Délmagyarország, 2007. április (97. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-07 / 82. szám

8 "MEGYEI TÜKÖR" SZOMBAT, 2007. ÁPRILIS 7, Sok százan dedikáltatták a világhírű szerzővel a könyveit a szegedi bölcsészkaron Kertész Imre: Az írás sorskérdés Ilia tanár úr szerint utoljára a MEFESZ megalakulásakor, 1956. október 16-án voltak annyian a szegedi bölcsészkar auditórium maximumában, mint a múlt héten szerdán, amikor Kertész Imre estjét rendezték meg. A Sorstalanság Nobel-díjas szerzőjét felesége is elkísérte. Kertész Magda arról is mesélt, hogyan változott meg életük a nagy elismerés után, és azt is elárulta: férje legkedvesebb étele a töltött káposzta. Kertész Imre úgy fogalmazott: emelkedett érzésekkel tér haza. Szegedi estjén Kertész Imre két és fél órán át válaszolt Szörényi László professzor és a hallgatóság kérdéseire a zsúfolásig megtelt auditórium maximumban, utána még egy órán át hősiesen állta a dedikálok rohamát a bölcsészkaron. Interjúra várva szimpatikus feleségével is beszélgettünk. - Imrének fontosak a fiatalok, szívesen válaszol a kérdéseikre. Annak örül a legjobban, amikor itthon, a magyar olvasóitól kap ilyen óriási szeretetet, hiszen nem véletlenül maradt Magyarországon, és ír mindig az anyanyelvén. Akármilyen jó fordításai léteznek is külföldön, könyvei magyarul a legjobbak. Mindig izgulok ilyenkor, mert szeretném, ha szeretnék. Szegeden hihetetlen érdeklődéssel fogadták, a szeretetet pedig lehetett érezni a fantasztikus légkörből - mondta Kertész Magda, aki tizenegy évvel ezelőtt, első felesége halála után lett Kertész Imre társa. „ 99 Az európai embernek fontos, hogy erkölcsi élete legyen, mert ebben a pillanatban olyan értékeket kellene megvédenie, amelyek számára egzisztenciálisan fontosak, az életet vagy a halált jelentik. Kertész Imre - Imre számomra a Jóisten ajándéka. Nagyszerű partner, aki élni hagy, szerető és kedves társ. Érdekes utazás vele az élet. Csodálatos dolog a Nobel-díj is, miután megkapta, sokkal mozgalmasabb lett az életünk. Már nem vagyunk fiatalok, a hosszú utazások egyre jobban fárasztanak, ezért nem 'tudunk már minden meghívásnak eleget tenni. De amikor eljutunk valahova, mindig ügy érezzük: megérte. Találkozni az olvasókkal mindig nagy élmény. Imre sokat merít ebből, és ó is sokat jelent az embereknek. Mostanában több időt töltöttünk Berlinben, mint itthon, mert Imre tavaly elesett, eltörte a karját, és a kezelések miatt nem utazhattunk. Berlinben időnként találkozunk magyar írókkal is, különösen Esterházy Péter és Nádas Péter jön gyakran, valamint Krasznahorkai László, Darvasi László és Parti Nagy Lajos. Németország kiváló ugródeszka, mert a németek őszintén érdeklődnek a közép- és kelet-európai irodalom iránt vélekedett Magda asszony, aki azt is elmondta: férje időnként Nobel-díjas kollégáival is találkozik. Amikor Párizsban a Sorbonne díszdoktorává avatták, Dario Fával beszélgetett. Elfriede lelinekkel korábban többször is együtt kávéztak Bécsben. Günter Grass-szal pedig akkor találkozott, amikor egyszerre kaptak díszdoktori címet a berlini egyetemen. Kertész Imre Németországban óriási szeretetnek, tiszteletnek örvend. Ezt mi sem bizonyítja jobban: január végén az Kertész Imre az auditórium maximumban Fotó: Schmidt Andrea Majorka és a Nobel-díjas író Van énnekem egy szívbéli jó barátom, Majorka, aki néhány esztendeje többnyire a tanyáján nézegeti a naplementét és a napfelkeltét. Ez a tanya arról is híres, hogy járt ott már minden fajta emberi képződmény, operaénekes, kémikus, fürdőigazgató, pék, italkereskedő, főbíró, rock dobos, országos publicista, író, de még Béke-díjas író is. Az persze igaz, hogy Nobel-díjas író még nem időzött a tanyán. Azon a napon a Nobel-díjas író az egyetem és a Móra-kollégium vendége volt. és a szegediek még az auditórium maximum ablakaiban is lógtak. Nos, igazán élvezetesre sikeredett az est, az író beszélt irodalmi elődökről, a diktatúrák természetéről, boldogságról és melankóliáról, Szomory Dezsőről, Chandlerről és nagy angol festőről, Thrnerről. Aztán Majorka beállt abba a hosszú sorba, kezében a világhírű könyvvel, mely a kissé fáradt szerző előtt kanyargott. Arra gondolt. most végre megbeszéli a dolgokat az íróval. Hogy miféle dolgokat ?! Természetesen a lényeget, fó, jó, egy Noegykori auschwitzi foglyot kérték fel, hogy az évfordulós holokauszt-megemlékezésen olvasson fel egyik művéből a Reichstagban, a német szövetségi parlament ülésén. A beszámolók szerint Horst Köhler államfő és Angéla Merkel kancellár is megilletődve hallgatta Kertész Imrét. Fontos számukra, hogy jelen van Berlinben. - Az én törekvésem az, hogy a holokauszt problémáját ne egy zsidó-német konfliktusnak lássam, hanem egy univerzális problémának - hangsúlyozta az író már Szegeden. - Az a lényeg, hogy szellemileg hogyan lehet ezt a szörnyű negatívumot pozitívumra változtatni, s nem az, hogy a világ sírjon azon, mit tettek az apáink, nagyapáink Auschwitzban. Lehetséges-e egy ilyen borzalmas, iszonyatosan megrázó eseményt, mint Auschwitz, ahová három éven át naponta érkeztek ezer-kétezer bel-díjas író sem tudhat mindent, egyáltalán nem biztos, hogy képes megkülönböztetni a vöcsök hangját a bíbicétől, vagy tudja, miként lehet elűzni a gyepet háborgató vakondokokat, vagy hogyan lehet következtetni a felhők színéből esőre, hóra, jégverésre. Arra gondolt Majorka, nem sokára megtud valami egyedit, valami olyasmi apróságot, amely az élet esszenciája. S már ott is állt az író előtt, aki kedves ember volt, s egymásra mosolyogtak. - Remeg a kezed - mondta az író Majorkának. Valóban remegett Majorka keze, hiszen egy kissé lámpalázas volt. Végtére is mindjárt megtudja a lényeget. - Beteg vagy ? - kérdezte az író. Majorka rémülten rázta a fejét. - Hát akkor ne is legyél - sóhajtott az író, a könyvbe firkantotta a nevét, s Majorka mögé pillantva már a következő olvasót várta. SZÍV ERNŐ Kertész Imre hősies szegedi helytállását hitvesi csókkal jutalmazta Kertész Magda Fotó: Ftollósi Zsolt KEDVENCE A TÖLTÖTT KAPOSZTA - Imre legkedvesebb étele a töltött káposzta, amiből ritkán kap igazán jót. Szeretek főzni, remek székely káposztát csinálok, de a töltött káposztát nem tudom elkészíteni, ezért a hazai vendéglőkben szoktunk enni. Szinte minden ételt szeretünk, sajnos emiatt állandóan túlsúlylyal küzdünk - árulta el Kertész Magdá. akinek férje csak akkor szokta megmutatni új művei kéziratát, ha már befejezte. - Félve mondok bármit is ilyenkor, de volt már olyan apróság, amit megfogadott, és megköszönt. Mint egy átlagolvasóét, szívesen meghallgatja a véleményemet. embert szállító vonatok,, és kilencven százalékukat azonnal a gázkamrákba vitték, felfogni, és valamiféle etikai értéket kovácsolni belőle? Számomra ez az alapvető kérdés, mert ha nem lehet belőle értéket faragni, akkor az egészet el kell vetni. Akkor semmi más, mint egy rossz álom. Az a határozott véleményem, hogy a holokauszt gazdagította az európai tudatot, művészetet. Beckett sohasem beszélt közvetlenül a holokausztról, mégis egész művészetét ez szabta meg. A modern zenében, a magyar Ligetinél és Kurtágnál is találhatunk olyan műveket, amelyeket ez áz élmény befolyásolt, ebből alkottak gazdag, pozitív műveket. Ezekre gondolok, amikor azt forszírozom, hogy egy nyelv tegye a magáévá ezt az élményt. Nem mea culpára van szükség, hiszen ennek a lehetősége már elmúlt. A második-harmadik generáció után felesleAZ ÍRÓ DIJAI, KITÜNTETESEI 1983: Füst Milán-díj; 1989: Aszú-díj, József Attila-díj; 1990: Örley-díj, Az Év Könyve jutalom; 1992: Soros-életműdíj; 1995: Brandenburgi Irodalmi Díj; 1996: Márai-díj; 1997: Kossuth-díj, a lipcsei könyvvásár nagydíja, a Német Nyelvészeti és Költészeti Akadémia fődíja, Friedrich Gundolf-díj; 2000: Herder-díj, a Die Welt irodalmi díja; 2001: a német Becsületrend (Pour la Mérite) tagja, amely a művészeknek adható legmagasabb német kitüntetés; 2002: Hans Sahl-díj, Nobel-díj, Budapest díszpolgára; 2003: Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje; 2004: Goethe-érem, Corine-díj. ges már személyes részvételről beszélni. Fontosabb lenne az Európa közepén megtörtént borzalmak lehetségességének átgondolása, egzisztenciális felfogása, mert ez olyan dolgokat eredményezhet, amelyek pozitív irányban befolyásolják az európai ember erkölcsi életét. Ha van még ilyen. Az európai embernek fontos, hogy erkölcsi élete legyen, mert ebben a pillanatban olyan értékeket kellene megvédenie, amelyek számára egzisztenciálisan fontosak, az életet vagy a halált jelentik. - Amikor Imrével angol nyelvterületen járunk, kellemetlen szerepet töltök be: figyelem és kiigazítom a tolmácsot árulta el Kertész Magda, aki sokat élt Nyugaton, perfektül beszéli a nyelvet, így az angol levelezésben is ő segít a férjének. - Roppant fontosnak tartom, hogy Amerikában megértsék, és jól értsék Imre műveit. Két éve jártunk ott legutóbb, amikor három könyve is megjelent új fordításban. Az angol nyelvű interjúin mindig jelen vagyok, hogy pontosan közvetítsék, amit mond. Kicsit furcsa, ha valaki Nobel-díjat kap, azt hiszik az emberek, hogy mindenhez ért, zsebében a bölcsek köve, és mindennel kapcsolatban megkérdezik a véleményét. Az európai írók sajnos nincsenek olyan hangsúlyosan jelen Amerikában, mint az amerikaiak Európában. Különösen nehéz a dolguk a nem bestseller szerzőknek. Imre témája, a totalitarizmus és a holokauszt egyébként is közelebb áll az európai olvasókhoz. Izraelben két könyvét, a Sorstalanságot és a Kaddist fordították le héberre. Lengyelországban, Németországban és Franciaországban az összes müvét kiadták. Spanyolországban és Olaszországban is több könyve megjelent. Magda asszony szerint férje szakadatlanul dolgozik, szeret elmélyedni, most egy régi munkát vett elő, amit félretett legutóbbi két kötete, a Felszámolás és a K. dosszié miatt. A társasági életnél sokkal jobban kedveli a magányt. Ennek ellenére igyekszik eleget tenni sok fontos szervezet meghívásának. Néhány hete a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság konferenciáján az emberi élet értékéről szólt. - Két rákoperációm is volt, Imre az orvosom, Bodoky György professzor felkérésére vállalta, hogy beszédet mond. Szerette volna ezzel is felhívni a figyelmet a rák elleni küzdelem fontosságára. - Magyarország halálozási statisztikájában vezető halálok a rák. Ez szörnyű és tarthatatlan! Pusztítja az embert és a társadalmat, ezért minden módon szembe kell vele szállni. De csak akkor lehet, ha megadják rá az anyagi fedezetet - folytatta a gondolatot már a dedikálás után, az éjszakába nyúló szegedi látogatása végén a láthatóan holtfáradt Kertész Imre. - Attól tartok, egy író nem választja meg „szabadon" a témáit. Van néhány alapesemény, amely egy ember életét formálja, és általában ebből dolgozik az író. Van egy más típusú író is: aki csak történettel dolgozik. Ez is egy választás, így esetleg megkerülheti az alapvető élményét, habár nagyon nehezen tudom elképzelni, hogyan lehet teljesen függetlenül írni az egzisztenciától. Az írás sorskérdés is egyben. Nagyon meghatott ez az óriási részvétel Szegeden. Legnagyobb örömömre rengeteg fiatal volt. Emelkedett érzésekkel megyek haza. S hogy mi lesz az a könyv, amit jelenleg ír? Kertész Imre kedvesen elhárította a faggatózást: - Most egy regényen dolgozom, de sohasem beszélek szívesen arról, amit épp írok. Egy regényt általában évekig tart befejezni. Ha megtörtént,.akkor majd beszélgethetünk róla. HOLLÓSI ZSOLT