbbi adja meg nevének okát." ház előtti kertjéből se a purdék vitték el a virágokat. Egyszer az urával megfigyelték, hogy a negyedszerre kiültetett árvácskáért is visszajött egy autós az éj leple alatt. Aztán döntöttek úgy, hogy füvesítenek, nem idegeskednek az ellopott virágok miatt. A hátsó kertben amúgy is gyönyörködhetnek: a jácint elvirágzott, a tulipán most pompázik. De vázába nem tesz szálas virágot még ilyenkor, húsvétkor se. Az ünnepi készülődésről meg azt tartja, így, hatvanon túl, hogy amihez épp „heppje" van, csak azt csinálja. - Nem kell nekem ahhoz ünnep, hogy süssek a hét fiú unokámnak! A nagyszüleinél vendégeskedve, kislánykorában járt először a Föltámadás utcában idézi a múltat Marika. Akkoriban nagyon utálta a húsvétot, mert ötször-hatszor is át kellett öltözni, vödör vízzel és szódáA Föltámadás utca és a Kossuth Lajos sugárút sarka - a látványt a rókusi templom uralja FOTÓ: SCHMIDT ANDREA - A legfontosabb, hogy a húsvét előtti héten még jobbak legyünk, mint máskor. Igyekszem is mindenkivel jót cselekedni - melegszik bele a mesélésbe Farkas Mária, akit a plébánián találunk önkéntes szolgálaton. Ilyenkor érkeznek a nagycsaládosok azért a kenyérért, amit rászorulóként itt kapnak. A köszönet most a jó kívánság: „Kellemes ünnepeket!" - Nagycsütörtök az utolsó vacsora, nagypéntek Krisztus szenvedésének és halálára történő emlékezésnek az ünnepe. Addigra földíszítjük a templomot. Nagyszombat már a húsvéti örömünnep kezdete, a vigília - ismerteti a liturgiát Farkas Mária, aki a rókusi templombeli szent sír földíszítéséAz ünnep lényege Mit jelképez a húsvét? Az élet győzelmét a halál felett - véli Bóna Zoltán, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa főtitkára. A húsvét feltámadási ünnep. A történet ismert: az isteni áldozat, az emberiség bűneiért vállalt kereszthalál, Jézus Krisztus megfeszítése és harmadnapon történő feltámadása, majd negyven nap utáni mennybemenetele. A húsvét igazi spirituális ünnep, noha mára kissé humanizálódott a vendégvárással, ajándékozással. De igazi lényegére, tartalmára csakis az ad választ, ha megértjük az áldozat, a szeretet, az egymásért vállalt felelősség, a megbocsátás húsvéti üzenetét a nővéremékkel - néz a gondos gazda szemével a házra Molnár Tóth József. Az utca Föltámadás elvezését nem érti, mert a vele párhuzamos Tavasz utca vitt a már fölszámolt temető főbejáratához. Tudomásul veszi, hogy a földhivatal a régies Föltámadás névhez ragaszkodik, de a Feltámadásba címzett levelek is megérkeznek. A háromgyerekes apa a közeli rókusi templomba ritkán jár, de a gyermekeit ott kereszteltette. Az utcai társalgást rövidre fogva kijelenti: a húsvéti készülődést most kihagyják, mert egy kirándulással ünnepelnek. - Pénteken kalácsot sütök. Szombaton délelőtt a párom főzi a sonkát és a tojást - sorolja a készülődés rendjét Molnár Tóth úr nővére, Török Lászlóné. Az asszony a kapuban állva arról is szívesen beszél, hogy nagyobbik lánya családja, a csöpp csecsemővel is náluk él. Mindannyian szívesen „babáznak", de húsvétvasárnap, mint más ünnepeken is, Törökné az ugyancsak velük élő édesanyját elkíséri - a templomba. Jót cselekedni bői is kiveszi részét - más, ugyancsak pénzbeli fizetség nélkül dolgozó hívőkkel egyetemben. Ok a legszebb liturgiájú napnak a húsvétvasárnapot tartják. A húsvéthétfői locsolkodást meg a Jézus halálához kapcsolódó szertartásból és a tömegesen keresztelkedők emlékéből eredeztetik. Az asztalra kerülő sokféle finom étel szimbolikájáról pedig tudják: például a bárány Jézus áldozatát idézi, a tojás pedig az élet, a reményjelképe. ÚJSZÁSZI ILONA A kenyérosztás is feladata Farkas Máriának, a plébániahivatal irodai szolgálatosának FOTÓ: GYENES KÁLMÁN val, nem kölnivel locsolkodtak a legények. Ilyenkor könnyedén bejuthattak a lányos házba, mert máskor nemigen értek rá összejárni, ismerkedni. Mindenki sokat dolgozott. A túloldalon, a 11. szám alatt lakó Jolikáék például a közeli Mars téri piacon azt a virágot, zöldséget adták el, ami megtermett a ház mögötti háromszáz négyszögöles kertben. A 15/A alatt egy cipész élt, a „fordított házban" lakó Diószegi urat meg a bicikliboltja miatt ismerték. De már akkoriban is itt állt az a „parasztvégű ház", ahol Marikáék laknak 1971 óta. Generációs ikerház Társasházak sorakoznak az olyan épületek helyén, melyekre a Föltámadás utcában már csak Marika emlékszik. Most, a tavaszi ünnep előtt is dolgoznak két építkezésen. Az egyik leggondozottabb mégis egy régebbi építésű ikerház. - Rókuson akartunk maradni, ezért építkeztünk 1987-ben közösen