Délmagyarország, 2007. február (97. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-06 / 31. szám

( KEDD, 2007. FEBRUÁR 6. • A K T U A L I S Horváth nem beszél terveiről - Zakar nem tuáott róla Áll a bál az emlékpark új igazgatója körül Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark frissen kinevezett igazga­tója körül áll a bál. Horváth Gábor ­akiről helytelenül írtuk, hogy régész végzettségű, ugyanis nincs régész dip­lomája - tegnap már az új munka­helyén dolgozott, terveiről azonban nem nyilatkozott. Az emlékpark több­ségi tulajdonosa a megyei közgyűlés, amelynek kultúráért felelős alelnöke megdöbbent Horváth kinevezésén. Za­kar Péter azt mondta, hogy a döntésért, amelyet tudtán kívül hoztak meg, nem tud felelősséget vállalni. Szerinte rom­lani fog a park helyzete. Pénteken indoklás nélkül leváltották Nagy Lászlót, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark igazgatóját, s azonnal kinevezték utódját. Horváth Gábort öt évre választották meg az em­lékpark új vezetőjének. A 33 éves ópusz­taszeri tanár tegnap már az új munka­helyén kezdte a napot. - Most éppen az átadás-átvétel zaj­lik - válaszolta röviden-tömören Hor­váth Gábor arra a kérdésre, mivel tölti az első napját az emlékparkban. A 33 éves direktor elöljáróban hangsúlyoz­ta: régészetet tanult az egyetemen, de nem abból diplomázott. A Szegedi Tu­dományegyetemen történelem sza­kon, a budapesti Pázmány Péter Kato­likus Egyetemen pedig teológián vég­zett. Horváth Gábor elmondta, hogy ez idáig a kiskunfélegyházi Constanti­num Katolikus Intézetben tanított történelmet, hittant és olaszt. - 1999-től 2005-ig a római Gregoria­na Egyetemen tanultam és kutattam ösztöndíjasként egyháztörténetet. A ta­nulmányaim során főként a pálos rend­del foglalkoztam - közölte Horváth Gá­bor, aki egy éve él feleségével Opuszta­Zakar Péter ZAKAR: NEM TUDOK FELELŐSSEGET VÁLLALNI Az ópusztaszeri emlékparknak a Csongrád Megyei Közgyűlés a többségi tulajdonosa. Zakar Péter, a megyei kézgyűlés kulturális ügyekért felelős alelnöke lapunk érdeklő­désére a következőket mondta Horváth Gá­bor kinevezéséről: „Az igazgató személyé­ről hozott, szakmai szempontok mellőzésé­vel született taggyűlési határozat tovább ronthatja az Ópusztaszeri Nemzeti Történe­ti Emlékpark helyzetét. A döntésért, ame­lyet tudtomon kívül hoztak meg, nem tudok felelősséget vállalni." szeren. Innen járt át reggelente Kiskun­félegyházára. Emellett óraadó tanár a szegedi egyetem középkori tanszékén. Kérdésre válaszolva közölte: noha több alkalommal is dolgozott - többek között ásatáson - az emlékparkban, nem ismerte személyesen Nagy Lászlót. A leváltott igazgatóval, aki szakértőként dolgozik az év végéig a parkban, jó kap­csolatot kíván fenntartani. Kérdésünkre, hogyan történhetett meg az, hogy pénteken iskolába in­dult, nem pedig a taggyűlésre, ahol megválasztották őt igazgatónak, azt felelte: „Tudtam a pénteki napról, de azt nem tudtam, arról nem tájékoztat­tak közvetlenül, hogy főszereplőként meghallgatnak, így aztán nem az alka­lomnak megfelelően öltöztem." Hogy hogyan került a képbe Horváth Gá­bor? - Több név is felmerült az igazga­tói poszt kapcsán. Engem Nagy Sán­dor országgyűlési képviselő, kisteleki polgármester ajánlott - mondta Hor­váth. Az új igazgatót kérdeztük az emlék­parkkal kapcsolatos terveiről, elképzelé­seiről. Horváth azonban közölte: erről most még nem akar nyi­latkozni, mert előbb sze­retne tájékozódni az új munkahelyén. „Az biztos, hogy sok új feladat lesz. Tudnom kell, milyen anyagi hátterünk és lehe­tőségeink vannak. Egysé­ges koncepcióval, komp­lett fejlesztési stratégiával rendelkezem, amelyet most egyeztetek a megyei közgyűlés vezetőségével. Ezt követően a nyilvános­ság elé tárom a terveimet." Horváth Gábor SZ. C. SZ. A bútoráruház helyén lakberendezési üzlet nyílt Késésben a szupermarket Az alsó szint még üres, az első emeletre lakberendezési áruház költözött Fotó: Karnok Csaba A szegedi Domus Áruház épületét ta­valy vette bérbe tizenöt évre a Tesco Global Zrt. Augusztus közepén át is vették az épületet. Az alsó szintre ter­vezett szupermarket többszöri halasz­tás után sem nyitott meg, a felső szin­ten viszont már működik egy lakbe­rendezési áruház. A Domus korábbi dolgozóinak fele egy másik bútoráru­házban kapott munkát. Üresen kong az egykori Domus Áruház alsó szintje: a Tesco tervei ellenére nem nyitotta meg belvárosi szupermarketjét a tizenöt évre bérbe vett ingatlanban. El­ső körben úgy tervezték, tavaly szep­temberben nyílik a belvárosi üzlet, nyár végén meg is kezdték az átalakítást. Az időpontot azonban nem tudták tartani, akkor a Tesco sajtóreferense karácsony előttre halasztott nyitásról beszélt la­punknak. Év végén szupermarket nem, de lakberendezési áruház nyílt az épü­letben: a dán tulajdonú Jysk. Az önma­gát Európa egyik vezető kiskereskedelmi láncának valló dán társaság 2005-ben jelent meg Magyarországon, országszer­te tizenkilenc áruházat működtet - a ré­gióban Szegeden és Hódmezővásárhe­lyen is. Az új belvárosi szupermarket nyitásá­ig azonban még hónapok telnek el, - Az engedélyeztetési eljárás rendben zajlott, viszont az ügyfél kérésére hatá­rozatlan időre felfüggesztettük az eljá­rást - mondta Orosziné Polner Kinga, az önkormányzat általános igazgatási iro­dájának hatósági osztályvezetője. A Tes­co kommunikációs igazgatója azzal in­dokolta a tervezettnél fél évvel későbbi nyitást, hogy a cégnek ez lesz Magyaror­szágon az első ezer négyzetméter alatti áruháza. - A hipermarketpiac nagyjából telítő­D0MUSB0L A SZÍN & VONALBA A megszűnt szegedi Domus Áruház igazga­tója és tíz alkalmazottja a Kossuth nyomda helyén tavaly nyár végén megnyílt bútor­áruházba szerződött. A többi tíz alkalma­zottnak ott nem tudtak munkát biztosítani. dött, ezért a Tesco elindul a belvárosok felé. Ehhez minden országban a megfe­lelő belső struktúrát kell kialakítani, ezért szenved némi késedelmet a szege­di belvárosi áruház nyitása - mondta Hardy Mihály, a Tesco sajtószóvivője. ­Most alakítjuk ki az árukínálatot, a bel­ső munkamegosztás rendszerét, a polc­számokat, tervezzük a belső arculatot. Ha a szegedi formátum beválik, akkor ez lesz a minta országszerte. A tervek szerint áprilisban nyit a szupermarket a Domus épületében. NYEMCSOKÉVA Használt ruhát árusító üzletek lepték el a várost Egyik szegedi turkáló nyílik a másik után A patinás szegedi belvárost a kinai bol­tok után a használt ruhások árasztották el. A konkurencia szerint már csak az olcsó ruhán van haszon, a turkálók tu­lajdonosain kívül mások nem tudják ki­fizetni a magas bérleti díjakat. Míg a szegedi turkálók korábban főleg a kiskörúton kívüli szerényebb üzlethelyi­ségekben, vagy beljebb, csendesebb utcák pincéiben húzódtak meg, ma hatalmas üvegportállal rendelkező, de igénytelen belvárosi kirakatok mögül csábítják a vá­sárlókat. A Kiss Menyhért utcában egy­más mellett négy használt ruhás üzlet ta­lálható, igaz, az egyik ideiglenesen zárva tart. A Kiss Menyhért utca mindössze pár méterre található a város szalonjától, a Klauzál tértől és a Kárász utcától. Egy má­sik frekventált helyen, a Passzázson há­rom, a Tisza Lajos körúton két használt ruhás nyílt olyan üzletek helyén, amelyek korábban minőségi ruházatot árusítottak. A Kiss Menyhért utcában a Kígyó ut­ca sarkától egészen a Széchenyi térig butik butik hátán élt meg mindeddig, csak az egyik kapualjban árusítottak már egy ideje használt ruhát. Majd sor­ra megadták magukat a régi üzletek. Az egyik, nívós női ruházatot áruló bolt volt tulajdonosa, Remes Krisztina vál­lalta, hogy elmondja, miért. Két és fél év után volt kénytelen abbahagyni a ke­reskedést, mert a magas bérleti díjat, s az alkalmazottak fizetségét nem tudta kitermelni. És nem tudta felvenni a versenyt a márkásnak mondott termé­keket árusító használt ruhás boltokkal sem, amelyek szerinte - ha az emberek A belvárosi, Kiss Menyhért utcai kirakatok nem nevezhetnének be egy szép­ségversenybe Fotó: Segesvári Csaba később, a „bevásárlás" után számolnak próbálkozása volt, jelenleg alkalmazott­egy kicsit - nem is olcsóbbak. Remes ként dolgozik. A sors fintora, hogy he­Krisztinának ez az első és egyben utolsó lyére éppen egy használt ruhás költö­HAVI EGYMILLIÓ AZ ALBERLETERT A minőségi ruházatot kínálé kereskedők sze­rint csak azért tudják a turkálók kifizetni a horribilis belvárosi bérleti díjakat, mert ériási árréssel dolgoznak: a szinte ingyen megszer­zett árukészletet tízszeres áron kínálják. Ezt a turkálás szakma természetesen cáfolja, és azt mondja, ha ilyen egyszerű a helyzet, tes­sék kipróbálni. Az azonban biztos: a Passzá­zson egy üzlet albérletéért olykor a havi 1 millió forintot is ki kell fizetni, a 600 ezer fo­rint középárnak számít. Németh István, az IKV Zrt. elnok-vezérigazgatéja elmondta, a belvárosban a bérleti jog tulajdonosai átlago­san havi 3200 forintot fizetnek egy négyzet­méterért, tehát 60 négyzetméter havi díja sem éri el a 200 ezer forintot. Lapunk úgy tudja, a bérleti jog tulajdonosa az albérletez­tetés során már minimum 10 ezer forintért ad tovább egy négyzetmétert, vagyis elkéri a 600 ezret. zött január elején. Az üzlet tulajdonosa Martonosi Lajosné azt mondta, egyszer már ő is belebukott egy minőségi ruhá­zatot árusító üzletbe. Hiába árulna ő is szívesebben vadonatúj darabokat, ha az emberek nem tudják megfizetni az árát. Ilyen a gazdasági helyzet - tette hozzá. A Szegeden több turkálóval is rendelke­ző kereskedő arra a kérdésre, miért nyo­mult be a belvárosba, azt válaszolta, hogy kénytelen volt követni a többi tur­kálót. Mivel azok a vállalkozók sorra megnyitották üzleteiket Szeged szívé­ben, ő sem hagyhatta veszni azt, amit tizenkét év alatt elért. FEKETE KLÁRA HÍREK ADÓÜGYI KEDD Az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága szegedi központi épületének földszinti ügyfélterében február 6-án, 14 órai kezdettel Szűcs Edit és Orosz lános tart előadást az egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők éves bevallási kötelezettségére vonatkozó szabályokról. Úf APEH-NYOMTATVÁNY Február l-jétől az APEH a 0617. számú, Átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez elnevezésű nyomtatványt nem fogadja el. A folyószámlán fennálló valós túlfizetés kiutalását, vagy átvezetését ezen időpontot követően a 0717. számú nyomtatványon kezdeményezhetik az állami adóhatóságnál. ROMA TEHETSÉGEK PÁLYÁZHATNAK Romaster elnevezésű új tehetséggondozó programra pályázhatnak középiskolás roma fiatalok - jelentette be a Hungárián Business Leaders Forum és az IBM Magyarország. A program legalább négy évig anyagi támogatást biztosít olyan, magukat roma származásúnak valló, tehetséges diákoknak, akik vállalják, hogy érettségi után főiskolán vagy egyetemen tanulnak tovább, jogi, műszaki, gazdasági vagy üzleti területen. A programról bővebb információ a www.hblf.hu honlapon érhető el.

Next

/
Thumbnails
Contents