Délmagyarország, 2007. március (97. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-29 / 74. szám

8 "MEGYEI TÜKÖR" CSÜTÖRTÖK, 2007. MÁRCIUS 29. Eszenyi Enikő nagy dobásra készül a Marica grófnővel Sztárparádé a szabadtérin A szakadtéri idei nyári programjáról Budapesten tartottak tegnap sajtótájékoztatót Fotó: Segesvári Csaba A Szegedi Szabadtéri Játékok vezérkara sajtótájékoztatót tartott tegnap Budapesten, a Dunán ringó Spoon Café & Loungc hajón az idei nyári fesztivál programsorozatáról. Az Eszenyi Enikő rendezésében készülő új produkció, a Marica grófnő alkotó- és szereplőgárdája a Kálmán-operettel kapcsolatos tervekről is beszámolt. - A Csárdáskirálynő hatalmas sikere után idén nyáron, a komponista születésének 125. évfordulóján Kálmán Imre egy újabb darabjával, a Marica grófnővel folytatjuk a Dóm téren az operett műfajának megújítását - mondta tegnap Bátyai Edina, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója, aki szerint ehhez friss szemléletű, fiatalos alkotógárdára van szükség. Eszenyi Enikő, a produkció rendezője egy sztorival indított: amikor Palásthy György a Kálmán Imre életéről szóló filmet, Az élet muzsikáját forgatta, az ifjú feleség szerepére őt kérte fel. Erre azonban előbb a zeneszerző özvegyének, Kálmán Verának is rá kellett bólintania, aki megnézte egy darabban az ifjú színésznőt, és az előadás után rögtön összebarátkoztak. Kálmán Imre életét így személyes forrásokból is megismerhette A JEGYEK FELE MAR ELFOGYOTT Bátyai Edina bejelentette: az idei programsorozat belépőjegyeinek több mint 50 százaléka már gazdára talált, így biztosak abban, hogy sikerül majd teljesíteniük a 250 millió forintos bevételi tervet. Valószínűleg augusztus 19-én, a két Bánk bán-előadás között tartják meg Gyüdi Sándor vezényletével a szokásos, ingyenes ajándékkoncertet, amelynek műsorán a 125 éve született Kodály Zoltán művei szerepelnek. Eszenyi, és már akkor megszerette a darabjait, dalait is. Rendkívüli művészt szeretett volna a Marica grófnő címszerepére megnyerni, ezért nagy örömmel fogadta, hogy a produkció karmestere, Kesselydk Gergely is jó ötletnek tartotta: a világhírű operadívát, Lukács Gyöngyit felkérni. Az énekesnő azt hangsúlyozta: mivel folyamatosan az operairodalom legdrámaibb, legtragikusabb hősnőit játssza, vágyott már egy repertoárján kívüli vidám, kellemes szerepre. Eletében először énekel operettet, és először lép fel a Dóm téren, ahová Turandotként is szívesen visszajönne. A további szerepekben a Bánk bán Ottójaként is visszatérő Nyári Zoltánt, Pindroch Csabát, Peller Annát, Nagy Ervint, Tordy Gézát és talán a Nemzet Színészét, Psota Irént is láthatja majd a közönség. Eszenyi Enikő és a társdramaturg, Böhm György azt is elárulta, Paja Bea és zenekara is részt vesz a produkcióban, amelyben a Szegedi Szimfonikus Zenekar 80 muzsikusa, 70 táncos, 80 fős kórus is közreműködik. A díszletet Kentaur tervezi, még a Mezőgazdasági Múzeumból is kérnek kölcsön korabeli munkagépeket. A július 6-i nyitó produkcióról, a Macskákról elhangzott: új díszletben, felfrissített szereplőgárdával - többek között Gálvölgyi Jánossal, Malek Andreával - állítja színpadra Szirtes Tamás. A világsikerű Webber-musical először csendül fel Magyarországon élő zenekarral. A Török Táncszínház Anatólia tüze című show-ja iránt is óriási az érdeklődés. HOLLÓSI ZSOLT Áprilisi bemutatók Valami bűzlik - az aulában A Szegedi Nemzeti Színház két játszóhelyén áprilisban 14-féle produkciót kínálnak 57 előadásban - mondta Székhelyi József színidirektor a tegnapi tájékoztatón, ahol a hónap három új bemutatójáról és két vendégjátékról is szó esett. Ottó Nicolai legnépszerűbb operáját, A windsori víg nőket akkor mutatta be legutóbb a szegedi társulat, amikor 1978-ban Molnár László a színházhoz szerződött. A zeneigazgató-karmester elmondta: április 20-án és még öt további előadáson újra eldirigálhatja a vígoperát, amit az évad tervezésekor még Gregor József főszereplésével, az ő operaszínpadi búcsújaként szerettek volna színpadra állítani. Kossuth-díjas basszistánknak nem adatott meg, hogy utoljára még egyszer magára öltse Falstaff jelmezét. Toronykóy Attila rendezésében így egyedül Gábor Géza lesz Sir John, a korosodó, hájas, iszákos lovag. A víg nőket kettős szereposztásban Vajda lúlia és Wittinger Gertrúd, valamint Szonda Éva és Tóth Judit alakítja. A rendező izgalmas, kontrasztos, magyar nyelvű előadást ígér. Bemutatóra készül a Szegedi Kortárs Balett is: Juronics Tamás szerint XX. század című új darabja szubjektív lenyomata a múlt századnak - szinte futurisztikusan modern számítógépes technika, multimédiás megoldások felhasználásával. Az országot így vagy úgy, de egyaránt elhagyó három magyar zeneszerző, Bartók Béla, Ligeti György és Eötvös Péter egy-egy műve foglalja keretbe a magyar sorsról, történelemről is beszélő darabot, amely három nagy témakörre - Isten, haza, szerelem - épül. Az április 27-i kisszínházi premier után két nappal a Művészetek Palotájában is eljátsszák a tánc világnapja alkalmából. A Hóra Színház társulata 7-én és 8-án adja elő Tanács István koreografálásában, Bálint Zsolt és Földes Gábor élőben megszólaló zenéjére a Táncoló Európa című produkciót, amely az Európai Unió 27 tagállamának táncait, dalait mutatja be. Folytatják a felolvasó-színházi sorozatot: április 20-án az SZTE Dugonics téri aulájában Galkó Bence rendezésében látható az ismert médiaszemélyiség, újságíró, Bolgár György intenzíven politikus, de nem aktuálpolitizáló Hamlet-parafrázisa, Valami bűzlik címmel. Az előadás érdekessége, hogy a kisszínházi Hamlet szereplői játsszák a párhuzamosan kiosztható szerepeket. A hónap utolsó napján Bozsik Yvette Dulceamar című koreográfiájával a Konstancai Nemzeti Színházvendégszerepel a kisszínházban. H. ZS. KOCSIS GYÖRGY BUCSUZTATASA A színház igazgatósága és társulata, valamint a család tudatja, hogy az életének 44. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt színművész, Kocsis György búcsúztatása április 2-án, hétfőn 14 órakor lesz a Belvárosi temető szóróparcellájánál. Azt kérik, hogy barátai és tisztelői egy szál virággal róják le kegyeletüket. Fehérek közt egy európai Telt ház előtt tartotta estjét Szegeden Kertész Imre léit háznál, több száz hallgató körében tartotta meg tegnap estjét Kertész Imre Nobel-díjas író az SZTE bölcsészkar auditórium maximumában. Miközben Szörényi László irodalomtörténésszel beszélgetett, megismertük véleményét írásról, politikáról, és felelevenített néhány anekdotát is. Kertész Imre Nobel-díjas írónk estjét rendezték meg tegnap az auditórium maximumban, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara és Móra Ferenc Kollégiuma szervezésében. Almási Tibor, a kar dékánja köszöntőjében írófejedelemnek titulálta Kertészt, aki ezt szerény félmosollyal fogadta. Mint ahogy beszélgetőpartnere, Szörényi László irodalomtörténész kijelentését is, miszerint „a csilláron is lógnak". Valóban, a több száz fős hallgatóság meghitten ölelte körül az írót. Később egy pad nagy robajjal le is szakadt, annyian ültek rajta. Egy lapunkból vett Ilia Mi/já/y-idézettel kezdődött a beszélgetés, melynek során rögtön kiderült, Kertészt „semmi nem fűzi Szegedhez", először csupán 1996-ban járt itt. - Kertész, maga addig nem ülhet a székembe, amíg Nobel-díjat nem kap - idézte fel az írófejedelem Kellér Andornak, a Világosság szerkesztőjének feddését a korai időkből. A hallgatóságból nagy derűt kiváltó anekdotákat olykor túlságosan szerteágazónak tetsző irodalomtörténeti fejtegetések váltották fel, melyre érzékelhetően kevésbé volt fogékony a közönség jó része. Ellentétben a Kádár-rendszerről, vagy ahogyan Kertész nevezi, a „kispolgári rendőrállamról" szóló elmélkedésekkel. Az író például 1986-ban, egy szép reggelen lett bizonyos abban, hogy a rendszer összeomlik: mikor egy gyógyszertárban nem kapott C-vitamint, és a patikus kijelentette, „higgye el, mi is szenvedünk miatta". Kertész Imre magát konzervatív demokratának vallja, a Széchenyiéhez hasonló szabadelvű konzervativizmus híve. - Mindazonáltal utálom a politikát - tette hozzá. Természetesen szóba került Sorstalanság című regénye is, melyért 2002-ben - a magyar írók közül eddig egyetlenként - megkapta a világ legrangosabb irodalmi elismerését. - Olyan regényt kellett írnom, amely ocsmány dologról, Auschwitzról szól, ám mégis meg kellett nyernem magamnak a könyvhöz az olvasót - vallott nehézségeiről, hozzátéve, hogy a XX. századot nem lehet komoly eszközökkel ábrázolni, ugyanis „az életünk olyan, mint egy rossz ponyvaregény". Szörényi László, majd a publikum két és fél órán keresztül faggatta Kertész Imrét, de végig azzal az érzéssel, hogy még órákon keresztül hallgatná őt - fehérek közt egy európait. R. TÓTH GÁBOR Kertész Imrét két és fél órán keresztül faggatta Szörényi László és a publikum Fotó: Schmidt Andrea Pappas Autó Tavaszi Fesztivál pappas Autó Március 31-én szombaton, 9 és 18 óra között Klasszisokkal vezet www.pappas.hu • új Mercedes-Benz C-osztály • új Jeep Compass • új Chrysler Sebring • szenzációs ajánlatok • színes programok • nyereményjáték Pappas Autó Magyarország Kft., Szeged, Vásárhelyi Pál u. 15., Tel.: 62/553 999 www.pappas.hu