Délmagyarország, 2007. február (97. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-06 / 31. szám

KEDD, 2007. FEBRUÁR 6. • AKTUÁLIS" 3 Ellentmondások S. Norbert és a neki alibit biztosító Sándor Béla között Új vallomással indult a per Kurai András vádlott. Médiaeseménnyé vált az első tárgyalási nap a szegedi bíróságon Fotó: Schmidt Andrea Folytatás az 1. oldalról Az alig 140 centiméter magas és 40 kilós, összebilincselt kezű fiút négy börtönőr kísér­te a tárgyalóterembe. A bíróság első emeleti folyosóján és a bejáratnál egész nap rendőrök és fegyveres őrök álltak. Joó Attila bíró a per megkezdése előtt beje­lentette, kegyeleti okokból zárt tárgyalást ren­del el. A bíró hozzátette, egyes tanúk meghall­gatása és az ítélet kihirdetése nyilvános lesz. Lőrinczy György, a vádat benyújtó, és azt teg­nap ismertető főügyész megkérte a bírót, hívja fel a jelenlévők figyelmét, hogy bűncselek­ményt követ el, aki bármit elmond a zárt tár­gyaláson elhangzottakból. Lőrinczy György az egyik szünetben ezt azzal egészítette ki, hogy nemcsak a kiszivárogtató követ el bűncselek­ményt, hanem az is, aki a zárt meghallgatások alatt elhangzottakat nyilvánosságra hozza. Kurai Andrást két órán keresztül hallgatta meg a bíróság. Biztosra vehető, a fiú visszavon­ta a rendőrségen tett beismerő vallomását, és részben vagy teljesen azt ismételte meg, amelyben azt állította, járt a bűncselekmény helyszínén, de nem ő gyújtotta fel Pénzes Hen­riettát, hanem a lány barátja, S. Norbert. Bár ezt tegnap hivatalosan senki nem erősítette meg, családtagjai korábban elmondták, hogy erre készül. Sőt mint azt hétfőn megírtuk, ki­rendelt védője, Bene Zoltán is ezt mondta a múlt héten. A per első tanúja a vádlott édesanyja volt, Kurai Andrásnét egy órán át faggatta a bíróság. Az asszony kihallgatása közben, édesanyja kí­séretében, érkezett meg S. Norbert és a neki alibit igazoló Sándor Béla. A tárgyalóteremből kétórás meghallgatása és szembesítése után kilépő S. Norbert nem tudta visszafogni indu­latait. Az érkezésekor még nyugodt férfi rend­kívül ideges volt, édesanyjának és Sándor Bélá­nak fojtott hangon percekig szidta a vádlottat. A kihallgatások jóval tovább tartottak, mint azt a bíróság eredetileg tervezte. A je­lentős csúszás miatt Joó Attila bíró megkérte azt a három tanút, akik a súlyosan összeégett lánynak segítettek, hogy menjenek haza és holnap 10 órára jöjjenek vissza. Sándor Béla meghallgatása már nyilvános volt. A bíró részletesen kifaggatta az S. Nor­bertnek alibit igazoló 65 éves makói férfit ar­ról, hogy mit csinált(ak) július 20-án hajnal­ban és délelőtt. A férfi elmondta, a lány barátjával július 19-én beszélték meg, hogy másnap horgászni mennek, S. Norbert 20-án hajnalban, négy óra után 1 -2 perccel bekopogtatott az ablakán, vele volt Pénzes Henrietta és Kurai András is. A ta­nú szerint S. Norbert arra kérte a vádlottat, hogy vigye haza a lányt, ezután elváltak, a vád­lott a lánnyal a buszmegálló, ők pedig a Maros felé indultak. Meglepetésre a férfi tegnap, hat hónappal a bűncselekmény elkövetése után sok mindenre jobban emlékezett, mint a ször­nyű tett napján és húsz nappal később tett ki­hallgatásakor. Sándor Bélát ezután Bene Zoltán faggatta. Az ügyvéd a tanú szavahihetőségét igyeke­zett kétségbe vonni, ami többször is sikerült. A tanú ellentmondásba keveredett korábbi vallomásaival, valamint S. Norberttal és Ku­rai Andrással is. Joó Attilla azzal „engedte" el a tanút, hogy „nem ígéri, hogy nem fogja újra beidézni". A tárgyalás ma többek között Pénzes Henri­etta szüleinek meghallgatásával folytatódik. „EGYEDÜL NEM KÖVETHETTE EL!" A bíróságon megjelent Pénzes Henrietta nagy­bátyja is, aki barátjával reggel nyolc órától az új­ságírókkal együtt a folyosón várakozott. A férfinek ugyanaz a véleménye, mint a testvérének (a fel­gyújtott lány édesanyjának) és sógorának. Pén­zes Sándornak. Inkább magának, mint a körülöt­te ülőknek mondta, hogy „Nem, ez a gyerek egye­dül nem követhette el!" Kockázati tényező FEKETE KLARA „Mondják meg, mit ne vegyek meg, ha nem akarok megdögleni" ­követelte egy ingerült internetező a paprikabotrány kirobbanásakor honlapunkon, elolvasva azt a cikket, melynek címe szerint mérgező a magyar paprika. Ekkor 2004-et írtunk, még nem is sejtettük, mit hoz majd a fejünkre az elkövetkező két esztendő: hogy nem lesz olyan hónap, amikor valamelyik élelmiszerben ne találnának olyan összetevőt, aminek nem kellene ott lennie, vagy ha igen, akkor sok­kal kisebb mennyiségben. Almunkban sem gondoltuk volna, hogy madárinfluenza üti fel a fejét a közvetlen közelünkben, hogy keres­kedő cégek lejárt szavatosságú árut, köztük fagyasztott húsokat címkéznek majd át és terítik szét az egész országban. Visszaemlékezve a történtekre, nem is tudom igazán, mi fájt job­ban: a mérgezett paprika-e, avagy a romlott hús. Csakhogy egyik sem érzelem kérdése. Ami ugyanis bekövetkezett, annak minden emberi számítás szerint nem lett volna szabad bekövetkeznie. Azért van a tudomány, a technika, azért vannak határértékek, hogy a gyártó szavatolhassa a minőséget egy élelmiszer esetében. Enélkül az ember naponta kénytelen olyan kockázatot felvállalni, mint egy autóversenyző, vagy egy sziklamászó, holott csak enni szeretne. Hiába próbálnak azzal vigasztalni egyes szakértők, hogy kis mennyiségben az aflatoxin nem károsít, és kanálszám kellene enni a paprikát egy jó kis mérgezéshez, ha direkt tönkre akarom tenni magam. Ez nem vigasz. A mérgező gombákat tartalmazó ételízesítő ugyanis a géneket károsító rákkeltő anyag, ha a fo­gyasztója meg is ússza esetleg a halálos kórt, az utódja már nem biztos. Az emberek azokat a biztos fogódzókat veszítik el nap mint nap, amelyeket korábban nem kockázati tényezőként ke­zeltek, s többek között azt a hungaricumot kezdik el ferde szem­mel méricskélni, amivel szemben sosem voltak fenntartásaik. Akkor hát miben bízzunk a jövőben, ha valamilyen élelmiszert leemelünk a polcról 1 Azt gondolnánk, azért van a sok ISO, minő­ségbiztosítási tanúsítvány, azért költenek a cégek minden évben milliókat rendszereikre, hogy a termékekben az legyen, amit ráír­tak. A feltett kérdés megválaszolatlan marad. Csongrád megyéből Nagy-Britanniába ? Madárinfluenza-vírus Több hírforrás is azt állítja, hogy a napokban Angliában megjelent ma­dárinfluenza eredetileg Magyarországról érkezett a Suffolk grófságbeli pulykafarmra, ahol 150 ezer pulykát gázosítottak el a hatóságok. Ma­gyarázat a jelenségre csak az lehet, hogy az angol Bemard Mathews tu­lajdonosa a magyar libatelepeknek is. A brit cég szóvivője tagadta, hogy a tulajdonos személyén kívül más kapocs is lenne ebben az ügyben - a Sá­Ga Foods Rt.-nél valóban érdekelt a külföldi befektető. Elhangzott az is, hogy a vállalat egyik alkalmazottja járt Magyarországon, így vihette ma­gával haza a fertőzést, amely január végén ütötte fel fejét Csongrád me-. gyében. Ugyanakkor egy brit kormányzati főtanácsadó szerint valószí­nűbb, hogy a vírust vadmadarak hurcolták bel Nagy-Britanniába. Január végén Szentes határában Lapistónál és Derekegyház mellett, Ördöngősön találtak fertőzött állományt. A mintegy 14 ezer libát elgázo­sították a hatóságok. A lapistói libatelep egyik tulajdonosa, Csizmadia László elmondta lapunknak: a cégben kizárólag magyar állampolgárok érdekeltek, az ördöngősi telep tulajdonosa pedig egy szentesi vállalkozó. A SáGa Foods Rt.-nél pulykát dolgoznak fel, ők pedig libával foglalkoz­nak. Álláspontja szerint ebben az összefüggésben elképzelhetetlen, hogy a szentesi madárinfluenza szedné áldozatait a szigetországban. B. G. Titkos akció Algyőnél A 47-es főúton, a Szegedtől távolabb eső, algyői körforgalmban szúrópró­baszerűen igazoltatták az áthaladókat a rendőrök tegnap délután, kora este. A külső sávban álló három rendőrségi jármű jelzőfénye végig villo­gott, valamint egy kivilágítatlanul parkoló autóból a Kastélyszállónál is figyelték az elhaladókat. Az ellenőrzés a forgalmat csak lelassította, torló­dás nem volt, a meg nem állított autók folyamatosan áthaladhattak. Vad Róbert, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője csupán meg­erősítette, hogy kollégái akcióban vesznek részt, de semmiféle részletet nem árult el. Jelezte: a kapitányság a mai napon számol be a részletekről. Az ÁNTSZ nyert a Szegedi Paprika Zrí.-vei szemben Holnap kezdődik a tárgyalás Folytatás az 1. oldalról Februári3., 9.30 Szeged, Kálvária sgt. 84. PANELFELÚJÍTÁS Előadás - bemutató - tanácsadás sto umm ­® KlSifiiHS® B HOMLOKZATOK DUBELEZES fSZEPLAST MIRBIMAN H <Jlm L. 1 LHJ 1 n AJTÓ-ABLAK TETŐFÓLIÁK 1 zpp SZERSZÁMGÉPEK Plus Abacus TETŐSZIGETELÉS A Csongrád Megyei Bíróság kimondta: „rosz­szul" vizsgált a hatóság, a kis kiszerelésben talált mérgező anyag mennyisége nem mérv­adó, abból nem lehetett volna az egész tételre vonatkozó általánosítást megfogalmazni. Az ügy a Legfelsőbb Bíróságon folytatódott, ahol fordult a kocka, a november végén megho­zott, ám írásban csak a minap megérkezett ítélet ugyanis a tisztiorvosi szolgálatnak adott igazat. Kovács Ferenc megbízott kistérségi tiszti fő­orvost kértük meg arra, segítsen eligazodni részint a jogszabályok útvesztőiben, részint abban, mennyire káros a fogyasztó számára az, ha a paprika határérték feletti mennyiség­ben tartalmaz aflatoxint, illetve ochratoxint. A szakember a laikus számára úgy tette érthe­tővé a történteket, hogy elmagyarázta: ha egy ötszáz kilós tételt vizsgálnak, annak van egy eljárási rendje, hány mintát kell venni, hogy az egészet megbírságolják. Ők valóban nem vettek „reprezentatív" mintát, viszont a vizs­gált zacskók közül az egyik dupla annyi mér­gező anyagot tartalmazott, a másik ötvenszer többet, mint a megengedett. A Legfelsőbb Bí­róság nem rótta fel az ANTSZ-nek, hogy nem a „kötött bizonyítási formát" alkalmazta, mert az szerinte nem lett volna életszerű eb­ben az esetben. Az alapján hozta meg ítéletét, hogy a vizsgált paprika szennyezett volt. Megkérdeztük Bartos Andrást, a Szegedi Paprika Zrt. vezérigazgatóját, mit szól az íté­lethez. A vezető - aki holnap áll bíróság elé a paprikaüggyel kapcsolatos büntetőperben -, Versenytársak a polcon: a szegedi és a kalo­csai őrölt paprika Fotó: Miskolczi Róbert azt mondta, kénytelen beletörődni a Legfel­sőbb Bíróság döntésébe. Hozzátette azonban, hogy úgy tűnik, a Legfelsőbb Bíróság állásfog­lalása szerint az ÁNTSZ-nél nem szükséges betartani a jogszabályokat a mintavétellel kapcsolatban. Hivatkozott a Csongrád Me­gyei Bíróság igazságügyi szakértőjére, aki le­írta: a mintavétel és a laboratóriumi vizsgá­lat, az ismételt mérések elmulasztása és a nem megfelelő mintaszám nem felelt meg a jogszabályban előírtaknak. A Csongrád Me­gyei Bíróság - hasonlóképpen más megyei bí­RAKKELTÖ ANYAG Az aflatoxin és az ochratoxin olyan, hazai éghaj­laton csak ritkán kifejlődő gombakórokozó, amelynek genetikai károsító hatása van, májrá­kot lehet tőle kapni. A gyártónak emiatt a kocká­zatot a minimálisra kell csökkentenie, amikor a külföldről behozott paprikát hozzákeveri a ma­gyarhoz. róságokhoz - megalapozott döntést hozott első fokú ítéletében. Helyesen értékelte a bi­zonyítékokat, a felülvizsgálati eljárásban azonban nincs helye az úgynevezett felül­mérlegelésnek. F. K. Paprikakronológia: 2004 szeptembere: két kalocsai paprikás cég importból behozott őr­lésre szánt paprikájában magas aflatoxintar­talmat találnak. 2004. október 28.: az egészségügyi mi­niszter az összes paprikaőrleményt leszedeti az üzletek polcairól. Már három cég papriká­ja mérgezett, az egyik a szegedi. 2004. november 16.: A Szegedi Paprika két vezetője és egy alkalmazottja ellen fogyasztó megtévesztése miatt nyomozni kezdenek. 2005 júliusa: három cég, hét személy a gyanúsított, az anyagot az ügyészségnek vád­emelési javaslattal adja át a Nemzeti Nyo­mozó Iroda. 2006 júniusa: a Szegedi Városi Ügyészség elkészíti a vádiratot. 2006 novembere: a Legfelsőbb Bíróság ki­mondta a szegedi paprika szennyezettségét.

Next

/
Thumbnails
Contents