Délmagyarország, 2007. február (97. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-06 / 31. szám

4 •KAPCSOLATOK" KEDD, 2007. FEBRUÁR 6. Fantázia és felszabadultság-a kocsmanévválasztásban Vakegér és mellbőség Furcsa ncv a cégtáblán. Az újszegcdiek évtizedek alatt megszokták Fotó: Schmidt Andrea Folytatás az 1. oldalról - Amikor építették a vendéglöt, az egyik kőműves egy egeret festett a falra. A festék megfolyt, és az egér vakra sikerült - meséli a magát csak kocsmá­rosnak nevező férfi, aki végül is az ezredfordulón hivatalosan is bejegyeztette a nevet, és a vendéglő­ből így lett Vakegér Tudakozó. A „tudakozó" szóval azért egészítette ki a nevet, mert a kocsmában min­denről tudomást lehet szerezni. A szegedi kocsmanevekben nemcsak az egér a vak, hanem a ló is. A szóregi Fogadó a Vaklóhoz a Rivcr együttes zenészcinek és patrónusuknak, a vendéglátó tulajdonosának, Nagy Lajosnak a közös találmánya. A westernkocsmának olyan nevet sze­rettek volna, amiben benne foglaltatik a ló. - Régi hangzású, de nem mindennapos nevet szerettem volna választani. Egy jól sikerült este után nyolc éve született meg a végleges változat. Valószínűleg jól választottunk, mert sokan meg­kérdezik, honnan az elnevezés - világosít fel Nagy Lajos. Nagy találgatás alakult ki a 90C elnevezés körül is. Többen egy buszjáratra asszociáltak. Adányiné Peterdi Zsuzsa tulajdonos nagyot nevet, amikor meghallja, hogy mire tippeltek az emberek. - El kell jönni, és meg kell nézni - invitál. Majd a jó ke­délyű asszony kisvártatva megkérdezi: - Soha nem vásárolt még melltartót? Be kellett vallanom, hogy még soha ilyen elfog­laltságom nem volt, de ebben a pillanatban leesett a tantusz. A 90C bizony nem más, mint melltartó­méret, a tulajdonosok - a másikuk Szabóné Gurzó Erika - azonos mellbőségére utal. A vendéglőben lepellel letakart két mellszobrot is kiállítottak, hogy a vendégeknek könnyebb legyen a gondolat­társítás, és jól meg is jegyezzék a hely nevét. juhász Tibor, a Szélkakas vendéglő tulajdonosa először a saját nevéből indult ki. - Búsuló juhászra gondoltam, de a családom tagjai lebeszéltek - egy tulaj ne búsuljon! Mivel korábban is tetszett a ház­tetőkön a szélirányt mutató kakas, az eredeti terv­től eltértem - magyarázza a vendéglős, akitől szinte mindig megkérdezik a vendégek, hogy a háztetőn a rézkakas miért nem forog. A tulajdonos nem rest valahányszor elmagyarázni: a szélkakas sohasem forog, csak a szél irányát mutatja. CS. G. L. KERESZTAPA Kovács Zsolt kocsmáros vendeglojeben a száz évvel ez­előtti Szeged hangulatát idézi fel. A névválasztásban ré­gen két szempontot vettek figyelembe: a tulajdonosok saját nevükre keresztelték a kocsmákat, illetve valami­hez ajánlották. Ez csak nálunk ment ki a divatból, a né­metek és az olaszok ma is előszeretettel választanak így nevet éttermüknek. - A keresztapa tulajdonképpen Sán­dor Péter, a Forrás Szálló egykori igazgatója - mondta Kovács Zsolt. - Ö erősített meg, hogy beválik a Vendéglő a Régi Hídhoz név. Ráadásul idegen nyelvre is jól fordít­ható - jegyezte meg a tulajdonos. Hajnal szerint az ellátást nem veszélyezteti a fórum Orvosok tiltakozó továbbképzésen Tiltakozó fórumot szervezett mára a Magyar Orvosi Kamara a fővárosba, amelyre tízezer doktort várnak. A megyei és a szegedi kamarai elnök szerint a betegellátásban csak kisebb kellemet­lenségeket okozhat az országos „továbbképzés". Elkobozhatják a fatolvajok láncfűrészét Szigorúbb büntetések Szigorúbban büntetik mostan­tól az illegális fakitermelést, az­az fatolvajlást. Az erdészeti szakma szerint a büntetés még mindig nem eléggé elrettentő erejű - de az eddiginél min­denképpen súlyosabb. Szigorítják az illegális fakiterme­lés büntetését - közölte Danks Emese kormányszóvivő. Az ed­diginél erősebb visszatartó erejű szabályozás megszületését már régóta sürgetik az erdészek. - Az új szankciók még mindig nem elég szigorúak, de az eddigi­hez képest nagyobb büntetésre számíthatnak az erdőket dézs­máló fatolvajok - tudtuk meg Sulyok Ferenctől, a dél-alföldi ré­gió erdészeti ügyeiben illetékes Bács-Kiskun Megyei Mezőgazda­sági Szakigazgatási Hivatal Erdé­szeti Igazgatóság - az Állami Er­dészeti Szolgálat jogutódja ­igazgatóhelyettesétől. A szigorí­tás többlépcsős. Az erdőt károsító ötezer forint­tól 200 ezerig terjedő erdővédel­mi bírságot fizet az eddigi két­ezertől 50 ezerig terjedővel szem­ben. Aki illegális fakitermelést végez, köbméterenként 30 ezer forint büntetésre számíthat; ko­rábban ez az összeg is kisebb volt. A kitermelt faanyagot a rendőrség lefoglalhatja, az illegá­lis kitermeléshez használt eszkö­zöket pedig - láncfűrész, gépko­csi, és így tovább - el is kobozhat­ja. Fontos még: az erdészeti ható­ság által kiadott fakitermelési engedélyt a kitermelőnek, a fa­anyag származási igazolványát a szállítónak mindig magánál kell tartania a munkák során. Aki a szállított faanyag eredetét nem tudja igazolni, annak erdőgaz­dálkodási bírságot (50 ezertől 500 ezerig) kell fizetnie. Rangot jelent a doktori cím Hétszáz doktorandusz a szegedi egyetemen Nanorészecskéket állít elő, szenzorokkal és napelemekkel foglal­kozik doktoranduszként Pál Edit Fotó: Schmidt Andrea KÖRKÉP ALGYŐ. Alapítványi bált rendez az Algyői Általános Iskola február 10-én a faluházban. A belépőjegy ára vacsora nélkül 1800, vacsorával 3500 forint. A szervezők kérik a szülők és a lakosság segítségét a tombolasorsolás nyereményeinek összegyűjtéséhez, hiszen a bevétel az iskola alapítványát gazdagítja. A pénzt az erdei iskolára, a tanulók jutalmazására és egyéb támogatásra fordítják. A felajánlott tárgyak leadhatók és belépőjegy vásárolható a fehér iskolában hétfőtől péntekig reggel 8 órától délután fél 5-ig. BALÁSTYA. Vöröskeresztes rubaakciót rendeznek szerdán 10 és 13 óra között a művelődési ház klubtermében. A rászorulók ingyenesen válogathatnak jó minőségű ruhaneműkből. Ugyanebben az időpontban a szervezők várják a felajánlásokat is. DESZK. A Dcszki Ifjúsági Önkormányzat Itt a tél hó nélkül!!! címmel meghirdetett rajzpályázatának győztesei: az 1-3. osztályosok között első helyen végzett Erdélyi Zita (1. osztály), második Dudás Daniella (2. o.|, harmadik Illés Botond (1. o.) lett. A 4-6. osztályosok mezőnyében az első helyen Kőhalmi Éva (5. o.), a másodikon Ördög Tamás (6. o.) végzett. Harmadik lett Krista Dániel (4/b) A különdíjat az 1. osztályos Molnár Vivien kapta. A kiállítás megtekinthető a faluházban. FORRÁSKÚT. A képviselő-testület ma este 6 órától a művelődési házban falugyűlést és közmeghallgatást tart, melynek témája a település szennyvízcsatorna­rendszerének kiépítése. Azok a forráskúti lakosok, akik a szennyvízberuházás érdekében csatlakozni szeretnének a víziközmű-társulathoz, valamint lakás-takarékpénztári szerződést kötnének, február 9-én pénteken 13-19 óráig, 10-én, szombaton 8-19 óráig, 11 -én, vasárnap 8-15 óráig tehetik meg a forráskúti művelődési házban. KISTELEK. Antal László fotókiállítása Kambodzsáról február 12-éig tekinthető meg a rendezvényházban. ÜLLÉS. Az alkotóházban ma ismét kézműves-foglalkozást tartanak. 15 és 18 óra között kosárfonásra, agyagozásra várják az alkotni vágyó kicsiket és nagyokat. Szombaton ugyanebben az időben mozaikképet készíthetnek az érdeklődők. RÚZSA. A művelődési házban ma 9 és 11 óra között bálásruha-vásárt tartanak. SÁNDORFALVA. Kakas Béla polgármester tájékoztatja a lakosságot, hogy már ezerkétszázán csatlakoztak a víziközmű-társulathoz. Ha a település lakói összefognak, elérhetik, hogy legkésőbb 2011 -re csatornájuk legyen. A lakossági önerőhöz az állami támogatás és a részletfizetési kedvezmény igénybevételére csak most van lehetőség. Szerződések még köthetők egész héten 14 és 19 óra között a Budai Sándor Művelődési Házban. SZEGED. A szőregi könyvtárban a hónap végéig látható az Amit még nagyapáink tudtak címmel a könyvtár biotermesztéssel kapcsolatos könyveiből és folyóirataiból rendezett kiállítás. Szegeden 18 doktori iskolában körülbelül hétszáz doktoran­dusz készül a tudomány felleg­várainak meghódítására. Ha­zánkban idén összesen 950, Szegeden 106 új doktoranduszt képezhetnek. Ennél háromszor többen szeretnék PhD-hallga­tőként megfejelni egyetemi ta­nulmányaikat. - Katalizálják az egyetemek nemzetközi együttműködését a doktori iskolák - jelenti ki Dé­kány Imre. A Szegedi Tudo­mányegyetem (SZTE) tudomá­nyos és nemzetközi kapcsolato­kért felelős rektorhelyettese, a 18 itteni doktori iskola közül az egyik, a kémiai képzőhely veze­tője szerint a fiatalok szempont­jából hasznos, hogy megtanul­nak mozogni a nemzetközi kuta­tói térségben. - Negyed-ötödéves koromban döntöttem el, hogy végzés után pályázom - magyarázza Dé­kány professzor egyik doktoran­dusza, Pál Edit. A fiatal vegyész számára öt tanszéken is lehető­ség nyílt arra, hogy folytassa a diákkorban megkezdett tudo­mányos munkát. - Igaz, sokkal nagyobb a kötöttség, mint hall­gatóként: napi 9-10 órát is dol­gozunk - jellemzi helyzetét a fi­atalasszony. Ő - a többséggel el­lentétben - nem diplomamun­káját folytatta, hanem a nano­részecskék előállítása felé for­dult. Ezekből vékony rétegek ál­líthatók elő, amelyeket szenzo­rokban, napelemekben haszno­síthatnak. Szerinte a doktori képzés három éve elegendő a kutatómunka befejezésére, s a több mint 91 ezer forint ösztön­díjból is ki lehet jönni. Problé­mának látja viszont, hogy a doktoranduszoknak csak 10-15 százaléka maradhat az egyete­men. A doktori képzés kötelező és szabadon választható kurzusok­ból és tudományos kutatómun­kából áll. Az egyetemek érdekel­tek abban, hogy falaikon belül több rangos iskola működjön. Ennek oka egyrészt az, hogy egy-egy doktorandusz képzéséért az állam 1 millió 100 ezer - 1 millió 650 ezer forint támogatást ad. A Tisza-parti intézmény - az ELTE és a debreceni egyetem után - a harmadik legtöbb dokto­randuszt képzi. - Az egyetemi tananyagtól el­vezetjük a tudomány mai állapo­táig a doktoranduszokat - ma­gyarázza a három éves képzés ér­telmét az SZTE Doktori Intéze­tének igazgatója. Klukovits Lajos feladata a szegedi intézményt jel­lemző specialitás: több mint há­romszáz állami ösztöndíjas és négyszáz költségtérítéses dokto­randusz ügyeivel foglalkozik. - A Továbbképzés címén hirdetett or­szágos szakmai nagygyűlést a Ma­gyar Orvosi Kamara mára a fővá­rosba, amelyen a háziorvosokat sújtó kormányzati megszorítások kerülnek napirendre. A valójában tiltakozó fórumként működő meg­beszélésre több mint tízezer házi-, gyermek- és fogorvost várnak. Bár nincs felmérésük arról, hogy hány megyei orvos vesz részt a budapesti nagygyűlésen, Hajnal Ferenc, a Csongrád Me­gyei Orvosi Kamara elnöke nem kapott olyan információt, hogy a keddi fórum veszélyeztetné a me­gyei háziorvosi ellátás folyama­tosságát. Mint mondta, a résztve­vők helyettesítő párjai fogadják ma a betegeket, ha nincs váltó­társ, az ellátást a készenlétes kol­légák végzik - vagy a háziorvos te­szi át alkalmilag a rendelési idejét későbbre. Erről a betegek a rende­lőkben kaphatnak felvilágosítást. A megyei kamara elnöke támo­gatja a demonstratív fórumot. El­mondta, januártól nominálisan is doktori képzés és a doktori foko­zat megszerzése nem azonos ­hangsúlyozza az igazgató. Ugyanis a doktori címüket meg­védők 10-15 százaléka nem vég­tíz százalékkal csökkent a házior­vosok finanszírozása, ami eddig sem fedezte az orvosoknak és asz­szisztenseiknek a közalkalmazot­ti bértábla szerint járó illetményt. Hozzátette: a támogatás 2002 óta még az infláció mértékével sem emelkedett. A kormány emellett megszüntette a fejlesztési támo­gatást és növelte az adminisztrá­ciós terheiket. Hajnal bízik ab­ban, hogy az országos fórum elfo­gad egy reális alapokon nyugvó közös nyilatkozatot, ami változ­tatásokra készteti a kormányt. - Nem érinti lényegesen a szege­di betegellátást a keddi fórum, amelyen 35-40 helyi kolléga vesz részt - mondta Szilárd András. A Szegcdi Orvosi Kamara elnöke szerint ugyanolyan helyettesíté­sekre kell számítani ma, mint ha szabadságon lenne a háziorvos. Ez legfeljebb kisebb kellemetlensé­gekkel - nagyobb forgalommal és hosszabb várakozási idővel - jár­hat. T. R. TIZENNYOLC DOKTORKÉPZŐ A tudományegyetem értékét is mé­rő doktori iskolákból Szegeden 18 működik. A Szegedi Tudomány­egyetem 12 kara közül l-l doktori iskolával rendelkezik a jogi, a gaz­dasági és a gyógyszerésztudomá­nyi; négy ilyen képzőhelyet mű­ködtet az orvosi kar; öt a bölcsé­szettudományi, hat a természettu­dományi kar kötelékébe tartozik. Doktori fokozatot szerzett az SZTE-n, s az ezt igazoló latin nyel­vű oklevelét tudhatja magáénak 2004-ben 140, 2005-ben 123, 2006-ban 162 ifjú tudós.tést. zett doktori iskolát, miközben az ilyen tanulmányaikat lezárók közül sokan négy-hat év múlva sem szerzik meg a fokozatot. Tény, nagy az érdeklődés az alap­és mesterképzést „megfejelő" doktori iskolák iránt: a tavaly meghirdetett 95 helyre több mint háromszázan pályáztak. A jelentkezők egy része azért vállal­ja e továbbtanulást, hogy elmé­lyülhessen választott hivatása egy-egy szakmai-didaktikai kér­désében, de a többség „lánglelkű kutató". Szerintük mindenkép­pen rangot is jelent a doktori cím. ÚfSZÁSZI ILONA

Next

/
Thumbnails
Contents